Palkovics: gazdasági szereplők kérték a 400 órás túlórát

Publikálás dátuma
2018.12.12. 08:59
Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter
Fotó: Kállai Márton / Népszava
Az innovációs és technológiai miniszter egy interjúban ismerte el: elsősorban nem a dolgozók akartak hetente hat napot dolgozni.
A Világgazdaságnak nyilatkozott Palkovics László, egyebek között a túlóra-törvény hátteréről, a beszélgetés során pedig egyértelművé tette a módosítás hátterét :
„a túlmunka-szabályozás módosítását pedig maguk a gazdasági szereplők kérték (…) Határozottak vagyunk a tekintetben, hogy ez a jó irány, és azt gondolom, hogy a több túlóra lehetősége mindkét fél számára előnyös lehet”

mondta a lapnak az innovációért felelős miniszter, aki szerint az is rendben lévő dolog, hogy a kormány beleszól a gazdaság működésébe.
Mindez azért lényeges, mert a kormánytagok és fideszes politikusok korábban ellentmondásosan nyilatkoztak a rabszolgatörvény kapcsán: Szijjártó Péter külügyminiszter a német befektetők és multik érdekeit emlegette, Orbán Viktor miniszterelnök szerint viszont mindez a dolgozók érdekeit szolgálja, hiszen, ha akarnak, több pénzt kereshetnek (hivatalosan ugyanis önkéntes alapú a többlettúlórák vállalása). Révész Máriusz fideszes képviselő pedig azért látja remek ötletnek a 400 órás túlóra bevezetését, mert így végre itthon kereshetnek sokat a munkások – szerinte a korábbi túlóraszabályozás ezt nem tette lehetővé, ezért is mentek annyian külföldre munkát vállalni.
Szerző
Frissítve: 2018.12.12. 09:03

A Fidesz-szavazók kétharmadának sem tetszik a rabszolgatörvény

Publikálás dátuma
2018.12.12. 08:58

Fotó: Népszava
A Republikon Intézet felmérése szerint még a kormány szavazóinak többsége is úgy gondolja, hogy nem jó ötlet bevezetni a rabszolgatörvényben javasolt változtatásokat.
A kormánypárti szavazók 63 százaléka is elutasítja a javaslatban foglaltakat, miközben a Jobbik szavazóinak 94, a baloldali, liberális szavazóknak pedig 95 százaléka gondolja úgy, hogy nem lenne jó ötlet bevezetni a rabszolgatörvényt - írja a hvg.hu a Republikon Intézet közvélemény-kutatására hivatkozva. A felmérésben kiemelik, igen ritka az, hogy a kormánypárti szavazók csaknem kétharmada elutasítson egy kormány által javasolt intézkedést. Fontos látni azt is, írják, hogy a Fidesz szavazóinak csupán 14 százaléka tartja jó ötletnek a változtatások bevezetését.  
A kutatásból kiderül az is, hogy a teljes népesség 63 százaléka hallott már a rabszolgatörvényről, míg mindössze 37 százalék válaszolta azt, hogy nem találkozott még a javaslattal. A törvény ismertsége igen eltérő az egyes politikai táborokban: ugyan minden szavazói csoportról elmondható, hogy többségük hallott már a rabszolgatörvényről, a kormánypárt szimpatizánsainak körében szinte fele-fele az arány, 53 százalék hallott már a módosítóról, 47 százalék még nem. Valamivel magasabb, 56 százalék ez az arány a Jobbik szavazóinak körében. Egyértelműen más képet mutatnak a baloldali, liberális szavazók, akiknek túlnyomó többsége, 83 százaléka hallott már a módosító javaslatról. A szóban forgó törvény általi érintettség mellett ebben nagy szerepet játszhat a baloldali, liberális pártok, valamint a szakszervezetek határozott javaslattal szembeni kiállása is.  A törvény elfogadásáról szerdán szavaz a parlament. 
Szerző
Frissítve: 2018.12.12. 09:01

Soha nem tömött még ennyi pénzt a kormány a multik zsebébe

Publikálás dátuma
2018.12.12. 07:59
illusztráció
Fotó: Shutterstock
Rekordösszegű, 86 milliárd forintos támogatást osztott ki idén az Orbán-kabinet a Magyarországon befektető nagyvállalatok között, a jelek szerint minden pénzt megér az ország szerelőcsarnokká alakítása.
Szinte minden szempontból rekordév volt 2018 az egyedi kormánydöntésekkel megítélt támogatások területén – írja az Mfor. Összegzésükből kiderül, hogy az Orbán-kabinet december 11-ig összesen 86,5 milliárd forintnyi támogatás kiosztásáról döntött a. Ezekkel hazánkban beruházást tervező vállalatok projektjeit támogatta a kormány.
Az összeg minden eddiginél nagyobb. 2004 óta az eddigi rekordév a 2017-es volt, amikor 71 milliárd forint odaítéléséről döntöttek, a dobogó harmadik fokára pedig 2016 került a megítélt majdnem 64 milliárd forinttal.
2010 óta összesen 346 milliárd forinttal támogatta az Orbán-kormány a cégeket, akik beruházásaikkal több mint 45 ezer új munkahelyet hoztak létre.

Idén egyébként a létrehozott munkahelyek tekintetében is rekord született, hiszen a cégek a beruházásaiknak köszönhetően 8761 főnek tudnak állást biztosítani. Bár a támogatási összeg majdnem 22 százalékkal haladja meg a 2017-es évit, az új állások tekintetében csak minimálisan, 1,7 százalékkal szárnyalta túl az idei év az előzőt. A támogatások és a munkahelyek eredője, hogy a kormány idén 9,8 millió forintot adott egyetlen új munkahelyért. A korábbi évekre visszatekintve kiderül, 2018-ban jöttek létre ilyen formában az egyik legdrágább pozíciók. Ennél magasabb fajlagos támogatást ugyanis csak 2016-ra kaptunk, akkor kicsivel több mint 11 millió forint támogatás jutott egyetlen új munkahelyre.
Idén a legtöbb pénzt egyébként • a debreceni BMW-gyár kapta támogatásként 12,3 milliárd forintot, • 8,1-8,1 milliárdot juttatott a kormány a koreai SK Battery Hungary Kft.-nek és a Zoltek Vegyipari Zrt.-nek, • 5,5 millirdot kapott a Kornes Hungary Kft., • 4,5 milliárdot pedig a Robert Bosch - sorolja a pénzügyi portál.

Hozzácsapták a túlórákat is

Orbán kormánya mindehhez még ajándékként adja a túlóra -vagy, gúnynevén, rabszolgatörvényt is: a parlament fideszes többsége várhatóan ma, szerdán fogadja el a módosítást, ami 250 óráról 400 órára emeli az engedélyezhető túlórák számát, és lehetővé teszi, hogy a foglalkoztató csak három éven belül fizesse ki a túlóra díjat. Mindez azt jelenti, hogy egy dolgozó három éven keresztül minden héten hat napot is dolgozhat, mire megkapja jogos juttatását. A törvény hivatalosan az önkéntességre épít, vagyis a dolgozó elvileg maga döntheti el, hogy vállalja el a túlórát – más kérdés, hogy a gyakorlatban, négy vagy hat szem között mire kényszerítik rá a munkavállalót az adott cég HR-sei vagy vezetői. 
Szerző