Magyarország egy korrupcióellenes sikertörténet - ha valakinek már elhalt a memóriáért felelős agyterülete

Publikálás dátuma
2018.12.10 14:47

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Valószínűleg a hatóságok azért nem látnak sehol korrupciós ügyeket, mert már kiszorították őket e hazából.
A korrupcióellenes világnap alkalmából éves beszámolót prezentáltak a 2011 óta létező, korrupcióellenes állami összefogás közintézményei a Parlament Gobelin termében. A behódoló törzsfőket fogadó Árpád vezért ábrázoló, óriás falikárpit alatt a Legfőbb Ügyészség, az Állami Számvevőszék, a Közbeszerzési Hatóság, a Belügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria vezetői foglaltak helyet.  Kérdezni tőlük nem lehetett, a biztonság kedviért egy decens piros kordon és egy csapat sajtós választotta el a beszélgetőket az újságíróktól. Az antikorrupciós küzdelem állami élharcosai által elmondottak röviden így summázhatók: mindenki minden elképzelhető intézkedést megtett a korrupció visszaszorítása érdekében. A szorgalomnak pedig kézzelfogható eredményei is vannak: például Domokos László, az Állami Számvevőszék volt vezetője szerint a magyar gazdaság dinamikus bővülése a korrupció apadásának csalhatatlan jele. 

E-learninggel és informatikával a korrupció ellen

„Egyértelművé volt számunkra, hogy nemcsak az intézményen belüli korrupcióról kell számot adni, hanem az egész ország terültén kell odafigyelni a korrupció megelőzésére” – vágott bele a témába Pintér Sándor belügyminiszter. Hogy mi volt a korrupció ellenes harc legsürgetőbb feladata? Igen, kitalálták az olvasók: az oktatás. „Az oktatás az alap, hogy a felnövő új generáció mentes legyen az ilyen gondolatoktól. Ebből a szempontból elsőként az Közszolgálati Egyetemen néztük át, hogy mi a teendő” – mondta Pintér nem ejtve szót arról, hogy Hadházy Ákos független képviselő szerint súlyos korrupciós gyanú merült fel az egyetem EU-s közbeszerzéseivel kapcsolatban. „Az oktatás mellett az önkormányzati világ volt az a terület, ahol meg kellett vizsgálni, hogyan tudjuk kivonni a korrupció kísértése és esetleges vádjai alól.” A belügyminiszter szerint ezt úgy lehet megoldani, ha az ügyfél és az ügyintéző fizikailag távol kerül egymástól, azaz az E-ügyintézési rendszerrel. (De ugyanezt a logikát követte az E-útdíj bevezetése is, ahogy a korrupciós kockázatot hivatott csökkenti az önkormányzatoknál létrehozandó informatikai rendszer, amelyen keresztül az állam folyamatosan ellenőrizheti, hogy a település mire költ és mennyit.) „Ezek az előrelépések megkérdőjelezhetetlenek, mert nem személyekhez, hanem inputokhoz kötődnek” - summázta a helyzetet Pintér Sándor.  Pintér sikerjelentését Domokos László (ÁSZ) folytatta, aki a rendezvény előtt kiosztott sajtóanyagban talányosan úgy fogalmazott: „Magyarország már nemzetközi összehasonlításban is tudatosnak tekinthető a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépésben.” (Hivatalosan az ÁSZ az idén mintegy 300 ellenőrzést végzett és „értékelte a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító integritáskontrollokat" - jelentsen az utóbbi szó bármit.) Domokos szerint a korrupció visszaszorításában komoly szerepet játszik a törvényhozás. Sajnos, az ÁSZ elnök nem hozott példákat, miként teszi ezt a T. Ház. Minden bizonnyal Domokos nem arra gondolt, amikor a dinnyekartellezők érdekében módosította a Parlament a versenytörvényt, vagy létrehozta a letelepedési kötvények rendszerét, illetve amikor a trafikosztó törvényt az egyik dohánygyár vezetőjének számítógépén írták.
„El szeretnénk jutni egy olyan, Nyugat Európában kikristályosodott gyakorlathoz, hogy önök újságírók is elhiggyék, hogy valós önellenőrzéseket végzünk” - mutatta meg a jövő útját Domokos László az piros kordon mögött ücsörgő újságíróknak. Hasonló hangvételben szólt Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, aki szerint 2017-ben 5311 bírósági dolgozó integritás-képzése valósult meg. Az OBH elnök a szemben lévő, Zrínyi Ilonát ábrázoló faliszőnyegre mutatva arra emlékeztette a médiamunkásokat, hogy a nagy várvédő annak idején azt mondta a férjének: semmi sem olyan fontos, mint a jó hírnév.

Magyarország Románia előtt jár a korrupcióellenes küzdelemben

Polt Péter főügyész helyett most Lajtár István főügyész-helyettes jött el, igaz, nagyjából ugyanazt mondta el, amit a főnöke a múlt heti igazságügyi bizottságban tartott évértékelőjén. Szerinte kiváló az együttműködés az határon átnyúló szervezett bűnözéssel szemben az európai társszervekkel, különösen az uniós pénzek elcsalását vizsgáló OLAF-fal. Itt hangzott el a szeánsz egyetlen konkrét ügye, így Lajtár szóba hozta a négyes metrót, mondván: már öt gyanúsított van. Lajtár István kiemelte: az OLAF-jelzések alapján elrendelt intézkedések aránya 52,7 százalék, ami meghaladja nemcsak a tavalyi év átlagát, ám kiemelte, hogy Románia esetében is mindössze 33 százalékos ez százalék a mutató. Sajnos Lajtár István a számmágián kívül nem bocsátkozott részletekbe, így arról nem beszélt, hogy Romániában az OLAF jelzése nélkül is évek óta gyakorlatilag fürtökben gyűjtik be be és ítélik el a korrupción kapott politikusokat. Végül az esemény házigazdájaként bemutatott Rigó Csaba Balázs a Közbeszerzési Hatóság elnöke számokkal is igazolta, hogy a szigorú ellenőrzési tevékenység miatt folyamatosan tisztul ez a terület is, így egy résztvevős közbeszerzések aránya csökkent, a nem hirdetménnyel induló eljárások már csak a közbeszerzések értékének 5,17 százalékát tette ki, továbbá folyamatosan nőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabott bírságok. Sajnos, az eredmények ismertetésénél az alábbi ügyekről nem esett szó:
  • Orbán Viktor miniszterelnök luxusrepülős útjai
  • Kósa Lajos különféle ügyei
  • Magyarország korrupciós helyezése, mely alapján az ország Bulgária után az EU legkorruptabb állama
  • paksi szerződések titkosítása
  • a kormányzati kifizetőhellyé lett Vizes VB ügye
  • „közpénz jellegüket" az MNB alapítványoknál elvesztő adóforintok
  • az FBI körözési listáján szereplő Gaith Pharaon magyarországi üzleti tevékenysége
  • a közvilágítási tendereket sorra nyerő Elios Zrt. (Tiborcz István korábbi érdekeltsége) viselt dolgai
Frissítve: 2018.12.10 17:52

Néppárti felfüggesztés: Gulyás harcolt meg a kompromisszumért

Publikálás dátuma
2019.03.22 08:00
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter
Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Informátoraink szerint nyilvánvaló, hogy most Orbán Viktor mérsékeltebb hangnemre vált a magyar kormánymédiában.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Elmar Brok, a CDU egyik nagy tekintélyű veterán politikusa tárgyalta le azt a határozati javaslatot az Európai Néppárt (EPP) politikai gyűlésén, aminek eredményeképpen végül az EPP vezetése és a magyar delegáció is komolyabb arcvesztés nélkül távozhatott Brüsszelből – tudtuk meg néppárti forrásból. Informátorunk szerint az ülés elején kifejezetten ellenséges volt a hangulat a magyar kormánypárttal szemben, mivel főleg a pártkizárását indítványozó és az azt támogató tagpártok képviselői szólaltak fel. - Idővel azonban egyre világosabbá vált, hogy a nagy pártok, a franciák, a spanyolok, a németek kizárást semmiképpen nem támogatnának, és kezdett megváltozni a légkör. Ekkor Gulyás Gergely és Elmar Brok megegyezett abban: a Fidesz maga kezdeményezi, hogy ne vegyen részt az EPP munkájában, ezt belefoglalják a határozati javaslatba, ami így már elfogadható lenne mindenkinek – mondta forrásunk. Brok a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, az EP Külügyi-, valamint Alkotmányügyi Bizottságának is tagja, komoly szerepe volt a – végül el nem fogadott – uniós alkotmánytervezet kidolgozásában is. Arról szerda délelőtt lapunk írt először, hogy az utolsó pillanatban a Fidesz még az „önfelfüggesztést” is felajánlotta a Néppárt vezetésének. Forrásunk szerint „nyilvánvaló, hogy most Orbán Viktor mérsékeltebb hangnemre vált”, a magyar kormánymédiában. Informátorunk szavai szerint a pártban már nagyjából arra is kezdenek felkészülni, hogy a jövőben a felfüggesztés miatt nem lesz jelentős tisztséget betöltő fideszes az Európai Parlamentben, és a Néppártban sem. – Valljuk be, az, hogy Járóka Lívia az EP alelnöke lehetett, inkább volt köszönhető annak, hogy nő és roma, így sem a baloldal, sem a liberálisok nem szavazhattak le egy ilyen jelöltet. Ez egyszeri, ha úgy tetszik, kegyelmi pillanat volt – mondta. Abban azért szavai szerint bíznak, hogy később az EP szakbizottságaiban azért helyzetbe kerülhetnek még Fideszesek. A jogállamiságot vizsgáló "bölcsek tanácsával” kapcsolatban a Fideszben abban bíznak, hogy a testület alapvetően azokat az uniós jelentéseket használja majd fel, amikre Orbán Viktor is hivatkozott a szerda esti sajtótájékoztatóján, és amelyek több ügyben valóban nem tudtak konkrét uniós jogsértést megállapítani. – Ettől függetlenül ez nyilvánvalóan egy politikai testület is, így politikai vizsgálatot is folytat majd – fogalmazott forrásunk.
Frissítve: 2019.03.22 08:00

Az ország egyik legjobb séfjének cégei főznek majd az Országgyűlésre

Publikálás dátuma
2019.03.22 07:55
Az Országgyűlés épülő irodaháza a volt METSZ székház helyén, 2019. január.
Fotó: Népszava/ Adam_Molnar
Wolf András vállalatai még a Gundel 2,5 millió forintos bérleti díjánál is többet fognak fizetni a Kossuth téri ingatlan használatáért.
Az Országgyűlés Hivatala 5 évre szóló szerződést kötött 2 céggel, az egyik Magyarország egyik legjobb séfjének rendezvényszervező vállalata - írja az mfor.hu. Még tavaly év végén, december 12-én kötött bérleti előszerződést az Országgyűlés Hivatala a Séf Asztala Étterem Kft.-vel és a CER Kft.-vel az Országgyűlés Kossuth téren épülő új irodaházával összefüggésben.
A szerződő cégek 136,96 millió forintot fizetnek összesen az Országgyűlés Hivatalának, ami havi 2,6 millió forintos havi bérleti díjat eredményez. A kontraktus 2023. december 12-ig szól, viszont mivel előszerződésről van szó, az csak az ingatlan használatba vételét követő 15 napon belül lép hatályba, tervezetten 2019. szeptemberében. Ezt figyelembe véve, a havi bérleti díj még annál a 2,5 milliónál is magasabbra jön ki, mint amit a Gundel fizet a Miniszterelnökségnek a Várban működő menzáért.
A két szerződő cég, a Séf Asztala Étterem és a CER Kft. is egyaránt köthető Wolf Andráshoz, aki az egyik legjobb magyar séfként híresült el; ő a New York Kávéház és a Salon étterem séfje is.
A CER Kft. már nem ismeretlen cég az Országgyűlés Hivatalának: ez volt az egyik cég, mellyel a Látogatóközpont Kávézójára vonatkozó bérleti szerződést megkötötte a hivatal. A cégnek 2017-ben 2,3 milliárdos árbevétele volt, melyből a végén 85 millió forint nyereség maradt. A Séf Asztala Étteremnek az elérhető legutóbbi beszámoló szerint 2017-ben 196 milliós árbevétele volt, ebből a végére azonban 24 milliós veszteség maradt.