Brexit: hát bizony, Theresa May megfeneklett

Publikálás dátuma
2018.12.11. 21:05

Fotó: John Macdougall / AFP
107 nappal az Európai Uniótól való kilépés előtt a brit miniszterelnök terve ismét holtponton van. A brit kormányfő uniós kancelláriákon kereste tegnap a segítséget, otthon egyre jobban inog a széke.
A brit belpolitikai élet egyik legviharosabb napja után Theresa May európai villámlátogatásokon próbálja meg a lehetetlent, garanciákat kapni az Uniótól, hogy az ír “backspot” soha nem fog életbe lépni. Elsőként délelőtt  Hágában  Mark Rutte miniszterelnökkel, kora délután már Berlinben Angela Merkel német kancellárral egyeztetett, majd a brüsszeli vezető politikusokkal tárgyalt. Mint az a brit kormányfő számára hétfő délre egyértelművé vált, elképzelhetetlen volt, hogy kedden át tudja vinni a parlamenten a Brexit-törvényt. Hiába keltették a whipek, a parlamenti frakciófegyelem őrei azt a benyomást, hogy a képviselők fenntartásaikat félretéve készek azt jóváhagyni, sem a torykra, a velük szövetségben lévő északír Demokratikus Unionista Pártra sem lehetett számítani. Kedden nagyon kevesen számítottak a szigetországban arra, hogy May asszony képes a parlamenti ellenállást legyőző biztosítékokkal visszatérni Európából a backspot korlátolt időtartamával kapcsolatban. Az elmaradt “érdemi” szavazásra ebben a naptári évben már aligha kerülhet sor. Az idővel is harcban álló kormányfő ígérete szerint legkésőbb január 21-én voksolhatnak a képviselők az Egyesült Királyság jövőjét meghatározó dokumentumról. Különösen élesen ítélte el a késlekedést John Bercow házelnök, aki “rendkívül udvariatlan lépésnek” nevezte a szavazás kései elhalasztását. Emlékeztetett arra, hogy a három teljes napot igénybe vett vita során 164 képviselő fejtette ki a véleményét. A modern brit történelemben nem találni példát arra, hogy kormányfő meghátrált volna egy nemzetközi súlyú szerződés elfogadásáról szóló előterjesztés megszavazásától. Hiába tartják a képviselők a parlamenti paletta mindkét oldalán bámulatosnak a 62 éves Theresa May elszántságát és fáradhatatlanságát, bármely pillanatban valósággá válhat az ellene fontolgatott bizalmatlansági összeesküvés. A tory vezetőválasztásért felelős 1922-es Bizottsághoz újabb, immár a 26. tiltakozó levél érkezett be, - igaz, korábban már 30-ról is beszéltek. Új fejlemény viszont, hogy ötven alsó- és felsőházi, illetve európai parlamenti munkáspárti képviselő közös üzenetben szólította fel a Labour vezetését, hogy még a héten nyújtson be bizalmatlansági indítványt a kormányfő ellen. Ha ez az akció meg is valósul, minden valószínűség szerint kudarcra lesz ítélve, hiszen a konzervatív képviselők nem fogják kitenni magukat annak, hogy Jeremy Corbyn költözzék be a Downing Street 10.-be. A beadvány szervezője, Chuka Umanna, a munkáspárti vezetői cím egyik fiatal várományosa egyben a maradókat képviselő Open Britain mozgalom nevében kör-e-mailben fordult a szervezet szimpatizánsaihoz, emlékeztetve őket arra, hogy miután késik a brüsszeli megállapodásról szóló szavazás, nincs az asztalon olyan Brexit-“deal”, amely be tudná tartani a 2016-os népszavazás előtt tett ígéreteket, az Európai Bíróság pedig megerősítette a szigetország egyoldalú jogát a kilépési folyamat felfüggesztésére, “egyre elkerülhetetlenebbnek látszik egy újabb népszavazás, mint az egyetlen kiút a zsákutcából”. A szerdai kormányülésen miniszterek egy no-deal forgatókönyvvel is foglalkoznak majd. Kedden szavazás híján is ülést tartott a parlament alsóháza. Erre vonatkozó kérdésre válaszolva az ellenzék vezére kijelentette, hogy a “megfelelő időben” megteszi a “megfelelő lépéseket”, azaz akcióba lép a kormány elmozdítására, parlamenti választás kiírására. Corbyn “nagyon aggasztónak” nevezte, hogy a BuzzFeed hírportál szerint az Európai Unió tisztségviselői 24 órával korábban értesültek a Brexit-szavazás elhalasztásáról, mint a parlamenti képviselők. Mint emlékezetes, egy héttel ezelőtt az alsóház megszavazta, hogy a kormány testületileg megsértette a parlamentet, amire a brit politika történetében régen nem volt példa. A semmibevétel újabb jele, hogy információk szerint azt a backstoppal kapcsolatos függeléket, melynek elfogadtatásán Theresa May kedden európai vezetőkkel fáradozott, hetekkel ezelőtt kidolgozták. Jeremy Corbyn kevéssé értékelhette a Sky Data közvélemény-kutatói által elvégzett friss felmérés eredményét, mely szerint a lakosság majdnem a fele szerint egy munkáspárti kormány még a konzervatívnál is “kaotikusabban” vezényelné le a Brexit folyamatát. 

Brüsszel nem enged, de segít

Az Európai Unió tagállamai nem fogják újratárgyalni az 585 oldalas, jogilag kötelező erővel bíró kilépési megállapodást az Egyesült Királyság kormányával. De hajlandók arra, hogy az északír-ír határ átjárhatóságát a Brexit után biztosító egyezségről egy tisztázó nyilatkozatot fogadjanak el, segítve a brit parlamenti ratifikációt — tette világossá Jean-Claude Juncker kedden az Európai Parlamentben. Az Európai Bizottság elnöke a késő esti órákban Brüsszelben találkozott Theresa May brit kormányfővel. A politikus megismételte, hogy a másfél éve alatt tető alá hozott megállapodás a lehető legjobb, amit el lehetett érni, és nincs mód a megnyitására. Donald Tusk, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke bejelentette, hogy a csütörtökön kezdődő EU-csúcson a huszonhetek tárgyalni fognak a Brexitről. Nem csak arról lesz szó, hogyan könnyítsék meg a brit kormányfő dolgát, hanem arról is, hogy felgyorsítsák a felkészülést arra az esetre, ha az Egyesült Királyság végül megállapodás nélküli távozik az EU-ból. A politikus kedd délután találkozott Theresa May-jel, akivel hosszú és őszinte tárgyalást folytatott. “Egyértelmű, hogy a 27 ország segítene szeretne. A kérdés az, hogyan” — nyilatkozta a találkozó után.  Guy Verhofstadt, a Brexit európai parlamenti főtárgyalója szerint a kapcsolatok jövőjéről szóló nyilatkozatot, amely nem bír jogi erővel, nyugodtan ki lehet egészíteni a viszony szorosabbra fűzését célzó vállalásokkal, ha a brit kormányfő épp ezt szeretné.

Témák
Brexit
Frissítve: 2018.12.12. 14:11

Hárman meghaltak a strasbourgi vérengzésben - a gyilkos még szökésben

Publikálás dátuma
2018.12.11. 21:04

Fotó: SEBASTIEN BOZON / AFP
Három halottja és tizenhárom sérültje van a kedd esti strasbourgi vérengzésnek. Egy kisebb hadsereg üldözi a tettest, aki feltehetőleg maga is megsérült – a polgármester mindenkit arra kér, maradjon védett helyen.
Mintegy 350 rendőr és katona keresi azt a fiatal férfit, aki a gyanú szerint kedd este vérontást rendezett Strasbourgban, egy karácsonyi vásár közelében: az ámokfutó a Kléber téren kezdett lövöldözésbe, a mészárlásban hárman meghaltak és tizenhárman megsebesültek – írja a BBC. A Le Figaro szerint az egyik áldozat egy 45 éves thaiföldi férfi, aki feleségével turistaként látogatott el a karácsonyi vásárra. Az asszony megsérült a mészárlásban. Christophe Castaner belügyminiszter közölte, hogy fokozták a karácsonyi vásárok védelmét és megerősítették a határellenőrzést.   Az érintett területet kedd este körbe kerítették, a villamosokat leállították, az Európai Parlament épületét is lezárták. A francia belügyminisztérium megerősítette, hogy „súlyos közbiztonsági incidens” történt a városban, és arra sürgette a lakókat, hogy maradjanak zárt térben. A terrorellenes ügyészség vizsgálatot indított az ügyben.   A francia lap szerint a támadót azonosították, a férfi – a strasbourgi születésű Chérif C. – a rendőrség közlése szerint ismert a hatóságok előtt; korábban bankrablások miatt körözték vagy ítélték el, de tudták róla, hogy szimpatizál a radikális iszlamistákkal is. A francia BFM TV értesülése szerint a 29 éves gyanúsítottat kedden egy rablás miatt kereste a rendőrség; reggel házkutatást tartotta lakásán, a Neudorf negyedben, ahol gránátokat is találtak. Emmanuel Foulon, az Európai Parlament egyik sajtósa arról számolt be, hogy a város központjában pánik uralkodott, az utcákat pedig fegyveres rendőrök lepték el. Jávor Benedek EP-képviselő pár sarokra volt, amikor a lövéseket meghallotta, és utána azt látta, hogy futni kezdenek az emberek, de akkor még nem lehetett tudni, hogy mi történt. Az Indexnek kedd este azt mondta, behúzódott egy étterembe, és a rendőrség és a katonaság az egész környéket lezárta, szóval ki se tudna onnan jönni.
Lapértesülés szerint a támadó maga is megsérült a katonákkal és rendőrökkel folytatott tűzpárbajban. Roland Ries, Strasbourg polgármestere éppen ezért mindenkit arra kért, hogy a merénylő elfogásáig mindenki maradjon otthon. A támadással kapcsolatos eljárásról folyamatosan tájékoztatják Emmanuel Macron elnököt is, aki részvétet nyilvánított az áldozatok családja felé, és kormányzati válságtanácskozást hívott össze az ügyben.

Taxival menekült a támadó

A párizsi főügyész szerdán sajtótájékoztatón beszélt a támadásról. Az Euronews videójából kiderült, hogy Rémy Heitz elmondta: a történteket strasbourgi ügyészség és a terrorelhárítás is vizsgálja. Szavai szerint a férfi Allahu Akbart kiáltott, így a terrorizmus gyanúja fennáll. Szerdán még nem fog kinyitni a karácsonyi vásár. A gyanúsított továbbra sincs őrizetben, a hatóságok próbálják minél előbb megtalálni. A főügyész azt ígérte, folyamatos tájékoztatást ad majd a nyomozás állásáról. A gyanúsítottra négy rendőr nyitott tüzet, ők védték a karácsonyi vásárt. A férfi egy taxival menekült, és egy másik strasbourgi kerület felé indult. A jármű sofőrje megerősítette, hogy a támadó sérülést szenvedett, és személyleírást adott a férfiról. A főügyész szerint a gyanúsított több bűncselekmény miatt ült már börtönben, nem csak Franciaországban, hanem Németországban is, ahonnan kiutasították. Legutóbb 2015-ben szabadult, és a börtönben radikalizálódhatott – jelenleg megpróbálják felfedni a múltbeli történéseket.

Nincs magyar érintett

A Külgazdasági és Külügyminisztérium értesülései szerint nincs magyar érintettje a strasbourgi lövöldözésnek – közölte Szijjártó Péter tárcavezető Budapesten, egy más témában tartott sajtótájékoztatót követően. Az MTI tudósítása szerint kiemelte, hogy az ügyeleti telefonszámra nem érkezett hívás és a párizsi nagykövetségtől nem kért segítséget magyar állampolgár. Magyarország biztonságát a kormány minden eszközzel megvédi, de az uniós intézményeknek is meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket, hogy Európa, az európai emberek visszakapják a biztonságukat. Jó lenne, ha egyszer egy olyan adventi időszakot élhetnénk meg, amikor nem kell Európában karácsonyi vásárokat bezárni különféle támadások miatt – tette hozzá.

Együttérzésüket fejezték ki az uniós vezetők

Az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani együttérzését fejezte ki a támadás áldozataival és hozzátartozóikkal. „Mélyen együtt érzek az európai béke és megbékélés jelképének számító Strasbourgban történt támadás áldozataival és hozzátartozóikkal. A tegnapi bűntett támadás volt az életmódunk ellen. Ennek ellenére folytatnunk kell a munkát, hogy megmutassuk: az az erő, amelyet a békéből és a demokráciából merítünk, mindig győzedelmeskedik az erőszak, a bűnözés és a terror felett” – mondta az EP elnöke. Tajani szerdán azt is közölte, hogy az „Európai Parlamentet nem fogja megfélemlíteni sem terrorista, sem bűncselekmény”. Hangsúlyozta, hogy a parlament tovább fog dolgozni a szabadságért, a demokráciáért, valamint a terrorista erőszak elleni harc erősítése érdekében. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is együttérzését fejezte ki az áldozatok és a sérültek hozzátartozóival. „Franciaország mellett állunk az újabb megpróbáltatás idején” – fogalmazott. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy Strasbourg az európai béke és demokrácia szimbóluma. „Azon értékeké, amelyeket mindenkor védelmezünk” – mondta Juncker. Charles Michel belga miniszterelnök közösségi oldalra feltöltött üzenetében támogatásáról biztosította Franciaországot – mint fogalmazott – a „gyávaság és a borzalom” újabb csapásakor. 

Szerző
Frissítve: 2018.12.12. 14:49

32 500 forinttal emelik a minimálbéreket -kinek sok, kinek kevés Macron ígérete

Publikálás dátuma
2018.12.11. 20:59

Fotó: Ludovic Marin / AFP
Emmanuel Macron francia államfő hétfő esti televíziós beszédét, amelyben számos engedményt tett a hetek óta tüntető sárgamellényeseknek, rekordszámú francia követte élőben, de viszonylag kevesen gondolják azt, hogy ez elég lesz a válság rendezéséhez. Macron 12 perces beszédét 23 millióan nézték élőben. Az Odoxa közvélemény-kutató intézet keddi felmérése szerint a megkérdezettek 40 százaléka vélekedik úgy, hogy az államfő meggyőző volt, de 46 százalék így is azon az állásponton van, hogy az úgynevezett sárgamellényeseknek be kellene fejezniük a tüntetéseket. Francia médiabeszámolók szerint a tüntetők is megosztottak. Vannak, akik úgy vélik, győztek, vannak akik azt hangoztatják, hogy amit az elnök ígért az csak „aprópénz, morzsa”, a mozgalom folytatni fogja a tiltakozást. A francia radikális jobb és baloldal egyaránt támadja az elnököt, a szélsőbal vezetője Jean-Luc Mélenchon azonnal jelezte, szerinte többre lenne szükség, mint aprópénzt dobni a tüntetőknek. Az emberek a társadalmi egyenlőtlenségek miatt kezdtek tiltakozni ilyen nagy számban, mondta Mélenchon. Hogy milyen potenciál maradt a demonstrálókban az a hétvégén derül ki, a sárgamellényesek ugyanis eddig minden hétvégén utcára vonultak. Legutóbb már érezhetően kevesebben voltak, a békés tüntetők közé vegyülő szélsőséges csoportok viszont ugyanolyan erővel törtek-zúztak. Épp e vandalizmus miatt a mozgalomnak Párizsban a legalacsonyabb a támogatottsága, legtöbben a vidéki kistelepüléseken szimpatizálnak a sárgamellényesekkel. Ha a tüntetőknek kevés is a Macron által bejelentett intézkedéscsomag -  a minimálbért emelése 100 euróval január elsejétől, a túlórapénzek adó- és járulékmentessé tétele, a 2 ezer eurónál alacsonyabb összegű nyugdíjak járulékmentessége – az Európai Bizottság figyelmét mindenképpen felkeltette. Pierre Moscovici uniós gazdasági és pénzügyi biztos kedden közölte, a Bizottság szorosan figyelemmel fogja követni a bejelentett új intézkedések költségvetési vonzatait. 
Szerző
Témák
Macron
Frissítve: 2018.12.12. 14:12