Előfizetés

Nem vicc: az agy szerkezetét is megváltoztatja a sok kütyüzés

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.12.11. 12:40
Illusztráció
Fotó: Pixabay
"Elvékonyodik" azoknak a gyerekeknek az agykérge, akik napi hét óránál többet okostelefonoznak vagy tableteznek, ez pedig ronthatja a memóriájukat, észlelési és kognitív képességeiket.
Egy nagyszabású amerikai kutatásban tizenegyezer, 9-10 év közötti gyermeket vizsgáltak meg, 4500 gyermek agyának szkennelése után arra a megállapításra jutottak a tudósok, hogy korán vékonyodni kezd azoknak a gyerekeknek az agykérge, aki napi hét órát vagy annál többet töltenek okostelefonnal vagy tablettel. Ez ronthatja a memóriájukat, észlelési és kognitív képességeiket – írta a Szeretlek Magyarország a Daily Mail alapján.
Az agy kognitív fejlődésével foglalkozó tanulmánynak az is a célja, hogy kimutassa, a képernyő előtt töltött idő hogyan hat a gyerekek érzelmi fejlődésére és mentális egészségére. Azt máris megállapították, hogy akik napi két óránál többet töltenek képernyő előtt, gyengébb eredményt érnek a különböző gondolkodást igénylő és nyelvi teszteken. A projektben részt vevő orvosok ennek ellenére óva intettek attól, hogy ebből végérvényes következtetést vonjanak le, mert nem teljesen biztosak abban, hogy mindezt kizárólag a modern technológia megnövekedett használata okozza.
Az agykéreg a gyűjtőhelye azoknak az idegszöveteknek, amelyek befogadják a külvilágból származó információkat. Létfontosságú szerepe van az olyan kognitív funkciókban, mint az érzékelés, a nyelv, az emlékezet, és tudatosság. A korral járó fokozatos vékonyodása már 5-6 éves korban elkezdődik.
Egy 2014-es tanulmány szerint az agykéreg vastagsága és az intelligencia-hányados között közvetlen kapcsolat van. Kimutatták, hogy azoknak, akiknek jelentősen magasabb volt az IQ-ja, nem következett be agykéreg-vékonyodás, a jelentősen alacsonyabb értékekkel rendelkezőknél pedig túlságosan is nagymértékű volt ez a folyamat.

Átlépett a csillagközi térbe a Voyager 2

MTI
Publikálás dátuma
2018.12.10. 20:01

Fotó: HO / NASA/JPL-CALTECH / AFP
A hatalmas távolság ellenére a repülésirányítók még mindig kapcsolatban vannak az űrszondával.
Átlépett a csillagközi térbe az 1977-ben útnak indított Voyager 2 űrszonda, amely ikertestvére, a Voyager 1 után a második olyan, ember alkotta űreszköz, amely „elhagyta Naprendszerünket” – jelentette be hétfőn az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). A misszió vezető kutatója, Edward Stone szerint a Voyager 2 űrszonda november 5-én lépett át a csillagközi térbe, túljutva a helioszféra határán, vagyis elhagyva azt a régiót, amelyben a Napból kiáramló részecskék, a napszél összetevői vannak túlsúlyban. A kutatók abból észlelték a „kilépést”, hogy a szonda által érzékelt részecskék egyszer csak eltűntek – írja a BBC hírportálja. A szakemberek szerint noha az űrszonda ikertestvére, a Voyager 1 már hat évvel ezelőtt átlépett ezen a határon, a Voyager 2 áthaladásának különlegessége, hogy még van olyan működő műszer az űreszköz fedélzetén, amely
„példátlan információkkal szolgál a csillagközi térbe való átlépés milyenségéről”.

A Voyager 1-et 1977. szeptember 5-én indították útnak a floridai Cape Canaveralból, tizenhat nappal testvérszondája, a Voyager 2 fellövése után. Bár a Voyager 1 indult másodikként, gyorsabban halad. 2012. augusztus 25-én lépett át a csillagközi térbe. Jelenleg 61 ezer kilométeres óránkénti sebességgel halad és 22 milliárd kilométerre jár kiindulópontjától. A Voyager 2 csaknem 18 milliárd kilométerre van a Földtől és nagyjából 54 ezer kilométer per órás sebességgel halad. A NASA szakemberei szerint ugyanakkor az ikerszondák technikailag még mindig a Naprendszeren belül vannak. A kutatók ugyanis úgy vélik, hogy a Naprendszer az úgynevezett Oort-felhő külső pereméig nyúlik. A két űreszköznek még évezredekbe fog telni, mire áthalad ezen az üstököszónán. A hatalmas távolság ellenére a repülésirányítók még mindig kapcsolatban vannak a Voyager 2-vel. A két űrszonda eredeti küldetése a Naprendszer külső bolygóinak – a Jupiternek, a Szaturnusznak, az Uránusznak és a Neptunusznak – a megfigyelése volt. Eredeti missziójukat már 1989-ben befejezték.

Leginkább a fiatal nőket támadja az "ezerarcú kór"

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2018.12.10. 15:15
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Elsősorban fiatal nőket támadja a változatos tüneteket okozó, autoimmun eredetű betegség, amelynek okát kezelő gyógyszer – egyelőre - nincs, ám az életminőséget javító készítmények a kór előrehaladását is képesek lassítani.
Az SM, azaz sclerosis multiplex elsősorban a fiatal nők betegsége. A neve az agyban keletkező többszörös megkeményedésre utal. Kialakulásának oka, hogy az immunrendszer megtámadja a központi idegrendszerben az idegsejtek szigetelését végző mielin nevű fehérjét, azaz a szervezet saját maga ellen fordul. Ennek következtében foltszerű gyulladásos gócok jelennek meg az agyban – mondta dr. Kovács Tibor, a Budai Egészségközpont neurológusa a Népszavának.

A kórnak több változata van

A betegségnek sok formája létezik, jó- és rosszindulatú változatok is vannak. Utóbbi gyorsan tolószékbe kényszeríti a beteget, az előbbi pedig akár egyetlen enyhe tünetet okoz a beteg egész életében. Attól függően, hogy a gócok milyen idegrendszeri területen keletkeznek, a tünetek igen változatosak lehetnek. Ezerarcú kórnak is hívják a betegséget, mert szinte nincs két olyan ember, akik a tünetek azonos kombinációjával küzdenének. A leggyakoribb jele a féloldali látásromlás, a látásélesség elvesztése és a mozgáskor keletkező szemfájdalom. Jelentkezhet kettőslátás, zsibbadás és féloldali ügyetlenség is. Az akár napokig is tartó tüneteket a gyulladásgátló szerek enyhítik ugyan, de a gócok változó mértékben visszamaradhatnak. Minél többször jönnek a gyulladásos visszaesések, a relapsusok, annál több tünet maradhat vissza. 

Nem gyógyítható, de kezelhető

Vannak és folyamatosan jelennek is meg a betegség lefolyását, az immunrendszer működését módosító gyógyszerek. Létezik olyan, ami a gócok kialakulását gátolja. A gyulladásos rohamok számát, a visszatérésüket csökkentő szerek sok esetben meg is tudják állítani a folyamatot, legalábbis képesek nagyon sokáig stabilizálni az állapotot A már kialakult idegrendszeri károsodásokat viszont már nem lehet visszafordítani. Ilyenkor a fájdalmakat, izommerevséget, zsibbadásos érzéseket, vizelettartási zavarokat lehet kezelni – mondta a neurológus.