Nem vicc: az agy szerkezetét is megváltoztatja a sok kütyüzés

Publikálás dátuma
2018.12.11 12:40
Illusztráció
Fotó: Pixabay
"Elvékonyodik" azoknak a gyerekeknek az agykérge, akik napi hét óránál többet okostelefonoznak vagy tableteznek, ez pedig ronthatja a memóriájukat, észlelési és kognitív képességeiket.
Egy nagyszabású amerikai kutatásban tizenegyezer, 9-10 év közötti gyermeket vizsgáltak meg, 4500 gyermek agyának szkennelése után arra a megállapításra jutottak a tudósok, hogy korán vékonyodni kezd azoknak a gyerekeknek az agykérge, aki napi hét órát vagy annál többet töltenek okostelefonnal vagy tablettel. Ez ronthatja a memóriájukat, észlelési és kognitív képességeiket – írta a Szeretlek Magyarország a Daily Mail alapján.
Az agy kognitív fejlődésével foglalkozó tanulmánynak az is a célja, hogy kimutassa, a képernyő előtt töltött idő hogyan hat a gyerekek érzelmi fejlődésére és mentális egészségére. Azt máris megállapították, hogy akik napi két óránál többet töltenek képernyő előtt, gyengébb eredményt érnek a különböző gondolkodást igénylő és nyelvi teszteken. A projektben részt vevő orvosok ennek ellenére óva intettek attól, hogy ebből végérvényes következtetést vonjanak le, mert nem teljesen biztosak abban, hogy mindezt kizárólag a modern technológia megnövekedett használata okozza.
Az agykéreg a gyűjtőhelye azoknak az idegszöveteknek, amelyek befogadják a külvilágból származó információkat. Létfontosságú szerepe van az olyan kognitív funkciókban, mint az érzékelés, a nyelv, az emlékezet, és tudatosság. A korral járó fokozatos vékonyodása már 5-6 éves korban elkezdődik.
Egy 2014-es tanulmány szerint az agykéreg vastagsága és az intelligencia-hányados között közvetlen kapcsolat van. Kimutatták, hogy azoknak, akiknek jelentősen magasabb volt az IQ-ja, nem következett be agykéreg-vékonyodás, a jelentősen alacsonyabb értékekkel rendelkezőknél pedig túlságosan is nagymértékű volt ez a folyamat.

6 perc alatt jutna a Földről a Holdra az új, "ágyúgolyó" gyorsaságú neutroncsillag

Publikálás dátuma
2019.03.26 10:10

Fotó: NRAO/F. Schinzel et al., DRAO/Canadian Galactic Plane Survey and/ Jayanne English, University of Manitoba
Négymillió kilométeres óránkénti sebességgel száguld az a pulzár, amit a NASA Fermi-űrteleszkópja és a VLA rádiótávcső-hálózat nemrég felfedezett.
A most felfedezett J0002-es pulzár egy olyan, rádiósugárzást kibocsátó csóvával rendelkezik, amely egy közelmúltbeli szupernóva-robbanás táguló maradványára mutat – írta a Csillagászat.hu.

Mik a pulzárok?

A pulzárok gyorsan forgó neutroncsillagok, amelyek nagy tömegű csillagok felrobbanásakor születnek. 

„A keskeny, nyílszerű csóvának és a szokatlan látószögnek köszönhetően követhetjük a pulzár útját egészen a születési helyéig”
– mondta Frank Schinzel, az Egyesült Államok Nemzeti Rádiócsillagászati Obszervatóriumának (NRAO) munkatársa.
Az objektum további vizsgálata segít a csillagászoknak jobban megérteni, hogyan képesek ezek a robbanások akkorát lökni a neutroncsillagokon, hogy ilyen nagy sebességet érjenek el. A tőlünk nagyjából 6500 fényévre lévő, a Cassiopeia csillagképben talált pulzár másodpercenként 8,7-szer fordul meg a tengelye körül, és minden fordulatnál egy gamma-sugár impulzust észlelünk. A pulzár gyorsan mozog a csillagközi gázban, amivel lökéshullámokat kelt, ezek hozták létre a mágneses energiát is tároló, felgyorsult részecskékből álló csóvát, amelynek rádióhullámait a VLA észlelte. 
A Fermi adatai, valamint a pulzáridőzítésnek nevezett technika segítségével a pulzárt vizsgáló kutatócsoport képes volt megmérni, hogy milyen gyorsan, és milyen irányban mozog a pulzár. Az eredmények alátámasztják azt az elméletet, hogy a száguldó pulzárt a szupernóva robbanása lökte meg nagyjából 10 ezer évvel ezelőtt. A J0002 ötször gyorsabban száguld, mint egy átlagos pulzár, ráadásul gyorsabb az ismert sebességű pulzárok 99 százalékánál. Az egyelőre nem egyértelmű, pontosan mitől gyorsult fel ennyire a pulzár, de a további tanulmányozása segíthet fényt deríteni a folyamatra.
Frissítve: 2019.03.26 10:10

Bronzkori kisgyermek maradványokat is találtak Bácsbokodnál

Publikálás dátuma
2019.03.25 11:02
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Bronzkori kerámiatöredékek, egy kisgyermek maradványai, szarmata és Árpád-kori településrészletek, valamint ritkaságnak számító török kori, a rácokhoz köthető leletek kerültek elő Bácsbokodnál.
Négy elkülöníthető korszakból a legrégebbi, a bronzkorra tehető néhány sekély gödörből főként apró, kézzel formált kerámiatöredékek és nagy mennyiségű állatcsont került elő. Az ásatások során a régészek - a még éppen meglévő tejfogai alapján - egy nagyjából öt-hat éves gyermek maradványait is feltárták. A csontváz helyzetéből egyértelműen kiderült, hogy nem temették el, a hason fekvő test ugyanis teljesen hozzá volt simulva a gödör falához.
 A későbbi szarmata korból néhány, az időszámításunk utáni 2-3 századból származó, földbe mélyített épületre és kültéri kemencékre találtak. A településrészletre utalnak a gabonatároló vermek is, amelyeket később hulladéklerakóként használtak. A népcsoportra jellemző, hogy már ismerte a korongolás technikáját, így már jobb minőségű, szimmetrikus formájú, a kiégetés módjától függően szürke és vörös gyorskorongolt kerámiákat is használtak - mondta Lukács Nikoletta, a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa.
Az 1880-as években a jelenlegi ásatás helyétől északra feltártak egy Árpád-kori temetőt és egy hasonló korú templom helyét is ismerik. A szakemberek már akkor úgy gondolták, hogy a temetőtől délebbre fekhet maga a település. A mostani leletek - a gabonatároló gödrök, és a földbe mélyített épületek, amelyekben épített, boltozatos kemencék figyelhetők meg - ennek lehetnek bizonyítékai. Az okleveles adatok alapján ugyan némileg keletebbre tehető az Árpád-kori Bokod falu, de elképzelhető, hogy ezúttal a település egyik szélét fedezték fel. A környéken ezek az első olyan Árpád-kori leletek, amelyek településre utalnak.
 A feltárás negyedik, legfontosabb korszaka a török korra tehető. Két, nagyméretű, földbe mélyített épület került elő, amelyeknek jól rekonstruálható majd a szerkezetük. Jól megfigyelhetőek rajtuk a bejáratok, a tetőtartó fák helyei, és mindkettő közepén egy-egy magasított sütőfelületű kemence. Az ásatásvezető régész elmondta, a sok fémtárgy - főként szerszámok vasalásai, mezőgazdasági eszközök - mind arra utalnak, hogy az épületek valamikor műhelyek lehettek.
Az egyik épületből egy a rácokhoz köthető ezüst pecsétgyűrű is előkerült, de találtak balkáni eredetű kerámiákat is, egyebek mellett kézzel formált sütőharangokat, amit szintén a törökökkel érkező balkáni népek hoztak magukkal a török korban. Ez a feltárás azért különleges, mert rác temetőket korábban ugyan már találtak Magyarországon, több palánkvár is előkerült, ahol felfedezhetőek voltak nyomaik, és az írásos forrásokban is szerepelnek, de ilyen egyszerű, falusias környezetben még nem találtak hozzájuk köthető leleteket korábban.
Mintegy ötezer négyzetméteres területen végeztek megelőző régészeti feltárást Bácsbokod déli határában, a Sole-Mizo Zrt. új szennyvíztisztító telepének építését megelőzően - mondta Lukács Nikoletta, a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa. A feltárt régészeti objektumok a restaurálást követően - amit a kecskeméti múzeumban végeznek el - a bajai Türr István Múzeumba kerülnek.
Szerző