Ez az a pénz, ami az élethez kevés, az éhenhaláshoz sok

Publikálás dátuma
2018.12.11. 10:36

Fotó: Németh András Péter
A minimálbér még ahhoz sem elég, hogy nagyon szűkösen megéljen belőle valaki; a mai Magyarországon havi 192 ezer kell, hogy legalább átlagos szinten boldoguljon valaki.
Hiába nőtt papíron a minimálbér, annak értéke még arra sem elég, hogy legalább szűkös megélhetést biztosítson, derül ki az mfor.hu számításaiból.
Egyik oldalon ott áll a bérnövekedés: 2010 óta 87,7 százalékkal emelkedett a bruttó minimálbér és 101 százalékkal a garantált bérminimum összege. Bár a valós többlet, amit ebből a dolgozó hazavihet, ennél kevesebb az adózási szabályok elmúlt 8 évben bekövetkezett változásából fakadóan.
A nettó minimálbér ugyanis 52, a garantált bérminimum pedig 71 százalékkal lett magasabb 2010 óta.

A másik oldalon viszont a megélhetés költségei állnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég frissítette az egyes megélhetési szintekhez szükséges jövedelemösszegeket 2018-ra vonatkozóan. Ha az egyszemélyes, gyermektelen háztartások adatait nézzük, akkor elkeserítő kép rajzolódik ki:
idén egy minimálbéres dolgozó nettó 91 770 forintot vihet haza, miközben a nagyon szűkös megélhetéshez 105 700 forintra lenne szükség.

A garantált bérminimum 120 033 forintja ugyan ezt a szintet meghaladja és a nagyon szűkös megélhetést biztosítja, ám még mindig túl kevés a szűkös megélhetéshez: a KSH szerint havi 139 100 forintra lenne ugyanis ehhez szükség.
A KSH adatai szerint egyébként egy egyszemélyes, gyermektelen háztartás esetében
  • a nagyon szűkös megélhetéshez havi 105 700 forint kell idén,
  • a szűköshöz 139 100,
  • az átlagoshoz 192 200,
  • a jóhoz 273 400,
  • a nagyon jóhoz pedig 416 500 forint.
Szerző
Frissítve: 2018.12.11. 11:13

Devizahitelesek - hiába döntött az EB a Kúria gáncsolja a kárenyhítést

Publikálás dátuma
2018.12.11. 09:00

Fotó: Vajda József / Népszava
A Kúria nem fogadja el az Európai Bíróság devizahiteladósok kárenyhítésére vonatkozó ítéletét, de ezt nem vallja be, inkább bizottságosdit játszik.
Miközben a devizahiteles adósok "mentése" felemásra sikeredett, a további lépéseket, állami szerepvállalást, és pereikkel érdemben foglalkozó bírósági eljárásokat sürgető törekvéseket rendre lesöpörték az asztalról. A Magyar Bankszövetség főtitkára korábban lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a devizahiteles ügy lezárult, egy magára valamicskét is adó ügyvéd egyetlen károsult bírósági képviseletét sem vállalja fel. Az Európai Bíróság szeptemberben mégis úgy foglalt állást - magyar magánszemélyek beadványa kapcsán -, hogy a tisztességtelenségét a nemzeti bíróság értékelheti, ha arra a következtetésre jut, hogy az adott feltételt nem világosan és érthetően fogalmazták meg. Álláspontjuk  szerint a pénzügyi intézmények kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. „E követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára” – olvasható az ítéletben.  Ennek nyomán ideje volt, hogy a Kúria is megszólaljon. A múlt heti évértékelőjén Wellmann György, a polgári kollégium vezetője kijelentette: a legfelsőbb bírói testület keretei között működő konzultatív testület, amely a devizahiteles ügyekben ítélkező bírókból áll, 2019 első felében - a többi között - azt tanulmányozza majd, mit tartalmaztak az egykori hitelek kockázatfeltáró nyilatkozatai és az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatók, bekérik az ország bíróságaitól azoknak a pereknek az aktáit, amelyekben a bíróság kimondta, hogy az árfolyamkockázatról szóló figyelemfelhívás nem volt megfelelő.  Eddig 200 érvénytelenségi devizaper érkezett a Kúriához, emellett 179 devizahitelekkel kapcsolatos, végrehajtás megszüntetési vagy korlátozási per kezdődött el, közülük egyesekben már ítélet is született. A Kúria konzultatív testülete októberben megerősítette: továbbra is vizsgálható az árfolyamkockázat fogyasztóra hárításának és az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatásnak a tisztességtelensége is. A kezelési költségek témakörében maga a Kúria fordult az Európai Bírósághoz: megfelel-e a költségek, díjak, jutalékok olyan meghatározása a tisztességesség feltételeinek, hogy nem derül ki a hitelszerződésből, ezeknek mi az ellenértéke. Erről még nem született döntés. Wellmann György szerint az eddigi európai döntések nem indokolják, hogy a már meghozott jogegységi határozatokon módosítani kellene, vagy új jogegységi határozatra lenne szükség. A konzultációs testület állásfoglalása nem jogforrás, semmiféle támpontot nem ad a devizahiteles ügyekben ítélkezők számára - így értékelte Wellmann György kijelentéseit lapunk számára Erdős Éva. A pénzügyi szakértő szerint kötelező érvényű jogegységi határozatra lenne szükség. Az Európai Bíróság ítélete ugyancsak kötelező érvényű, így további vizsgálódásra már semmi szükség nincs. Az kétségtelen tény, ha másfél millió egykori devizahitelessel számolunk, s feltételezzük, hogy ezeknek a fele még nem évült el, mert öt évnél rövidebb idő telt el a hitel kifizetésétől, illetve annak felmondásától, s ha az érintetteknek csupán tíz százaléka fordul bírósághoz, akkor ez megoldhatatlan feladatot róna az igazságügyi szervekre. Ezért egységes döntés kellene, bár az kétségtelen, hogy minden egyes szerződés vizsgálatra szorul a tekintetben, hogy a hitelt nyújtó bank aláíratott-e kockázatfeltáró nyilatkozatot vagy sem. Wellmann György szavaiból azonban kiderül, hogy fél évig nem történik majd semmi. Hasonló álláspontot képviselt érdeklődésünkre Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke, aki érthetetlennek tartja, hogy több év sem volt elegendő a Kúria számára, hogy véleményét kialakítsa. Most is csak azért szólaltak meg, hogy az Európai Bíróság ítélete kapcsán bizonyítsák, foglalkoznak az üggyel, mert valójában azt annak ellenére nem fogadják el, hogy végrehajtása kötelező lenne. A Kúria valós szándéka semmi több, mint hogy a nagy számú, embertelen és felháborodásra okot adó tisztességtelen kilakoltatásokról eltereljék a figyelmet - foglalta össze véleményét a szakember.

A számok magukért beszélnek

Még mindig tekintélyes a késve törlesztők száma, bár az öt esztendővel ezelőtti 164 ezerről 114 ezerre fogyatkoztak a problémás jelzáloghitel-szerződések. A Portfolió arról írt, hogy a gazdasági válság kitörése után 10 évvel az adósok kétharmada már nem a bankjának, hanem valamelyik követelésvásárló cégnek tartozik. A törlesztőkkel 90 napon túl is tartozók száma szeptemberre 5,2 százalékra csökkent, ami a bankok számára elfogadható szint, mert csak akkora veszteséget jelent, amellyel eleve számoltak. (A késedelmesen fizetők csúcsa átlagosan 19,4 százalékos volt, de akadt olyan pénzintézet is, ahol a 25 százalékot is elérte.) A tevékenységet lassacskán lezáró Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. 33 ezer ingatlant vont be a portfóliójába, 18 ezer lakást pedig elárvereztek az adósok feje fölül. A magáncsőd intézménye megbukott, bár a módosításának szükségességéről időről időre hangzanak el ígéretek, de eddig érdemi lépés nem történt. 

Szerző
Témák
Kúria
Frissítve: 2018.12.11. 10:12

323,65 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.12.11. 08:30
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A hétfőivel gyakorlatilag megegyező szinten jegyezték a forintot kedden kora reggel a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben - írta az MTI.
Az euró árfolyama a hétfő esti 323,73 forintról 323,65 forintra változott reggel fél hétre.
A dollárt a hétfő esti 284,68 forint után 284,69 forinton, a frankot pedig 287,89 forintot követően 287,90 forinton jegyezték kedden kora reggel. 
Az euró árfolyama sem változott érdemben a dollárral szemben, hétfő este 1,1370 dolláron, kedden kora reggel 1,1367 dolláron jegyezték.