Átlépett a csillagközi térbe a Voyager 2

Publikálás dátuma
2018.12.10. 20:01

Fotó: HO / NASA/JPL-CALTECH / AFP
A hatalmas távolság ellenére a repülésirányítók még mindig kapcsolatban vannak az űrszondával.
Átlépett a csillagközi térbe az 1977-ben útnak indított Voyager 2 űrszonda, amely ikertestvére, a Voyager 1 után a második olyan, ember alkotta űreszköz, amely „elhagyta Naprendszerünket” – jelentette be hétfőn az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). A misszió vezető kutatója, Edward Stone szerint a Voyager 2 űrszonda november 5-én lépett át a csillagközi térbe, túljutva a helioszféra határán, vagyis elhagyva azt a régiót, amelyben a Napból kiáramló részecskék, a napszél összetevői vannak túlsúlyban. A kutatók abból észlelték a „kilépést”, hogy a szonda által érzékelt részecskék egyszer csak eltűntek – írja a BBC hírportálja. A szakemberek szerint noha az űrszonda ikertestvére, a Voyager 1 már hat évvel ezelőtt átlépett ezen a határon, a Voyager 2 áthaladásának különlegessége, hogy még van olyan működő műszer az űreszköz fedélzetén, amely
„példátlan információkkal szolgál a csillagközi térbe való átlépés milyenségéről”.

A Voyager 1-et 1977. szeptember 5-én indították útnak a floridai Cape Canaveralból, tizenhat nappal testvérszondája, a Voyager 2 fellövése után. Bár a Voyager 1 indult másodikként, gyorsabban halad. 2012. augusztus 25-én lépett át a csillagközi térbe. Jelenleg 61 ezer kilométeres óránkénti sebességgel halad és 22 milliárd kilométerre jár kiindulópontjától. A Voyager 2 csaknem 18 milliárd kilométerre van a Földtől és nagyjából 54 ezer kilométer per órás sebességgel halad. A NASA szakemberei szerint ugyanakkor az ikerszondák technikailag még mindig a Naprendszeren belül vannak. A kutatók ugyanis úgy vélik, hogy a Naprendszer az úgynevezett Oort-felhő külső pereméig nyúlik. A két űreszköznek még évezredekbe fog telni, mire áthalad ezen az üstököszónán. A hatalmas távolság ellenére a repülésirányítók még mindig kapcsolatban vannak a Voyager 2-vel. A két űrszonda eredeti küldetése a Naprendszer külső bolygóinak – a Jupiternek, a Szaturnusznak, az Uránusznak és a Neptunusznak – a megfigyelése volt. Eredeti missziójukat már 1989-ben befejezték.
Szerző

Megfejtették, mi okozta a kaliforniai „tűztornádót”

Publikálás dátuma
2018.12.10. 12:12

Fotó: Mark RALSTON / AFP
Amerikai kutatók szerint több tényező együttállása eredményezte idén nyáron azt a ritka jelenséget, amely a Kalifornia északi részén pusztító Carr nevű erdőtűz során alakult ki.
A San Franciscótól nagyjából 400 kilométerre északra található Redding peremén kialakult hatalmas tűztornádó, amely egy tűzoltó halálát okozta, a perzselő hőség, a szokatlan széljárás és egy több kilométer magasra felnyúló füstviharfelhő együttese idézte elő. A Geophysical Research Letters című folyóiratban publikált tanulmány készítői műholdas és radaradatokat felhasználva vizsgálták, hogy miként alakulhatott ki július 26-án a gigantikus méretű tűztornádó – írta az Érdekes Világ.
A tanulmány szerint a kaliforniai jelenség kialakulásának egyik kulcstényezője egy felhő volt, amelyet maga a tűz generált. A fagyott tetejű füstviharfelhő (pirocumulonimbus) rendkívül gyorsan növekedett függőleges irányba, mindössze 15 perc alatt megkétszereződött a hossza, míg végül 11,9 kilométer magasan felnyúlt a légkörbe. A kialakult felhő tornádóerősségű szeleket eredményezett. Mindez – kiegészülve a rekordmagas hőmérséklettel, az alacsony páratartalommal és a felszínhez közel kialakult vízszintes szélnyírással, amikor a szél iránya rendkívül gyorsan változik, miközben a nagy sebessége megmarad vagy kissé módosul –, tűztornádó kialakulásához vezetett.
A Kalifornia északi részén pusztító, Carr nevű erdőtüzet, amelyben nyolcan meghaltak, és több mint ezer otthon leégett, augusztus 30-ra sikerült megfékezni. A mostanihoz hasonló tűztornádót eddig mindössze egyszer, a 2003-as canberrai tüzek során dokumentáltak. A szakemberek reményei szerint az eredményeik a jövőben segíthetnek előre jelezni a hasonló jelenségek kialakulásának kockázatát.
Szerző

Először hallhatja ember a marsi szél zúgását

Publikálás dátuma
2018.12.09. 18:33

Fotó: NASA
Az Insight űrszonda érzékeny szenzorai mély, vibráló hangot rögzítettek: a lassú, alig 24 kilométer/órás szél morajlását.
Nem várt örömben volt részük az amerikai űrkutatóknak, mivel az Insight űrszondának – amely november 26-án landolt a Marson – először sikerült észlelnie a vörös bolygó felszínén fújó szelek hangját – idézi a hirado.hu az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA bejelentését.
A robotgeológus űrszonda érzékelői december elsején észlelték azt a „kísérteties mély zúgást”, amelyet a másodpercenként 4,5-6,7 méter sebességű, északnyugat-délkeleti irányú szél vibrálása okozott. A szél iránya megegyezik azoknak a portölcséreknek az irányával, amelyeket még az űrből figyeltek meg a leszállóhely térségében. „Ez az első eset, hogy olyan műszerek vannak a Mars felszínén, amelyek az emberi fül számára is hallható frekvenciában képesek észlelni a zajokat” – mondta Thomas Pike, a projekt szenzorokkal foglalkozó tudósa. Az Imperial College London kutatója szerint a felvett zaj kissé hasonlít egy szélben lobogó zászló hangjára. A hangfelvétel rögzítése nem tervezett siker. A misszió egyik fő célja a Marson történő mozgások mérése, és ezek része a hanghullámok okozta rezgés is – mondta Bruce Banerdt, a NASA audioklipeket közzétevő kaliforniai központjának (Jet Propulsion Laboratory, Pasdena) főkutatója.
„Nekem ezek a hangok igazán földönkívülinek hatnak. Mintha az ember a szél vagy egy háttérben morajló óceán hangját hallaná, mindenesetre van egy nem evilági érzete” – fejtette ki Banerdt. Az űrszonda napelemei körül süvítő szél hangját az Insight két nagyon érzékeny szenzora, egy beépített légnyomás-érzékelő és egy fedélzeti szeizmográf észlelte és rögzítette. Az előbbi, amely meteorológiai adatokat gyűjt, közvetlenül érzékeli a légköri vibrálást, a szeizmográf pedig, amelynek 2,2 méter átmérőjű kiterjesztett szárnyai két nagy elálló fülre emlékeztetnek, az űrszonda szél okozta rezgését észlelte. A kaliforniai Vandenberg légi támaszpontról május 5-én útnak indított Insight két éven át fog a Marson kutatásokat végezni, alapvetően a bolygó mélyét vizsgálva. Az egymilliárd dolláros amerikai-európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány, miként keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi kőzetbolygója, köztük a Föld is – olvasható a portálon.
Szerző