Moszkva kész nyilvánosságra hozni azt a levelezést, amelyet az amerikai Demokrata Párt 2016-os elnökválasztási kampány során feltört szervereiről folytatott Washingtonnal, ezzel akarja ugyanis bizonyítani, hogy az incidenssel kapcsolatban "kimerítő tájékoztatást" adott a másik félnek - jelentette ki Nyikolaj Muranov, az orosz Komputeres Incidensek Nemzeti Komputerközpont (NKCKI) igazgatóhelyettese újságíróknak kedden Moszkvában. Az orosz kiberbiztonsági központ helyettes vezetője elmondta, hogy az említett anyagok egyelőre titkosnak minősülnek, és a vonatkozó kormányközi megállapodás értelmében csakis a másik fél beleegyezésével publikálhatók.
2016 júliusában derült ki, hogy az amerikai Demokrata Párt országos és kongresszusi választási bizottságának szervereit hackertámadás érte. A számítógépekről ellopott levelezést a WikiLeaks kiszivárogtató portál 2016. július 22-én tette hozzáférhetővé.
A demokraták azonnal orosz számítógépes bűnözőket gyanúsítottak meg a betöréssel, de - az NKCKI igazgatóhelyettese szerint - az amerikai hatóságok hivatalosan csak 2016. október 31-én fordultak orosz partnereikhez az ügyben az ilyen jellegű konfliktusok megoldására fenntartott különcsatornán keresztül.
Muranov beszámolója szerint az orosz fél elemezte az amerikaiak által rendelkezésre bocsátott, többször kiegészített, a bűncselekményről műszaki információkat is tartalmazó kérést, és arra "kimerítő választ adott" még Donald Trump elnök 2017. január 20-án történt beiktatása előtt.
Az Egyesült Államokban az orosz katonai hírszerzés 12 tisztje ellen emeltek vádat a Hillary Clinton demokrata elnökjelölt választási kampányába történt beavatkozás címén, a Demokrata Párt országos bizottsága pedig idén áprilisban beperelte a szerinte ellene összejátszó orosz kormányt, a Trump-kampánystábot és a WikiLeaks-t. Moszkva tagadja a vádakat.
Muranov egyébként arról is beszámolt, hogy a komputeres támadásokat észlelő, azokra figyelmeztető és azokat likvidáló állami rendszer (GoszSZOPKA) idén 4,3 milliárd kibertámadást észlelt Oroszország kritikus fontosságú infrastruktúrája ellen. Ezek közül 17 ezer a legveszélyesebb kategóriába tartozott. Tavaly 2,4 milliárd támadást mutattak ki, amelyek közül 12 300-at minősítettek különösen veszélyesnek.
Mint mondta, csak a labdarúgó világbajnokság alatt több mint 25 millió káros beavatkozás történt. Murasov közölte, hogy egy meg nem nevezett idegen ország szakszolgálata indított kibertámadásokat az orosz informatikai rendszer ellen Putyin tavaly márciusi, Közvetlen Vonal elnevezésű éves televíziós "lakossági fóruma" idején. A támadás újabb, még erősebb hulláma idén márciusban, az orosz elnökválasztás napján tetőzött.
Az orosz szakvezető állítása szerint a túlterheléses támadás - amelynek bothálózatába 86 országból 30 ezer számítógépet vontak be - megpróbálta megbénítani a választási megfigyelő videórendszer működését. Úgy vélekedett, hogy siker esetén lejárató kampányt lehetett volna indítani az orosz választási rendszer ellen.
Murasov a világban végrehajtott kibertámadások fő forrásaként az Egyesült Államokat és az Európai Uniót nevezte meg. Adatai szerint az összes támadás 49,6 százaléka amerikai területről indul ki. Oroszországból a hasonló bűncselekmények 1,7-4 százalékát kezdeményezik a támadás típusától függően.
Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok és az EU az ENSZ-ben akadályozza a nemzetközi kiberbiztonság megteremtésére irányuló orosz kezdeményezések megvalósítását. Ugyancsak az amerikai és az európai politikusokat tette felelőssé azért, hogy nem sikerül bűncselekménnyé nyilvánítani a rosszindulatú szoftverek kidolgozását.
Állítása szerint az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Franciaországban mintegy 40 nagy cég gyárt kárt okozó komputerprogramokat. Mint mondta, tevékenységüket tengerentúli és európai szakszolgálatok támogatják. A felhasználók között nevezte meg a jelhírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséget (NSA).
Murasov tagadta, hogy Oroszországnak köze lett volna a NoPetya vírus terjesztéséhez, amelynek "ürügyén" idén februárban Washington lemondott egy idén februárra tervezett genfi amerikai-orosz kiberbiztonsági konzultációt.
A NKCKI kiberbiztonsági központot idén szeptemberben hozták létre, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatójának utasítására, a GoszSZOPKA keretében.
