Havazással és mínuszokkal jön a lehűlés

Publikálás dátuma
2018.12.10. 15:37
MTI Fotó: Varga György
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet +1 és -4 fok között alakul, erős szél is lehet.
Északnyugati áramlással váltakozó nedvességtartalmú, egyre hidegebb levegő érkezik térségünkbe. Kedden magassági hidegörvény is helyeződik fölénk, és a záporos csapadék egyre nagyobb eséllyel hónak ígérkezik – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből.
Kedd hajnalban északnyugaton, nyugaton, később a középső, délután a keleti tájakon is erősen megnövekszik a felhőzet, és egyre többfelé várható csapadék: hó, havas eső, eső egyaránt eshet. Többfelé megélénkül, a Dunántúl északi részén meg is erősödhet a nyugatias szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában +1 és -4 fok között alakul, de északkeleten ennél kissé hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 7 fok között várható, északkeleten lesz a hűvösebb. 
Szerdán napközben szakadozik a felhőzet, erősen és közepesen felhős időszakok lesznek. Szórványosan valószínű zápor, hózápor, hajnalban délnyugaton ónos eső is lehet. Az északnyugati szél néhol megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet +2 és -4, a legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 6 fok között alakul.
Csütörtökön gyengébben és erősen felhős időszakok egyaránt lesznek. Csapadék nem valószínű, a változó irányú szél pedig mérsékelt marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és -6, a legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +4 fok között várható. 
Pénteken megnövekszik a fátyolfelhőzet, amely estére a Dunántúlon meg is vastagodhat. Nyugaton, délnyugaton hószállingózás is lehet, és a keleti szél helyenként megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és -6, a legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és +3 fok között várható. 
Szombaton erősen felhős vagy borult lesz az ég, elsősorban az ország északi felén várható havazás, és helyenként havas eső, ónos eső is lehet. Az északi, északkeleti szél megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és -6, a legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és +4 fok között alakul. 
Vasárnap északkeleten napközben havazás, estefelé északnyugaton eső valószínű, átmenetileg pedig havas eső, ónos eső is lehet. Megélénkülhet a déli, délkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 1 és -4, a legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és +6 fok között alakul, északkeleten lesz hidegebb. 
Szerző

Magyarország egy korrupcióellenes sikertörténet - ha valakinek már elhalt a memóriáért felelős agyterülete

Publikálás dátuma
2018.12.10. 14:47

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Valószínűleg a hatóságok azért nem látnak sehol korrupciós ügyeket, mert már kiszorították őket e hazából.
A korrupcióellenes világnap alkalmából éves beszámolót prezentáltak a 2011 óta létező, korrupcióellenes állami összefogás közintézményei a Parlament Gobelin termében. A behódoló törzsfőket fogadó Árpád vezért ábrázoló, óriás falikárpit alatt a Legfőbb Ügyészség, az Állami Számvevőszék, a Közbeszerzési Hatóság, a Belügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria vezetői foglaltak helyet.  Kérdezni tőlük nem lehetett, a biztonság kedviért egy decens piros kordon és egy csapat sajtós választotta el a beszélgetőket az újságíróktól. Az antikorrupciós küzdelem állami élharcosai által elmondottak röviden így summázhatók: mindenki minden elképzelhető intézkedést megtett a korrupció visszaszorítása érdekében. A szorgalomnak pedig kézzelfogható eredményei is vannak: például Domokos László, az Állami Számvevőszék volt vezetője szerint a magyar gazdaság dinamikus bővülése a korrupció apadásának csalhatatlan jele. 

E-learninggel és informatikával a korrupció ellen

„Egyértelművé volt számunkra, hogy nemcsak az intézményen belüli korrupcióról kell számot adni, hanem az egész ország terültén kell odafigyelni a korrupció megelőzésére” – vágott bele a témába Pintér Sándor belügyminiszter. Hogy mi volt a korrupció ellenes harc legsürgetőbb feladata? Igen, kitalálták az olvasók: az oktatás. „Az oktatás az alap, hogy a felnövő új generáció mentes legyen az ilyen gondolatoktól. Ebből a szempontból elsőként az Közszolgálati Egyetemen néztük át, hogy mi a teendő” – mondta Pintér nem ejtve szót arról, hogy Hadházy Ákos független képviselő szerint súlyos korrupciós gyanú merült fel az egyetem EU-s közbeszerzéseivel kapcsolatban. „Az oktatás mellett az önkormányzati világ volt az a terület, ahol meg kellett vizsgálni, hogyan tudjuk kivonni a korrupció kísértése és esetleges vádjai alól.” A belügyminiszter szerint ezt úgy lehet megoldani, ha az ügyfél és az ügyintéző fizikailag távol kerül egymástól, azaz az E-ügyintézési rendszerrel. (De ugyanezt a logikát követte az E-útdíj bevezetése is, ahogy a korrupciós kockázatot hivatott csökkenti az önkormányzatoknál létrehozandó informatikai rendszer, amelyen keresztül az állam folyamatosan ellenőrizheti, hogy a település mire költ és mennyit.) „Ezek az előrelépések megkérdőjelezhetetlenek, mert nem személyekhez, hanem inputokhoz kötődnek” - summázta a helyzetet Pintér Sándor.  Pintér sikerjelentését Domokos László (ÁSZ) folytatta, aki a rendezvény előtt kiosztott sajtóanyagban talányosan úgy fogalmazott: „Magyarország már nemzetközi összehasonlításban is tudatosnak tekinthető a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépésben.” (Hivatalosan az ÁSZ az idén mintegy 300 ellenőrzést végzett és „értékelte a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító integritáskontrollokat" - jelentsen az utóbbi szó bármit.) Domokos szerint a korrupció visszaszorításában komoly szerepet játszik a törvényhozás. Sajnos, az ÁSZ elnök nem hozott példákat, miként teszi ezt a T. Ház. Minden bizonnyal Domokos nem arra gondolt, amikor a dinnyekartellezők érdekében módosította a Parlament a versenytörvényt, vagy létrehozta a letelepedési kötvények rendszerét, illetve amikor a trafikosztó törvényt az egyik dohánygyár vezetőjének számítógépén írták.
„El szeretnénk jutni egy olyan, Nyugat Európában kikristályosodott gyakorlathoz, hogy önök újságírók is elhiggyék, hogy valós önellenőrzéseket végzünk” - mutatta meg a jövő útját Domokos László az piros kordon mögött ücsörgő újságíróknak. Hasonló hangvételben szólt Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, aki szerint 2017-ben 5311 bírósági dolgozó integritás-képzése valósult meg. Az OBH elnök a szemben lévő, Zrínyi Ilonát ábrázoló faliszőnyegre mutatva arra emlékeztette a médiamunkásokat, hogy a nagy várvédő annak idején azt mondta a férjének: semmi sem olyan fontos, mint a jó hírnév.

Magyarország Románia előtt jár a korrupcióellenes küzdelemben

Polt Péter főügyész helyett most Lajtár István főügyész-helyettes jött el, igaz, nagyjából ugyanazt mondta el, amit a főnöke a múlt heti igazságügyi bizottságban tartott évértékelőjén. Szerinte kiváló az együttműködés az határon átnyúló szervezett bűnözéssel szemben az európai társszervekkel, különösen az uniós pénzek elcsalását vizsgáló OLAF-fal. Itt hangzott el a szeánsz egyetlen konkrét ügye, így Lajtár szóba hozta a négyes metrót, mondván: már öt gyanúsított van. Lajtár István kiemelte: az OLAF-jelzések alapján elrendelt intézkedések aránya 52,7 százalék, ami meghaladja nemcsak a tavalyi év átlagát, ám kiemelte, hogy Románia esetében is mindössze 33 százalékos ez százalék a mutató. Sajnos Lajtár István a számmágián kívül nem bocsátkozott részletekbe, így arról nem beszélt, hogy Romániában az OLAF jelzése nélkül is évek óta gyakorlatilag fürtökben gyűjtik be be és ítélik el a korrupción kapott politikusokat. Végül az esemény házigazdájaként bemutatott Rigó Csaba Balázs a Közbeszerzési Hatóság elnöke számokkal is igazolta, hogy a szigorú ellenőrzési tevékenység miatt folyamatosan tisztul ez a terület is, így egy résztvevős közbeszerzések aránya csökkent, a nem hirdetménnyel induló eljárások már csak a közbeszerzések értékének 5,17 százalékát tette ki, továbbá folyamatosan nőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabott bírságok. Sajnos, az eredmények ismertetésénél az alábbi ügyekről nem esett szó:
  • Orbán Viktor miniszterelnök luxusrepülős útjai
  • Kósa Lajos különféle ügyei
  • Magyarország korrupciós helyezése, mely alapján az ország Bulgária után az EU legkorruptabb állama
  • paksi szerződések titkosítása
  • a kormányzati kifizetőhellyé lett Vizes VB ügye
  • „közpénz jellegüket" az MNB alapítványoknál elvesztő adóforintok
  • az FBI körözési listáján szereplő Gaith Pharaon magyarországi üzleti tevékenysége
  • a közvilágítási tendereket sorra nyerő Elios Zrt. (Tiborcz István korábbi érdekeltsége) viselt dolgai
Szerző
Frissítve: 2018.12.10. 17:52

Rabszolgatörvény a parlamentben: kivonult az ellenzék a leszavazott módosítók után

Publikálás dátuma
2018.12.10. 14:10
Tóth Bertalan felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén december 2018. december 10-én
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Viharos hangulatú ülésen söpörte le egyetlen gombnyomással a közel 3000, a rabszolgatörvényhez benyújtott ellenzéki módosítót a kormánypárti többség. Kövér László egy MSZP-st kizárt az ülésről, többeknek orvost ajánlott. Az ellenzék kivonult az ülésteremből.
Botrányos jelenetek közepette akadályozta meg a kormánytöbbség a parlamentben, hogy egyenként szavazzanak a rabszolgatörvényhez benyújtott közel 3000 ellenzéki módosító javaslatról a képviselők. Így hiába adta be ezeket az MSZP-s Tóth Bertalan, a DK-s Arató Gergely és Szabó Tímea (Párbeszéd), azt a céljukat, hogy mindegyikről külön-külön döntsön a parlament, nem érték el. Az igazságügyi bizottság ugyanis úgy foglalt állást, egyetlen szavazással lehet határozni róluk. Mivel Kövér László házelnök ennek megfelelően szavaztatta meg a képviselőket, ez meg is történt, így valamennyi ellenzéki javaslat gyakorlatilag egyből a kukába került. Ezután szabadultak el az indulatok a Házban: az ellenzék törvényellenesnek nevezte a szavazást és hibásnak a bizottsági döntést. Kövér László ezúttal sem volt rest az ellenzéki képviselőket fenyegetni, büntetést kilátásba helyezni, sőt az MSZP-s Varga Lászlót rögtön ki is zárta az ülésről. 
A folyosón a parlamenti őrség is felsorakozott, Vadai Ágnes (DK) a visszavonásukat követelte.

A fideszes Kocsis Máté azzal vádolta az ellenzéket, hogy hergelik az embereket. Az ülésnek ez az igencsak viharos hangulatú része végül az ellenzéki kivonulásával ért véget, az interpellációkra csak a kormánypártiak maradtak a teremben. A rabszolgatörvény már napirend előtt téma volt; az ellenzék egyebek mellett azt vágta a kormány fejéhez, négymillió dolgozót akar tönkre tenni. 

Egymással játszanak kérdezz-feleleket a Fidesz képviselői

Az ellenzékiek távollétében hamar véget értek az interpellációk – a 18-ból 15 fűződött volna a nevükhöz -, így a foghíjas T. Ház áttért az azonnali kérdésekre. Melyek nagy részét – a 13-ból 10-et – szintén a termen kívül tartózkodó ellenzékiek tettek volna fel, így ezek is gyorsan kifutottak: volt egy kis „mániákusan bevándorláspárti politikusok” már a jövő évi EP-kampány jegyében, fogyasztóvédelem az ünnepek előtt, illetve gyűlöletkeltéssel szembeni zéró tolerancia…

Jól elvannak magukban a kormánypártiak az ülésteremben

Miután az ellenzék nincs már a teremben, így csak a kormánypárti interpellációk hangzottak el, melyeknél kevés szürreálisabb létezik: a felszólaló agyondicséri egy bizonyos témában a kormányt, mire a kabinet egyik felelős képviselője – jellemzően államtitkár vagy helyettes államtitkár, a komolyabb titulusúak ugyanis nincsenek jelen – megköszöni, s kissé fényezi még a kormányt. Végül az interpelláló megköszöni és elfogadja a választ, éppen csak nem ölelik meg egymást. A levezető elnöki székben amúgy Lezsák Sándor váltotta Kövér Lászlót.

Ellenzék: törvényellenes volt a szavazás! Kormány: kutyakomédia!

Vadai Ágnes azt javasolta, Kövér László vonja vissza az országgyűlési őrség tagjait a plenáris ülés bejáratától és a folyosóról, mert nincs ott semmi keresnivalójuk. A fideszes Kocsis Máté szerint a 2925 módosítóról szavazás nem tekinthető munkának, s kutyakomédiának nevezte, hogy az ellenzéki pártok hergelik az embereket, s felszólította őket, fejezzék be a hisztériakeltést.    Burány Sándor (Párbeszéd) kijelentette, ami a T. Házban zajlik, az az országgyűlés ügyrendjének megcsúfolása. Hiszen egy törvényesen beadott módosítót törvényellenesen szavazott le az igazságügyi bizottság. A baloldali kormányok idején is volt példa ellenzéki obstrukcióra, de akkor kormány megválaszolt minden kérdést.    Frakciótársa, Tordai Bence is felszólalásra jelentkezett, de Kövér neki nem adta meg a szót. Keresztes László Lóránt azonnali házbizottság rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte, sikertelenül. A házelnök szerint nem érkezett valódi ügyrendi javaslat, ezért lezárta a vitát.    Tordai Bence ismét szót kért: szerinte Kövér súlyosan elfogult volt a nap folyamán, ezért új levezető elnököt kért. Kövér szerint viszont nem bírálhatja a levezető elnököt, s áttért az interpellációkra. Elsőként a jobbikos Z. Kárpát Dániel kapott lehetőséget, de a parlamentben uralkodó állapotok miatt nem élt a lehetőséggel. - Elnök úr, szégyelljék magukat, a történelem ítélőszéke előtt felelni fognak ezért! – jelentette ki. A következő négy interpelláció is elmaradt, ugyanis az előzetesen felszólalásra jelentkező ellenzéki képviselők kivonultak a teremből.

Leszavazták az ellenzéki módosító javaslatokat, kizártak egy MSZP-st

A napirend előtti felszólalások után került sor az országgyűlés hétfői napirendjének megszavazására. Tóth Bertalan ügyrendi javaslattal akart élni, de Kövér László nem engedte. Majd ismertette az igazságügyi bizottság döntését az ellenzék által benyújtott 2925 módosító javaslatról: a grémium szerint egyetlen szavazással lehet dönteni. A házelnök gépi szavazást rendelt el, természetesen a kormánypárti többség elfogadta a bizottság javaslatát, mire az ellenzékből többen fütyülni és sípolni kezdtek. Erre a házelnök megjegyezte: 
- Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy az ülés alatt orvosi ügyelet áll rendelkezésre, aki rosszul érzi magát, fáradjon le.

Az ellenzéki bekiabálások közben hallani lehetett, amint Kövér László a pulpituson megkérdezi, "hogy hívják, aki üvöltözik?". Mindezt Varga László MSZP-s képviselőre értette, akit ezután kizárt az ülésről. Tóth Bertalan kapott szót ügyrendi hozzászólásra, aki hibásnak nevezte az igazságügyi bizottság döntését. Törvénysértőnek nevezte, hogy nem is 2800 módosító szerepelt, hanem 2925, vagyis 125-ről mindenképpen egyesével voksolni kellett volna. 

"Nemzetközi migrációs tudatosság alakul ki"

Ezt a remek kifejezést Németh Zsolt fideszes képviselőnek sikerült megalkotnia. Utolsó napirend előtti felszólalóként az ENSZ migrációs csomagjáról, illetve annak veszélyéről beszélt. Kijelentette, Magyarország már a nyáron kialakította álláspontját, s a tervezetet javíthatatlannak minősítve kilépett a tárgyalássorozatból. Rossz és veszélyes elképzelésnek nevezte az anyagot, legfőképpen, mert szerinte az országok nem magul dönthetnek a bevezetéséről, hanem a nemzetközi szerződések miatt kényszerhelyzetbe kerülnek az egyes országok. Nem véletlen, jegyezte meg, hogy többek között az Egyesült Államok, Japán, Ausztrália, s több uniós ország Magyarországhoz hasonlóan vélekedik. Szerinte ez azt jelenti, hogy nemzetközi migrációs tudatosság alakul ki a világon.    Némethnek Orbán Balázs államtitkár válaszolt, megköszönte, hogy a kérdés előkerült. Újabb példákkal erősítve értett egyet mindenben a fideszes képviselővel, persze ez nem lepett meg senkit, majd hosszan elemezte az ENSZ migrációs csomagját. 

Egy kis genderezés, egy kis migránsozás

A KDNP részéről Harrach Péter beszélt napirend előtt, természetesen nem a rabszolgatörvényről. A kormány sikereit sorolta, valamint a migráció és a genderelmélet is előkerült. Aztán az elmúlt nyolc év béremelései következtek, mint hatalmas siker, valamint a hajléktalankérdést is ekként került szóba. - A politikai kultúra mélypontja, ami a parlamentben van – mondta. – Alpári stílus, még akkor is, ha pártpolitikai célokat szolgál. Harrach Péternek Dömötör Csaba válaszolt: virtuálisan vállon veregette Harrachot, láthatóan remekül megértették, megértik egymást. Mintegy kiegészítésként tovább sorolta a kormány szociális és családokat érintő intézkedéseit, mint elképesztő sikereket.

Az LMP is csatlakozik a rabszolgatörvény bírálatához

Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke szerint teljesen jogos az ellenzéki képviselők felháborodása és felszólalásaik hangneme. - Hol van Kósa Lajos, a rabszolgatörvény beterjesztője? Szimbolikus, hogy nincs itt, ahogyan a kormánypárti képviselők fele sincs – mondta. – Cinikus hazugságokkal válaszolnak a kérdéseinkre. Minden írott és íratlan szabályt megszegve akarják elfogadni a rabszolgatörvényt, ami beleillik a 2010 óta zajló folyamatokba. A kiszolgáltatott munkavállalókra alapozva akarnak újabb befektetéseket az országba hozni - sorolta.  A képviselő Orbán-modellnek nevezte a munkavállalók elleni lépéseket, s ő is a családok szétszakítását, a külföldre kivándorló százezreket emlegette. - Közös nemzeti érdek, hogy ezt a gyalázatos törvényjavaslatot megakadályozzuk, méghozzá minden eszközzel - tette hozzá.  Bodó Sándor válaszolt újra, s általánosságban beszélt a túlóra szabályozásáról és az új javaslatról. Állította, megfelelő védelmet kapnak majd a dolgozók.

Kövér László két ellenzéki képviselőt is figyelmeztet a pulpitusról

Miután Szabó Tímea befejezte felszólalását, Kövér László figyelmeztette a képviselőt, válogassa meg a szavait, különben kizárja az ülésről. Majd ismét Bodó Sándor válaszolt. Azt állította, nem lehet majd csak úgy pluszmunkára kényszeríteni az embereket. - Értem, hogy Önöknek az Orbán-család a legfontosabb, de fogadják el, hogy rajtuk kívül még rengeteg család él Magyarországon – ezt már a DK-s Vadai Ágnes mondta. – Ráadásul nem is lehetne szavazni a törvényről, hiszen nem zárult le az általános vitája. Pedig szerettünk volna vitázni, csakhogy a kormánypárti képviselők erre nem hajlandóak. Pedig ez a munkájuk. Azt gondolják, a magyarok droidok egy összeszerelő üzemben. Luxuskastély, magánrepülő, eldobott szaros pelenka, az van. (Itt arra utalt, hogy a miniszterelnök lányát, Orbán Ráhelt a nyáron lefotózták Horvátországban, amint egy benzinkútnál eldobja gyermeke szennyes pelenkáját.) Tisztességes Munka törvénykönyve viszont nincs! - folytatta az ellenzéki képviselő. Vadai Ágnes így folytatta: - Ezzel a törvénnyel újabb tömegeket üldöznek el, akik pedig már kint vannak, nem fognak hazajönni. és aki elmegy, az már nehezen jön haza. Önök bebizonyították, a demokrácia lebontásán és a lopáson kívül semmihez sem értenek. Nemrégiben beszéltek az Út a börtönbe programról, amit önök itt képviselnek, az tényleg a börtönbe vezet. Kövér László Vadai Ágnest is figyelmeztette, fejezze be a képviselőtársai sértegetését. Bodó Sándor szerint pedig egyáltalán nincs elvándorlás az országból. 

"Kitapossák az emberek belét! Normálisak maguk?"

Első felszólalóként Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője felidézte, szombaton 10 ezer ember mondta: elég volt! Arról beszélt, a munkavállalók megkérdezése nélkül akarnak dönteni a sorsukról. Úgy akarják 400 túlórában dolgoztatni őket, hogy három év múlva derül ki, kifizetik-e nekik. A dolgozók 83 százaléka elutasítja a tervezetet, a kormánypártok pedig mocskos alkut kötöttek a multikkal, kiszolgáltatják a munkavállalókat - Megszólal majd a lelkiismeretük szerdán, amikor meg kell nyomni a gombot? – kérdezte. – Azért nyújtottunk be 2925 módosító indítványt, melyek megszavazása 150 óra, hogy tudják meg, mi az a túlórázás. A bizottsági ülésen alkotmányellenesen hoztak ezzel kapcsolatban egy döntést, pedig kötelességük lenne ezekről szavazni! 
Szerdán eldől, a kormánypártok a multik vagy az emberek oldalán állnak-e! - mondta felszólalásában Tóth Bertalan.

Dömötör Csaba államtitkár válaszában arról beszélt, aki többet akar dolgozni, az tehesse meg, ezért akarják módosítani a Munka törvénykönyvét. (A felháborodott ellenzéki hangokra így szólt közbe Kövér László házelnök: - Miért zúg a csekély számú tömeg?) A dolgozó beleegyezése nélkül nem lehet elrendelni a túlórát. Cél, hogy többet kereshessenek. Mostani hőzöngésük annak bizonyítéka, mondta az államtitkár, hogy az MSZP nem tud valós alternatívát nyújtani azoknak, akik dolgozni akarnak és többet akarnak keresni. Csak az alapjövedelmet tudják felmutatni, ami segélyt jelentene munkavégzés nélkül - fűzte hozzá. A jobbikos Pintér Tamás szerint, aki szerdán igennel szavaz a törvényre, elárulja a népet. Döbbenetes, hogy törvénybe akarják foglalni: a szakszervezetek beleegyezése nélkül akarják túlórára kötelezni az embereket, akár napi tíz óra munkavégzésre. - Önök azt is törvénybe akarják iktatni, hogy a dolgozók önkéntesen lemondhatnak a túlórabérükről. Csak az mond le róla, aki félti az állását. Aki ezt megszavazza, rá kellene borítani az asztalt. S az emberek meg is fogják tenni: 2019 nem lesz a rabszolgák éve! - mondta Pintér Tamás. Bodó Sándor államtitkár válaszában a munkaidő-szabályozás hiányosságaival indokolta a változtatást, és a kormány foglalkoztatási politikáját dicsőítette. A Párbeszéd képviselője, Szabó Tímea megjegyezte, erőszakkal akarnak áttolni a kormánypártok egy törvényt, mely évente két és fél hónap túlmunkát jelentene az embereknek. Pedig a kormánypárti képviselők nem szeretnek dolgozni, hiszen hétfőn kora délután üresek a padsoraik. Kijelentette, a törvény miatt családok százezreit veri szét a kormány, s százezrek fognak belebetegedni a túlmunkába. Feltette a kérdést: ha annyian akarnának többet dolgozni, akkor miért menekült külföldre sok százezer ember. A kormánypártok kitapossák az emberek belét, megvontak megannyi kedvezményt. - Normálisak maguk?! - kérdezte. - Megáll az ember esze, négymillió dolgozót akarnak tönkretenni. Szombaton csak tízezrek tüntettek, de lesznek még százezrek is!

Több ezer módosítóval a rabszolgatörvény ellen

Hétfőtől csütörtökig tart a parlament idei utolsó üléshete. A képviselők elvileg döntenek a rabszolgatörvény néven elhíresült Munkatörvénykönyve-módosításról, a közigazgatási bíróságok felállításáról, vagy éppen a területfejlesztési törvényről. A rabszolgatörvény szerdai elfogadását az ellenzéki pártok mindenképpen szeretnék megakadályozni, ezért az MSZP elnöke, Tóth Bertalan bejelentette, hogy 2925 módosító indítványt nyújtanak be a tervezethez, melyek megszavazása 150 nettó munkaórát igényel, így az obstrukcióval reményeik szerint meg tudják fúrni a kormánypártok elképzeléseit. Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke szerint, ha sikertelen lesz a kísérlet, és a Fidesz-KDNP-s többség mégis megszavazza a törvényt, akkor az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak. Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese megjegyezte, elméletileg a parlamenti vita miatt közjogilag érvénytelen lesz a jogszabály, és addig nem is lehetne róla szavazni, míg a parlament igazságügyi bizottsága állást nem foglal a kérdésben.
Szerző
Frissítve: 2018.12.10. 18:05