Gruevszkit villantott az Anker köz

Publikálás dátuma
2018.12.11. 20:09

Fotó: ROBERT ATANASOVSKI / AFP
A volt macedón miniszterelnök már többször feltűnt a karácsonyi forgatagban.
 Az Erzsébet téri árusok azt mondták a hvg.hu tudósítójának, többször látták már a karácsonyi forgatagban Nikola Gruevszkit, de turistának nézték, mert úgy viselkedett.  Most éppen az Anker közben fényképezték le a hazájában két év börtönre ítélt macedón miniszterelnököt - a fotót a Guardian tudósítója, Dan Nolan készítette.
A Deák Ferenc téren egy boltos a hvg.hu újságírójának azt mesélte, a menedékjogot kapott Gruevszki a Fashion Street néven ismert sétálóutca felől jött, ahol egymást érik a luxus ruházati boltok.    volt macedón miniszterelnököt többször látták már a Belvárosban.
Szerző

Féktelen ellensúlybontás - a földet, a bíróságokat és a Balatont is viszi a Fidesz a rabszolgatörvény takarásában

Publikálás dátuma
2018.12.11. 19:49

Fotó: AFP
Noha a rabszolgatörvényt övezte a legnagyobb figyelem, a fideszes többség több létfontosságú változást átnyomhat a T.Házon: segítségükkel a hatalom közvetlenül avatkozhat bele olyan folyamatokba, amelyekbe jogállami keretek között nem nyúlhatna bele.

Földtörvény

Huszonnégy oldalnyi módosító javaslatot nyújtottak be a végszavazás előtt, de érdemben nem változott a helyzet: továbbra is minden annak kedvez, hogy helyben „lemutyizva” adhassák és vehessék a földeket – mondta Harangozó Gábor az MSZP agrár-szakpolitikus országgyűlési képviselője. Az eredeti javaslat szerint a helyi agrárkamarák döntenék el, hogy ki vehet termőterületet, az eladásánál pedig nem számítana a piaci ár, csak a termőképesség. Ez utóbbin ugyan változtatnának, de a szabályozás Harangozó szerint továbbra is lehetőséget adna arra, hogy a „haverokat hozzák helyzetbe.” Az új javaslat elvetné a „hatósági árat”, de a föld árának szabna egyfajta plafont, ami fölött nem lehetne eladni. A maximált árat a föld húsz év alatt várható hozamából számítanák ki. – Ezt a számot józan ésszel senki nem tudja előre megjósolni, vagyis ez a módosító javaslat is csak arra jó, hogy helyben majd ne a piac, hanem az agrárkamara döntse el, ki, mennyiért juthat hozzá egy birtoktesthez. Ez egyértelműen földmutyihoz vezet – mondta. A politikus jelezte: ha a fideszes többség megszavazza a salátatörvénybe bújtatott módosításokat, akkor az MSZP Alkotmánybírósághoz fordul.

KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁG

"Fideszes pártkatonák" dönthetnek a jövőben az állam és a polgárok közötti jogvitákban, legalábbis egyes szakmai és a politikai aggodalmak szerint, ha a parlament ma elfogadja a közigazgatási bíróságokról és a kapcsolódó átmeneti szabályokról szóló kétharmados törvényeket. A kormány "házi bíróságaiként" is emlegetett, önálló közigazgatási bíróságokra terelik át ugyanis az összes állami hatósággal kapcsolatos jogvitát, az adó-, építéshatósági vagy választási ügyektől egészen az adatkérési-, vagy sajtóperekig. Az aggályok egy része abból fakad, hogy az új bírósági szervezet bíráinak egy része a közigazgatásból érkezik, bár saját kérésükre – elvben – az összes mai közigazgatási bírót átveszik majd. A bírói pályázatoknál 80:20 arányban veszik majd figyelembe a közigazgatási, illetve a bírói tapasztalatot, így sokan az államigazgatásból kerülnek majd át. A "házi bíróság" jelleget erősíti, hogy a csak 2020. január 1-től működő új bírósági rendszer igazgatási feladatait az igazságügyi miniszter látja el, jelen esetben Trócsányi László, aki a törvénytervezet is jegyzi. Ő dönt a bírói pályázatoktól kezdve a költségvetési ügyekig minden érdemi ügyben. A közigazgatási bírósági rendszer kétfokú, a közigazgatási törvényszékek mellett létrehozzák a Közigazgatási Felsőbíróságot, amely - ahogy a Kúria a rendes bíróságok esetében - az ítélkezés mellett jogegységi feladatokat is ellát. Ennek elnöki posztjára Patyi Andrást választhatják majd meg. 

BALATON-TÖRVÉNY

Egymás hegyén-hátán nyílhatnak kisebb kikötők, s minden eddiginél nagyobb mértékben beépíthető lesz a Balaton-part, ha elfogadják az új területfejlesztési törvényt. Bándi Gyula, az alapvető jogok biztosának helyettese úgy vélte, hogy a jogszabály aggályos és hiányos. Szerinte több, a korábbi törvényekben meglévő szigorítást, tilalmat enyhít a jogszabálytervezet. A benyújtott területfejlesztési törvénytervezet három korábbi jogszabály – az országos, a budapesti agglomeráció és a Balaton kiemelt üdülőkörzet, vagyis a Balaton-törvény – vonatkozó rendelkezéseit olvasztja egybe. Jellemző módon nem előzte meg társadalmi egyeztetés, s szinte minden, a Balaton védelmét szolgáló törvényi rangú engedélyezés vagy tiltás kikerült belőle. – A balatoni kikötőépítésről a hatályos Balaton-törvény részletes előírásokat fogalmazott meg. A benyújtott tervezetben viszont csak egyetlen mondat szerepel: új kikötő létesítési feltételeit a kormány határozza meg – mondta Hajósy Adrienne, a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) aktivistája. Aggályos azt is: a vízpart beépítését kormányrendelet határozza majd meg, a helyi önkormányzatoknak nem lesz beleszólásuk, milyen és mekkora épületeket lehet felhúzni. Például a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került balatonszemesi kempingben, ahol jelenleg még korlátozott a beépíthetőség, az új törvény viszont lehetővé teszi, hogy akár szállodát vagy luxusapartmanokat is építsenek.
Frissítve: 2018.12.11. 19:55

Rákkeltő anyagot találtak XVIII. kerületi kutakban

Publikálás dátuma
2018.12.11. 19:27
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Greenpeace a lakók kérésére vett mintákat a talajvízből.
Hatalmas rakásokban állnak a szennyező anyagok Budapesten, a XVIII. kerületben, a Cséry-telepen: a gyógyszerészeti salakanyag mellett környezetszennyező olajiszap is van a helyszínen – hangzott el az RTL Klub híradójában. A Greenpeace a lakók kérésére kezdte el vizsgálni a lerakó környékét. Mintákat vettek a talajvízből, és többfelé rákkockázatú anyagot is találtak határértékek felett a kútvizekben. A híradóban felidézték, hogy a Cséry-telep a főváros tulajdonában lévő Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. kezelésében van, a terület kármentesítésére egy tavaly elkészült vizsgálat után kötelezte a környezetvédelmi hatóság a Fővárosi Önkormányzatot. A Greenpeace szerint a munkát mielőbb el kellene kezdeni. A csatorna megkeresésére a Fővárosi Önkormányzat közölte: a telepet már bezárták, méréseik szerint egyes szennyező anyagok mennyisége a talajvízben stagnál, illetve hígult. 2016-ban 27 milliárd forintra becsülték a kármentesítés költségét, ehhez még keresi a pénzt a főváros. Arra a kérdésre, hogy a terület megtisztítása mikorra készülhet el, közölték: ez „egyelőre nehezen meghatározható”. A több mint 540 ezer négyzetméteres Cséry-telep egykor a főváros legnagyobb hulladéklerakója volt.
Szerző