Kossuth tér, jelen időben

Összeült a „szakértő” társulat, a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB). Megérdemlik a testületi tagok, hogy nevüket közzétegyük, olyan jelentős ügyben vállaltak főszerepet. Szeretik a listákat, listázásokat, így nem kifogásolhatják, hogy ország-világ azonosítani tudja őket: Kövér László (elnök), Such György (Országgyűlési Hivatal), Halász János (a Fidesz frakcióvezető-helyettese), Szakály Sándor (történész) és Wachsler Tamás (programfelelős). 
Ezek az emberek dönthettek és döntöttek december 7-én a város szívében lévő álló Nagy Imre szobor sorsáról, amihez semmi közük, mivel azt Demján Sándor és barátai saját költségükön állíttatták 1996-ban. Vették a bátorságot, hogy hatvan évvel a miniszterelnök kivégzését követően meggyalázzák a mártír emlékét. Arra is vállalkoztak, hogy kijelöljék a műalkotás új helyét. Nagy Imrét egyszer már újratemették, most ismét megbolygatják nyugalmát. Szoboralakját a Vértanúk teréről elhurcolják és - hogy sokaknak nagyon fájjon a határozat -, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) és a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) egykori főhadiszállásának tövében helyezik el. Tekintetét vajon merre fordítják? 
Kovács Béla (elhurcolt kisgazda politikus, később Nagy Imre minisztere) és a Forradalom Lángja után tehát az egykori miniszterelnöknek is költöznie kell a nemzet teréről, illetve annak közeléből.
Előzetes elhatározásommal ellentétben (barátaim hívására) ott voltam a december 8-i szakszervezeti tüntetésen. A demonstrálók félreérthetetlenül a közvélemény tudomására hozták, hogy nem fogadják el a cafetéria-szisztéma likvidálását, a Munka Törvénykönyve parlament előtt lévő módosítását („rabszolgatörvény) és azt, hogy a legkisebb havi munkabér tarifáit (minimális bér, garantált bérminimum) a Kormány önkényesen határozza meg. De – és az utcán kiabálók hangjából ezt éreztem ki – a legjobban azt utálják a protestálók, hogy a parlamenti nagyurak és a pöffeszkedő kormányzati tisztségviselők lenézik és semmibe veszik őket, nem számít a véleményük, holott róluk van szó. A fejük felett döntenek a sorsukról, súlyos munkavállalói érdekhátrányt okozva. A két felkészületlen törvény-előterjesztő (Kósa, Szatmáry) hetek óta hebeg-habog a médiában, nem érdemlik meg, de legyünk méltányosak velük is: a megismert szándék és normaszöveg-javaslat védhetetlen. Irányultságában elfogadhatatlan, szakmailag elégtelen. A tüntetést követően a résztvevők rövid időre megszállták az – egy nem túl fajsúlyos lengyel politikus látogatása miatt lezárt - Kossuth teret. Mondhatjuk úgy is, hogy rövid időre visszavették.
Ma már tudjuk, hogy Kovács Béla, a Forradalom Lángja és Nagy Imre nem megfelelő szomszédság Tisza István és id. Andrássy Gyula számára. Ezért az előbbieket el kellett, illetve el kell távolítani a környékről. A cél, hogy az idegenvezetők, történelemtanárok, de leginkább a felnövekvő generáció tagjai minél gyorsabban felejtsék el a tehetséges kisgazda politikust és a népe függetlenségéért életét adó Nagy Imrét. A Forradalom Lángja pedig ne lobogjon állandóan a Parlament közvetlen közelében, mert a végén a tiltakozó tömeg hirtelen feleszmél, és merész tett végrehajtására szánja el magát. 
A múltba tekintő kortárs rezsim által nem szívelt szobrok és szimbólumok eltávolítása tehát részben már megtörtént. Most a népet kell a nemzet teréről kiszorítani, hiszen a végén még azt gondolhatja a tüntető gyülekezet, hogy „Miénk itt a tér, mert mi nőttünk itt fel, A ház is a miénk, mert mi viseljük el...”  Tévedés. Ez a ház és ez a tér már régen másoké. De erről nem Andrássy Gyula vagy Tisza István tehet!
2018.12.12 09:00
Frissítve: 2018.12.12 10:34

Kockajáték

A dél-karolinai kisváros, Charleston gettójában nyáresténként tereferélnek az asszonyok a Harcsa utcában, a férfiak kockajátékot űznek. A szerencsejátékosok hiszik, egy nagy dobással mindent megnyerhetnek, de akadnak olyanok is, akiknek álca a játék, inkább Sporting Life-ot, a kábítószerdílert várják. George Gershwin 1935-ös operája, a Porgy és Bess eredetileg ezzel az eleven képpel indul, és aztán egy olyan történetet mesél el slágerekben, hogy mű a XX. század egyik legjobb operájaként a Carmen magasságába emelkedik.
Gershwin darabja 1970-ben érkezett Budapestre, játszották az Erkelben és a Szegedi Szabadtéri Játékokon is, mindenütt nagy sikerrel. Majd 1983-ban a darab bemutatását ahhoz a kitételhez kötötték a szövegíró, Ira Gershwin végakarata szerint, hogy a szerepeket afroamerikaiak énekeljék. Az elvárás nem előzmény nélküli: George Gershwin sem rajongott az ötletért, hogy az egyik első hangosfilm, Az éneklő bolond sztárja, Al Jolson, aki feketére festett arccal játszott afroamerikait az 1920-as évek végén, bekerülhessen a darabba.
A Porgy és Bess tavaly négy előadás erejéig újra az Erkelben volt látható. A bemutató több szempontból is nagy dobásnak bizonyult, és nem hiányzott a fekete arcfesték Almási-Tóth András rendezéséből. A sikert beárnyékolta, hogy a magyar intézmény kitétel nélküli szerződést kötött az amerikai jogkezelővel, így mindenütt jeleznie kellett: az előadás ellentétes a mű színrevitelének követelményeivel. 
A tervek szerint két hét múlva újra bemutatnák itt a darabot, ám egyelőre játszási engedély nincs. Hasonló helyzet nyilván nem példa nélküli, ám egy kiemelt nemzeti intézmény szempontjából ez hazárdjátéknak tűnik. Főként, hogy az Operaház főigazgatója a vitatható „all black cast” szabályt rasszistának titulálta, nem érezvén a szavak súlyát.
2019.03.23 09:22
Frissítve: 2019.03.23 16:11

A felfüggesztés hete

Azt állította Gulyás Gergely miniszter (az Európai Néppárt ülése előtti nyilatkozatában az MTI-nek), hogy a Fidesz csak akkor tud a Néppártban maradni, ha nem csupán a párt kizárására, hanem a felfüggesztésére sem kerül sor.
Ezzel szemben a tény az, hogy a Fidesz tagságát felfüggesztették, mégis maradt. A Néppárt honlapján ez a cím olvasható: Fidesz membership suspended after EPP Political Assembly (Felfüggesztették a Fidesz tagságát az Európai Néppárt Politikai Gyűlése után). A többi süket duma süketeknek és vakoknak.
Azt állította Orbán Viktor (Brüsszelben, az Európai Néppárt döntése után), hogy "a magunk részéről… egyoldalúan mi felfüggesztjük jogaink gyakorlását.”
Ezzel szemben a tény az, hogy ilyen nincs és nem is volt. Ha lett volna, akkor a Fidesz egyoldalúan fogja magát, és egyoldalúan kivonul a Néppárt gyűléséről, mondván, hogy felfüggesztettem a tagságomat, viszontlátásra. Ehelyett megegyezett a felfüggesztésben és a vele járó szankciókban a néppárti elnökséggel, majd hozzájárult ahhoz, hogy a tagok ezt megszavazzák. Az eredmény: 190-3. Egyoldalúnak egyébként tényleg egyoldalú.
Azt állította Varga Judit, uniós kapcsolatokért felelős államtitkár (a kormánypárti Mandiner hírportálnak, arra válaszolva, miért is jön majd a néppárti bölcsek tanácsa Budapestre), hogy „évek óta dobálóznak kritikusaink azzal, hogy Magyarországon milyen problémák vannak az európai értékekkel, a bíróságok függetlenségével, az Alkotmánybírósággal, de senki sem jött el hozzánk, hogy valóban meggyőződhessen arról, mi is a helyzet pontosan.”
Ezzel szemben a tény az, hogy például a Velencei Bizottság szakértői rendszeresen jártak ide, és legutóbb például a közigazgatási bíróságok felállításával kapcsolatban adtak ki bíráló állásfoglalást. Az Európai Parlament pedig (több itteni helyzetfelmérés után) többször is határozatban ítélte el – legutóbb a néppárti képviselők többségének a szavazatával – a magyar kormányt a jogállami normák megsértése miatt. Szóval a Néppártnak már a könyökén jön ki Orbán. De még mindig nem megy ki.
Azt állította Orbán Viktor (brüsszeli sajtóértekezletén), hogy „jogállamiság tekintetében se Belgium, se Svédország, se Finnország, se Németország egy fikarcnyival sincs jobb helyzetben, mint Magyarország.”
Ezzel szemben a tény az, hogy egyik nevezett országban sincs a teljes hatalom néhány régi haver kezében, nincs gyakorlatilag leválthatatlan legfőbb ügyész, nem függ a bírósági kinevezések, előmenetelek rendje egyetlen kinevezett baráttól, nem került az Alkotmánybíróság teljes kormányzati fennhatóság alá, nincs totális kormányuralom az állami média fölött, és nem szerezte meg a kormány a magántulajdonban lévő média nagy részét is, nem jutnak a közbeszerzési megbízások Mészárosokhoz és Garancsikhoz, vagyis a kormányfő barátaihoz, nem fejezik le a tudományos életet és az ország egyik legjobb egyetemét, nem éheztetik a menedékkérőket, és nem fenyegetik az állampolgári jogok mellett kiálló civil szervezeteket. Csak úgy, egy szuszra. De volna még két-három szuszra való is.
2019.03.23 09:21
Frissítve: 2019.03.23 09:27