Nem vicc: az agy szerkezetét is megváltoztatja a sok kütyüzés

Publikálás dátuma
2018.12.11. 12:40
Illusztráció
Fotó: Pixabay
"Elvékonyodik" azoknak a gyerekeknek az agykérge, akik napi hét óránál többet okostelefonoznak vagy tableteznek, ez pedig ronthatja a memóriájukat, észlelési és kognitív képességeiket.
Egy nagyszabású amerikai kutatásban tizenegyezer, 9-10 év közötti gyermeket vizsgáltak meg, 4500 gyermek agyának szkennelése után arra a megállapításra jutottak a tudósok, hogy korán vékonyodni kezd azoknak a gyerekeknek az agykérge, aki napi hét órát vagy annál többet töltenek okostelefonnal vagy tablettel. Ez ronthatja a memóriájukat, észlelési és kognitív képességeiket – írta a Szeretlek Magyarország a Daily Mail alapján.
Az agy kognitív fejlődésével foglalkozó tanulmánynak az is a célja, hogy kimutassa, a képernyő előtt töltött idő hogyan hat a gyerekek érzelmi fejlődésére és mentális egészségére. Azt máris megállapították, hogy akik napi két óránál többet töltenek képernyő előtt, gyengébb eredményt érnek a különböző gondolkodást igénylő és nyelvi teszteken. A projektben részt vevő orvosok ennek ellenére óva intettek attól, hogy ebből végérvényes következtetést vonjanak le, mert nem teljesen biztosak abban, hogy mindezt kizárólag a modern technológia megnövekedett használata okozza.
Az agykéreg a gyűjtőhelye azoknak az idegszöveteknek, amelyek befogadják a külvilágból származó információkat. Létfontosságú szerepe van az olyan kognitív funkciókban, mint az érzékelés, a nyelv, az emlékezet, és tudatosság. A korral járó fokozatos vékonyodása már 5-6 éves korban elkezdődik.
Egy 2014-es tanulmány szerint az agykéreg vastagsága és az intelligencia-hányados között közvetlen kapcsolat van. Kimutatták, hogy azoknak, akiknek jelentősen magasabb volt az IQ-ja, nem következett be agykéreg-vékonyodás, a jelentősen alacsonyabb értékekkel rendelkezőknél pedig túlságosan is nagymértékű volt ez a folyamat.
Szerző

Átlépett a csillagközi térbe a Voyager 2

Publikálás dátuma
2018.12.10. 20:01

Fotó: HO / NASA/JPL-CALTECH / AFP
A hatalmas távolság ellenére a repülésirányítók még mindig kapcsolatban vannak az űrszondával.
Átlépett a csillagközi térbe az 1977-ben útnak indított Voyager 2 űrszonda, amely ikertestvére, a Voyager 1 után a második olyan, ember alkotta űreszköz, amely „elhagyta Naprendszerünket” – jelentette be hétfőn az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). A misszió vezető kutatója, Edward Stone szerint a Voyager 2 űrszonda november 5-én lépett át a csillagközi térbe, túljutva a helioszféra határán, vagyis elhagyva azt a régiót, amelyben a Napból kiáramló részecskék, a napszél összetevői vannak túlsúlyban. A kutatók abból észlelték a „kilépést”, hogy a szonda által érzékelt részecskék egyszer csak eltűntek – írja a BBC hírportálja. A szakemberek szerint noha az űrszonda ikertestvére, a Voyager 1 már hat évvel ezelőtt átlépett ezen a határon, a Voyager 2 áthaladásának különlegessége, hogy még van olyan működő műszer az űreszköz fedélzetén, amely
„példátlan információkkal szolgál a csillagközi térbe való átlépés milyenségéről”.

A Voyager 1-et 1977. szeptember 5-én indították útnak a floridai Cape Canaveralból, tizenhat nappal testvérszondája, a Voyager 2 fellövése után. Bár a Voyager 1 indult másodikként, gyorsabban halad. 2012. augusztus 25-én lépett át a csillagközi térbe. Jelenleg 61 ezer kilométeres óránkénti sebességgel halad és 22 milliárd kilométerre jár kiindulópontjától. A Voyager 2 csaknem 18 milliárd kilométerre van a Földtől és nagyjából 54 ezer kilométer per órás sebességgel halad. A NASA szakemberei szerint ugyanakkor az ikerszondák technikailag még mindig a Naprendszeren belül vannak. A kutatók ugyanis úgy vélik, hogy a Naprendszer az úgynevezett Oort-felhő külső pereméig nyúlik. A két űreszköznek még évezredekbe fog telni, mire áthalad ezen az üstököszónán. A hatalmas távolság ellenére a repülésirányítók még mindig kapcsolatban vannak a Voyager 2-vel. A két űrszonda eredeti küldetése a Naprendszer külső bolygóinak – a Jupiternek, a Szaturnusznak, az Uránusznak és a Neptunusznak – a megfigyelése volt. Eredeti missziójukat már 1989-ben befejezték.
Szerző

Megfejtették, mi okozta a kaliforniai „tűztornádót”

Publikálás dátuma
2018.12.10. 12:12

Fotó: Mark RALSTON / AFP
Amerikai kutatók szerint több tényező együttállása eredményezte idén nyáron azt a ritka jelenséget, amely a Kalifornia északi részén pusztító Carr nevű erdőtűz során alakult ki.
A San Franciscótól nagyjából 400 kilométerre északra található Redding peremén kialakult hatalmas tűztornádó, amely egy tűzoltó halálát okozta, a perzselő hőség, a szokatlan széljárás és egy több kilométer magasra felnyúló füstviharfelhő együttese idézte elő. A Geophysical Research Letters című folyóiratban publikált tanulmány készítői műholdas és radaradatokat felhasználva vizsgálták, hogy miként alakulhatott ki július 26-án a gigantikus méretű tűztornádó – írta az Érdekes Világ.
A tanulmány szerint a kaliforniai jelenség kialakulásának egyik kulcstényezője egy felhő volt, amelyet maga a tűz generált. A fagyott tetejű füstviharfelhő (pirocumulonimbus) rendkívül gyorsan növekedett függőleges irányba, mindössze 15 perc alatt megkétszereződött a hossza, míg végül 11,9 kilométer magasan felnyúlt a légkörbe. A kialakult felhő tornádóerősségű szeleket eredményezett. Mindez – kiegészülve a rekordmagas hőmérséklettel, az alacsony páratartalommal és a felszínhez közel kialakult vízszintes szélnyírással, amikor a szél iránya rendkívül gyorsan változik, miközben a nagy sebessége megmarad vagy kissé módosul –, tűztornádó kialakulásához vezetett.
A Kalifornia északi részén pusztító, Carr nevű erdőtüzet, amelyben nyolcan meghaltak, és több mint ezer otthon leégett, augusztus 30-ra sikerült megfékezni. A mostanihoz hasonló tűztornádót eddig mindössze egyszer, a 2003-as canberrai tüzek során dokumentáltak. A szakemberek reményei szerint az eredményeik a jövőben segíthetnek előre jelezni a hasonló jelenségek kialakulásának kockázatát.
Szerző