Fiatal nő lett Magyarország legsokoldalúbb informatikusa

Publikálás dátuma
2018.12.10. 13:11
Az összesített verseny győztesei: Szőke Zoltán, Borbély Zsófia, Fejér Attila
Fotó: IT-hon
Borbély Zsófia a „Legkiválóbb Női Versenyző” különdíjat is megkapta a II. Országos IT Megmérettetésen.
A tíz héten át tartó online IT versenyen a résztvevők 24 különböző területen mérték össze tudásukat. Belekóstoltak egy új gyártósor egyik robotjának tervezésébe, chatbotot fejlesztettek, megmutatták, hogy képesek komplett, adattárház-alapú rendszerek megtervezésére és elkészítésére, a JavaScript guruk pedig egy fiktív bank internetbankjának fejlesztésére is vállalkoztak. A legnehezebbnek az Android programozást ítélték. Az IT biztonság utolsó fordulójának jó megoldásig eljutók 9,7-re értékelték a feladatok nehézségi fokozatát. A megmérettetésre mintegy 2600-an jelentkeztek, ám az egyre nehezedő kihívásokkal végül 700-an birkóztak meg - derült ki a szervezők közleményéből.
„Ez egy olyan pálya, ahol a megszerzett tudás akár 1-2 év alatt is elévülhet és csak azok lesznek képesek jó irányba befolyásolni a jövőt, akik kitartóak, folyamatosan képesek megújulni, akár úgy, hogy megmérettetik magukat egy ilyen versenyen. Ezért is ez a mottónk: Tanulj, Taníts, Tűnj ki!"

- mondja Pulay Gellért, a versenyt szervező IThon.info alapítója.

“Magyarország legsokoldalúbb informatikusa” végül egy fiatal hölgy lett, ő teljesített legjobban a legtöbb kategóriában. Borbély Zsófia nyolcszor került az első tízbe, így ő repül a németországi Augsburgba, a KUKA központi gyárába, ahol megismerkedhet a jövő technológiájával, felfedezhet egy futurisztikus világot, és átérezheti egy napra, hogy mit is jelent az „Orange Intelligenz”. A legsokoldalúbb informatikus a Tesztautomatizálás, a Java Innovation és a Python kategóriákban is learatta a babérokat, így nem meglepő, hogy a 85 hölgytársa közül övé lett a „Legkiválóbb Női Versenyző” cím is. Zsófia informatikus családba született, egyértelmű volt számára a pályaválasztás. Kitűnővel végzett a BME informatikai karán, jelenleg az ELTE-n Phd hallgató.
A fejlődésre a szervezők is hajlandók, hiszen adódhat olyan eset, amikor egy feladat során hibáznak vagy nem látnak meg egy másik, helyes megközelítést. Ezért visszajelzésre is ösztönözték a versenyzőket, aki pedig elég szemfüles volt, és a legtöbb helyes észrevételt küldte, megkapta az „Akinek Mindig Igaza Van” különdíjat.
A szervezők minden évben arra kérik a versenyzőket, hogy tudásukkal tegyenek egy jó ügyért közösen. Idén az akadályoztatott ember jobb internetezési lehetőségeinek fontosságára hívták fel az IT szakemberek figyelmét.
A tervek szerint tavasszal meghirdetik a nagy IT Összefogást, ahol cégek csapatostul nevezhetnek weboldalak akadálymentesítésére. Ezzel nemcsak jót tesznek, de megmutathatják, hogy miként állnak egy, elsőre talán ismeretlennek tűnő problémához.
Szerző
Frissítve: 2018.12.10. 13:23

Rendkívüli bizottsági ülést hívott össze a Fidesz az MSZP javaslatcunamija miatt, és Orbánt cáfolják a kormánypártok

Publikálás dátuma
2018.12.10. 13:08

Fotó: Molnár Ádám
A hatalom sok éve először szembesül azzal, milyen az, amikor az ellenzék érdemben akadályozza egy törvény átnyomását.
Majdnem 3 ezer módosító javaslatot nyújtott be az MSZP a fideszes rabszolgatörvény kapcsán - ezeket házszabály szerint darabra mérlegelni kellene, és szavazni róluk. Hogy ne kelljen 24 órás parlamenti ülésekkel számolva is hat napot egyfolytában a szocialisták javaslataival tölteni, a Fidesz jogi kiskaput próbál találni. Ehhez összehívta az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságát. Elvben a grémium csak a jövőre nézve találhatna megoldást, ugyanis az MSZP által benyújtott módosítókat már befogadták, és visszamenőleges szabályozás nincs. 
Csakhogy a Fidesz szerint igenis van: a kormánypárt ezt három érvvel indokolja, de mindegyik meglehetősen álszent. Az első mondás, hogy az Alkotmánybíróság vonatkozó álláspontja szerint minden képviselőnek joga, hogy ésszerű időben ismerjen meg egy törvény-, illetve egy módosító javaslatot. Csakhogy ez az érv nem tűnik megalapozottnak, hiszen az Igazságügyi Bizottság ülésre invitáló sms 12:42-re érkezett az MSZP-s Varga László telefonjára, és 12:45-ös üléskezdésről írt. (Ráadásul a Fidesz roppant fontos javaslatokat is seperc alatt vert át a Tisztelt Házon, például a lakástakarékokat két nap alatt törölték el.) A második ellenérve a Fidesznek az volt, hogy a szocialista javaslatoknak nincs rendes indoklása, ugyanis azokat az MSZP annyival magyarázta, hogy közérdekből nemzetstratégiai érdek elfogadásuk, magyarázta lapunknak Harangozó Tamás szocialista képviselő. Ha a kormánypárti honatyák ezt nem tekintik kellően fajsúlyos argumentumnak, akkor Orbán Viktor szavahihetőségét romosítják, ugyanis a miniszterelnök volt az, aki egyetlen szó indoklással (közérdek) nyilvánította nemzetstratégiai érdekké a gigászi fideszes médiaalapítvány létrehozását.  Harmadjára pedig azt kifogásolta a Fidesz, hogy mivel minden javaslat lényegében ugyanazt célozza (a rabszolgatörvény kimúlását), fölösleges mindegyikről külön-külön voksolni, hanem egyben kell szavazni. Csakhogy ez tévedés, ugyanis egyes javaslatok azt célozzák, hogy a Fidesz által erőltetett jogszabály kerüljön le a napirendről, mások viszont a napirendi pontok sorrendjét alakítanák át. Nem vitás, ennyi módosítóról szavazni borzalmasan sok munka, mintegy 150 óra, pont annyi, amennyit a Fidesz akar lehetőségként ráterhelni az emberekre. - Hát most mi is megadjuk nekik ezt a lehetőséget, de úgy tűnik, nem kérnek a munkából, kommentálta az eseményeket Harangozó Tamás.
Ám a fideszes többség nem élt a lehetőséggel: a bizottság fideszes képviselői elfogadtak egy állásfoglalást, ami szerint egy csomagban lehet szavazni a javaslatokról.
Szerző
Frissítve: 2018.12.10. 14:11

„Nem szeretnék karácsonykor az utcán aludni”

Publikálás dátuma
2018.12.10. 12:55

Fotó: Népszava
Emberhez méltó lakhatási körülményeket szeretnének a szállókon élő hajléktalan emberek, a kormányhoz és az ellátó szervekhez fordultak segítségért.
Nagyobb tisztaságot, megfelelő számú takarítót a hajléktalan szállókon, a csótány-, poloska-, rüh- és tetűhelyzet megszüntetését, élhetőbb lakhatási körülményeket – egyebek mellett ezek elősegítését kérik hajléktalan emberek a kormányzattól és a szociális ellátásban résztvevő szervezetektől. A Magyar Szociális Fórum (MSZF) közreműködésével hajléktalan emberek egy kis csoportja több pontos listát dolgozott ki annak érdekében, hogy a sokszor túlzsúfolt és elhanyagolt szállókon emberhez méltóbb körülmények között élhessenek azok, akik ellátásra szorulnak. Azt is szeretnék elérni, hogy a kormány vonja vissza a hajléktalanok közterületi üldözéséről szóló törvényt. Hétfőn, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 70. évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatón Simó Endre MSZF-elnök arról is beszélt: adataik szerint december 8-ig országszerte 23 ember fagyott meg az utcán, vagy saját fűtetlen lakásában. - Ez nemcsak az Emberi Jogok Nyilatkozatában leírtakat, de a magyar Alaptörvényt is sérti – mondta. Érdeklődtek Gulyás Gergelynél, a Miniszterelnökséget vezető miniszternél, foglalkoznak-e például a szociális bérlakásrendszer bővítésével, illetve a kormány felelősséget vállal-e a fagyhalál áldozataiért. A Miniszterelnökség válaszában annyit közölt: ezen kérdések vizsgálata nem a kancelláriaminiszter hatáskörébe tartoznak. 
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
- Főpolgármester úr azt nyilatkozta a múlt héten, a szállók mennyire jók, legalább nem kell kint a hidegben lenni. Azt javaslom Tarlós Istvánnak, csak két napra költözzön be egy ilyen szállóra – nyilatkozta lapunknak Udvardy Gábor, aki már négy éve él hajléktalanként. Vendéglátós diplomája van, dolgozott üzletvezető-helyettesként és üzletvezetőként is, 65 évesen ment nyugdíjba. Otthonát családi okokból veszítette el, nyugdíjából nem tudta fenntartani magát. Szállóról szállóra jár, hamarosan újból költöznie kell, mert lejár a szerződése. - Átmeneti szállón maximum két évig lehet maradni, aztán menni kell. Egy hónap múlva lehet újból jelentkezni, hogy addig mi lesz, egyelőre nem tudom. Ismerősöknél, barátoknál érdeklődöm. Nagyon nem szeretnék karácsonykor az utcán aludni – fogalmazott. Mint mondta, a piaci albérletárakat nem tudná megfizetni, önkormányzati bérlakásra sincs sok esélye, mert azok felújítására szinte mindig sok pénzt kell költeni, amit nem tud vállalni. Udvardy Gábor szerint a szabálysértési törvény szigorítása – amivel bíróság elé is vihetik a közterületen élő hajléktalanokat – semmit nem old meg és mindenkinek rossz. - Beszéltem rendőrökkel is, elmondták, nekik is kellemetlen a szerencsétlen embereket zaklatni. Azt pedig, hogy elveszik a szerencsétlenektől a koszos szatyraikat és elégetik, felháborító!
Udvardy Gábor
Fotó: Népszava
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) lapunk megkeresésére közölte: a törvény hatályba lépése, október 15-e és december 4-e között összesen 282 esetben alkalmaztak a rendőrök helyszíni figyelmeztetést „az életvitelszerű közterületi tartózkodás” szabályainak megsértése miatt. Összesen tíz előkészítő eljárást indítottak, amelyből kilenc esetben került sor bíróság elé állításra. A személyes tárgyak ideglenes tárolásba vétele érdekében az ORFK szerint eddig csak egy esetben kellett intézkedni.
Szerző
Frissítve: 2018.12.10. 13:06