Magyarország az éghajlatváltozás elleni harcban is sereghajtó

Publikálás dátuma
2018.12.10. 13:30

Fotó: Dominika Zarzycka / NurPhoto / AFP
Magyarország a 42. helyezést érte el a legfrissebb Éghajlatváltozási Teljesítési Mutatóban (CCPI 2019), amelyet hétfőn tettek közzé Katowicében, az ENSZ 24. klímacsúcsán. A CCPI szerint világszerte romlott az országok teljesítménye - közölte a Levegő Munkacsoport az MTI-vel hétfőn.
A CCPI tizennégy éve 14 kategóriában pontozza 56 ország és az Európai Unió éghajlatvédelmi teljesítményét. A most kiadott mutató szerint az összesített listát Svédország vezeti, Marokkó a második, amit megújuló energiák terén végrehajtott fejlesztéseinek köszönhet, és Litvánia a harmadik legjobb. A rendkívül gyengén teljesítő országok között szerepel az Egyesült Államok és Kína. 
Kedvezőnek ítélték, hogy az elmúlt évtizedek során jelentősen csökkent Magyarország szén-dioxid-kibocsátása - bár az utóbbi néhány évben ismét emelkedésnek indult. Rontotta ugyanakkor az országpontszámot, hogy a megújuló energiában a - nagyrészt fenntarthatatlan - biomasszaégetés játssza a vezető szerepet, a szélenergia használata "gyakorlatilag tilos", és nincs megfelelő terv sem a megújuló energiára való átállásra, sem a szénfelhasználás kivezetésére.
A globális szén-dioxid-kibocsátás újra emelkedik, miközben a ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legújabb jelentése szerint az eddigi terveknél jóval szigorúbb intézkedésekre van szükség, és rövid időn belül foganatosítani kell azokat, hiszen csak így kerülhető el a klímakatasztrófa - mondta Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektjének vezetője a szervezet közleménye szerint.
A CCPI Magyarországra vonatkozó részének kidolgozásában a Levegő Munkacsoport szakértői is részt vettek.
Frissítve: 2018.12.10. 14:34

Párt kapott a szegedi csupaszpofájú tamarin

Publikálás dátuma
2018.12.10. 11:11

Fotó: Manuel Cohen / AFP
Párt kapott a Szegedi Vadasparkban gondozott nőstény csupaszpofájú tamarin (Saguinus bicolor), az új hím Angliából érkezett a Tisza-pari városba - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.
A Szegedi Vadaspark 2012-ben kapcsolódott be az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) fajmegmentési programjába (EEP). Kezdetben két hímet - apát és fiát - gondoztak Szegeden, majd az idősebb példány maradt az állatkertben, és mellé választottak tavaly egy nőstényt. Az idős egyed egy betegségben még azelőtt elpusztult, hogy a nőstény tavaly decemberen világra hozta volna utódait. Azért, hogy az értékes vérvonalat képviselő, és kölykeit a nehézségek ellenére is gondosan és sikerrel felnevelő nőstény ne maradjon egyedül, a program egy új hímet biztosított. Spike az angliai Colchester állatkertjéből érkezett, majd a kötelező karantén lejárta után, össze is ismerkedett jövendőbelijével, akivel láthatóan jól érzik magukat.
A csupaszpofájú tamarin a Szegedi Vadaspark egyik legnagyobb kuriózuma, a világ állatkertjeiben mindössze 177 egyedet nevelnek a nemzetközi adatbázis szerint, a faj Magyarországon csak Szegeden látható. A többi karmosmajomhoz hasonlóan a 430-480 grammos tömegű, 20-28 centi testhosszú csupaszpofájú tamarin is főleg az esőerdők lombkoronájában él, kisebb csapatokban, amelyeket egy domináns nőstény vezet. Csapat többi tagja alárendelt, nem szaporodó nőstényekből, hímekből és utódaikból áll. 
A csupaszpofájú tamarinoknál - ahogy más karmosmajmoknál is - a hímeknek fontos a szerepe az utódnevelésben, ők azok, akik a legtöbbet hordják, védik a kicsinyeket. Ennek egyik oka, hogy a szülőkhöz viszonyítva nagy méretűek a kölykök, ezért nem tudja az anya ellátni őket egyedül. Nemcsak az apa, hanem az idősebb testvérek is besegítenek, beletanulva az utódnevelésbe. A latin nevének megfelelően kétszínű, elől fehér, hátul barnás szőrű karmosmajom elsősorban pókokkal és rovarokkal, gyümölcsökkel és a fák nedvével táplálkozik. Ez utóbbi takarmány kiváltására Szegeden kísérleteztek ki egy keveréket, amely rizslisztet, tejport és különféle tápszereket tartalmaz.
Frissítve: 2018.12.10. 12:54

Ismét költ a világ legidősebb madara

Publikálás dátuma
2018.12.08. 11:11

Fotó: Madalyn Riley/USFWS Volunteer/Flickr
Újra költ a világ legidősebb tengeri madarának tartott Wisdom, a Laysan-albatrosz.
A matuzsálemnek számító madár november 29-én érkezett meg az északnyugati Hawaii-szigetekhez tartozó Midway-atollra, és a biológusok megerősítették, hogy máris tojást rakott. Párjával, Akeakamaival minden évben több ezer kilométert tesznek meg, hogy a megszokott helyen neveljék fel utódjukat - írta a Sokszínű Vidék.  
Az albatroszok ritkán raknak tojást és akkor is csak egy csibét nevelnek fel, így minden egyes példány nagy jelentőségű az egész kolónia számára. Wisdom az elmúlt hatvan évben gyakran visszatért a Midway-atollra, és legalább 30-35 tojást keltett ki. Az első alkalommal, 1956-ban gyűrűzték meg. E madárfaj legkorábban ötévesen rak tojást, ebből következik, hogy Wisdom hamarosan 68 éves lesz.
A ragadozómentes Midway-atollon 30 madárfaj hárommillió példánya él, köztük egymillió albatrosz, ami a világ legnagyobb albatroszkolóniája. A kis szigeten él a Laysan-albatroszok csaknem 70 százaléka.
Az albatroszcsibék rendszerint február elején kelnek ki és júliusra válnak röpképessé. Az év legnagyobb részében egyedül vannak úton, és siklórepülésben hatalmas távolságokat tesznek meg a Csendes-óceán északi része fölött.
Szerző
Témák
albatrosz Hawaii