Hajlandó teríteni Moszkva a demokrata szerverek feltöréséről szóló levelezést - de erre a Trumpéknak is igent kell mondania

Publikálás dátuma
2018.12.11. 19:40

Fotó: Waste piles on the banks of a waterway leading to a polluted tri / AFP
2016 júliusában derült ki, hogy az amerikai Demokrata Párt országos és kongresszusi választási bizottságának szervereit hackertámadás érte.
Moszkva kész nyilvánosságra hozni azt a levelezést, amelyet az amerikai Demokrata Párt 2016-os elnökválasztási kampány során feltört szervereiről folytatott Washingtonnal, ezzel akarja ugyanis bizonyítani, hogy az incidenssel kapcsolatban "kimerítő tájékoztatást" adott a másik félnek - jelentette ki Nyikolaj Muranov, az orosz Komputeres Incidensek Nemzeti Komputerközpont (NKCKI) igazgatóhelyettese újságíróknak kedden Moszkvában. Az orosz kiberbiztonsági központ helyettes vezetője elmondta, hogy az említett anyagok egyelőre titkosnak minősülnek, és a vonatkozó kormányközi megállapodás értelmében csakis a másik fél beleegyezésével publikálhatók. 2016 júliusában derült ki, hogy az amerikai Demokrata Párt országos és kongresszusi választási bizottságának szervereit hackertámadás érte. A számítógépekről ellopott levelezést a WikiLeaks kiszivárogtató portál 2016. július 22-én tette hozzáférhetővé. A demokraták azonnal orosz számítógépes bűnözőket gyanúsítottak meg a betöréssel, de - az NKCKI igazgatóhelyettese szerint - az amerikai hatóságok hivatalosan csak 2016. október 31-én fordultak orosz partnereikhez az ügyben az ilyen jellegű konfliktusok megoldására fenntartott különcsatornán keresztül. Muranov beszámolója szerint az orosz fél elemezte az amerikaiak által rendelkezésre bocsátott, többször kiegészített, a bűncselekményről műszaki információkat is tartalmazó kérést, és arra "kimerítő választ adott" még Donald Trump elnök 2017. január 20-án történt beiktatása előtt. Az Egyesült Államokban az orosz katonai hírszerzés 12 tisztje ellen emeltek vádat a Hillary Clinton demokrata elnökjelölt választási kampányába történt beavatkozás címén, a Demokrata Párt országos bizottsága pedig idén áprilisban beperelte a szerinte ellene összejátszó orosz kormányt, a Trump-kampánystábot és a WikiLeaks-t. Moszkva tagadja a vádakat. Muranov egyébként arról is beszámolt, hogy a komputeres támadásokat észlelő, azokra figyelmeztető és azokat likvidáló állami rendszer (GoszSZOPKA) idén 4,3 milliárd kibertámadást észlelt Oroszország kritikus fontosságú infrastruktúrája ellen. Ezek közül 17 ezer a legveszélyesebb kategóriába tartozott. Tavaly 2,4 milliárd támadást mutattak ki, amelyek közül 12 300-at minősítettek különösen veszélyesnek. Mint mondta, csak a labdarúgó világbajnokság alatt több mint 25 millió káros beavatkozás történt. Murasov közölte, hogy egy meg nem nevezett idegen ország szakszolgálata indított kibertámadásokat az orosz informatikai rendszer ellen Putyin tavaly márciusi, Közvetlen Vonal elnevezésű éves televíziós "lakossági fóruma" idején. A támadás újabb, még erősebb hulláma idén márciusban, az orosz elnökválasztás napján tetőzött. Az orosz szakvezető állítása szerint a túlterheléses támadás - amelynek bothálózatába 86 országból 30 ezer számítógépet vontak be - megpróbálta megbénítani a választási megfigyelő videórendszer működését. Úgy vélekedett, hogy siker esetén lejárató kampányt lehetett volna indítani az orosz választási rendszer ellen. Murasov a világban végrehajtott kibertámadások fő forrásaként az Egyesült Államokat és az Európai Uniót nevezte meg. Adatai szerint az összes támadás 49,6 százaléka amerikai területről indul ki. Oroszországból a hasonló bűncselekmények 1,7-4 százalékát kezdeményezik a támadás típusától függően. Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok és az EU az ENSZ-ben akadályozza a nemzetközi kiberbiztonság megteremtésére irányuló orosz kezdeményezések megvalósítását. Ugyancsak az amerikai és az európai politikusokat tette felelőssé azért, hogy nem sikerül bűncselekménnyé nyilvánítani a rosszindulatú szoftverek kidolgozását. Állítása szerint az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Franciaországban mintegy 40 nagy cég gyárt kárt okozó komputerprogramokat. Mint mondta, tevékenységüket tengerentúli és európai szakszolgálatok támogatják. A felhasználók között nevezte meg a jelhírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséget (NSA). Murasov tagadta, hogy Oroszországnak köze lett volna a NoPetya vírus terjesztéséhez, amelynek "ürügyén" idén februárban Washington lemondott egy idén februárra tervezett genfi amerikai-orosz kiberbiztonsági konzultációt. A NKCKI kiberbiztonsági központot idén szeptemberben hozták létre, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatójának utasítására, a GoszSZOPKA keretében. 
Szerző
Frissítve: 2018.12.12. 14:16

Lövöldözés volt egy brazil katedrálisban, öt ember meghalt

Publikálás dátuma
2018.12.11. 18:58
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Négyen súlyosan megsérültek. Egyelőre nem tudni, mi volt a támadó indítéka.
Öt ember életét vesztette, amikor egy fegyveres lövöldözött a Brazília legnépesebb városa, Sao Paulo közelében található Campinas katedrálisában – írja a BBC. A támadó a mise alatt lépett be két fegyverrel a katedrálisba, lövöldözni kezdett, majd magával is végzett. Négy ember súlyos sérüléseket szenvedett. Egyelőre nem tudni, mi volt a fegyveres indítéka. Campinas Sao Paulo központjától körülbelül 75 kilométerre, északnyugatra fekszik.
Szerző

Január végén szavazhatnak a Brexitről

Publikálás dátuma
2018.12.11. 18:42
Illusztráció
Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
A Downing Street szóvivője szerint Theresa May január 21-ig az alsóház elé terjeszti a megállapodást.
A brit kormány szerint január végéig a parlament elé kerül a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás, amelyről az eredeti terveknek megfelelően kedden kellett volna szavaznia az alsóháznak. Theresa May brit miniszterelnök előző este jelentette be, hogy az Európai Unióval elért megállapodást egyelőre nem terjeszti az alsóház elé szavazásra. Mint mondta, „nagy figyelemmel” követte az elmúlt heti Brexit-vitát és annak parlamenten kívüli visszhangját. Megértette, hogy a képviselők a megállapodás legnagyobb részével egyetértettek, de az északír „backstoppal” kapcsolatban komoly fenntartások voltak. Mint a kormányfő a képviselők hahotázása közepette beismerte, a brüsszeli egyezményt a Ház „nagy többséggel utasította volna el”. Ennek ellenére úgy érzi, a deal keresztülvihető az alsóházon, ha „megoldja a problémákat”. A következő napokban, beleértve nyilván a közelgő EU-csúcsértekezletet, a Bizottság vezetésével és európai kormányfőkkel tárgyalásokat folytat az egyezmény megmentése érdekében. Feltett azonban egy komoly kérdést: kész- e egyáltalán a Ház végrehajtani a választópolgárok döntését az Európai Unióból való kilépésről? Ha igen, elkerülhetetlen, hogy mindkét oldalon kompromisszumokat fogadjanak el. A kormányfő nem jelölt ki új időpontot a szavazásra.
Az alsóház keddi ülésnapján azonban az MTI összefoglalója szerint Robin Walker, a Brexit-ügyi minisztérium államtitkára kijelentette: a kormány szándéka az, hogy a megállapodás január 21. előtt a ház elé kerüljön. A január 21-i határidő eredetileg a brit EU-tagság megszűnéséről intézkedő törvényben szerepel, és arról intézkedik, hogy a kormánynak nyilatkoznia kell a Brexit-folyamat további irányáról alkotott elképzeléseiről, ha addig az időpontig nem születik megállapodás az EU-val a Brexit feltételrendszeréről, vagy ha a megállapodást a parlament elutasítja, és a januári határidőig nem kerül újabb Brexit-egyezmény a törvényhozás elé. Kedden a Downing Street szóvivője is jelezte, hogy Theresa May január 21-ig az alsóház elé terjeszti szavazásra a Brexit-megállapodást.

Már May távozásáról beszélt Jeremy Corbyn

Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője a szavazás elhalasztásáról általa kezdeményezett soron kívüli keddi vitanapon azonban kijelentette: ha Theresa May – aki kedden Hágában és Berlinben tárgyalt a Brexit-megállapodás ügyében kialakult nagy-britanniai helyzetről – „néhány meleg, biztató szón kívül” üres kézzel tér haza, akkor azonnal a parlament elé kell terjesztenie szavazásra a Brexit-megállapodást. Corbyn szerint ha a kormányfő ezt nem teszi meg, akkor távoznia kell tisztségéből. A Munkáspárt vezetője ugyanakkor egyelőre nem kötelezte el magát a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítvány beterjesztése mellett, jóllehet több kisebb ellenzéki párt is szorgalmazta, hogy a legnagyobb ellenzéki erő vezetőjeként ezt tegye meg. Kijelentette: a Munkáspártnak természetesen nincs bizalma a konzervatív párti kormányban, de az ennek megfelelő lépéseket "majd a megfelelő időpontban" teszi meg, annak érdekében, hogy valóban meg lehessen szabadulni a jelenlegi kormánytól. A Konzervatív Párt a tavalyi előrehozott parlamenti választások óta kisebbségben, a legnagyobb észak-írországi britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) frakciójának eseti külső támogatásával kormányoz. Jóllehet a Brexit-megállapodást a DUP is élesen bírálja és elutasítja, a párt vezetése tudatta, hogy bizalmatlansági szavazás esetén felsorakozna a Konzervatív Párt mögött.

Sajtóértesülések szerint Merkel világossá tette Maynek, hogy nem lehet megváltoztatni a megállapodást

Német hírportálok eközben arról számoltak be: Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben világossá tette a brit kormányfőnek, hogy nem lát lehetőséget a brit uniós tagság megszüntetéséről szóló megállapodás megváltoztatására. Az értesülések szerint a kancellár a pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának ülésén azt mondta, a brit kormányfővel folytatott tárgyalásán leszögezte, hogy nem lehet ismét megnyitni a Brexit feltételrendszeréről novemberben kötött megállapodást. Azt is hangsúlyozta, hogy London csak az Európai Unió egészével állapodhat meg a kilépésről, és nem lehet szó tagországonként külön-külön kötendő egyezségekről. Ugyanakkor Merkel szerint van még esély a brit EU-tagság rendezett, megállapodáson alapuló felszámolására, és a brit alsóház képviselőinek többsége sem akar rendezetlen Brexitet, mert az lenne a legrosszabb mindenkinek. Szavai szerint a legfőbb vitapont az EU-hoz tartozó Írország és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország közötti határ igazgatására vonatkozó úgynevezett backstop, vagyis tartalékmegoldás, amely az állandó fizikai határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére egységes vámügyi szabályozást ír elő határozatlan időre arra az esetre, ha a Brexit utáni átmeneti időszakban nem sikerül megállapodni az EU és az Egyesült Királyság kereskedelmi kapcsolatának rendszeréről. Elmondta: az a kérdés, hogy miként lehetne több biztosítékot nyújtani Londonnak arra az esetre, ha ez az átmeneti időszak hosszúra nyúlik, és így az egységes vámügyi szabályozás miatt hosszú időre korlátozott lesz a brit vezetés kereskedelempolitikai önállósága, annak ellenére, hogy az ország már nem is az EU tagja. Mint mondta, Theresa May ilyen biztosítékokat kíván szerezni, hogy meggyőzze a megállapodást elutasító képviselőket pártjában, a Konzervatív Pártban.
Szerző