A Fidesz-szavazók kétharmadának sem tetszik a rabszolgatörvény

Publikálás dátuma
2018.12.12. 08:58

Fotó: Népszava
A Republikon Intézet felmérése szerint még a kormány szavazóinak többsége is úgy gondolja, hogy nem jó ötlet bevezetni a rabszolgatörvényben javasolt változtatásokat.
A kormánypárti szavazók 63 százaléka is elutasítja a javaslatban foglaltakat, miközben a Jobbik szavazóinak 94, a baloldali, liberális szavazóknak pedig 95 százaléka gondolja úgy, hogy nem lenne jó ötlet bevezetni a rabszolgatörvényt - írja a hvg.hu a Republikon Intézet közvélemény-kutatására hivatkozva. A felmérésben kiemelik, igen ritka az, hogy a kormánypárti szavazók csaknem kétharmada elutasítson egy kormány által javasolt intézkedést. Fontos látni azt is, írják, hogy a Fidesz szavazóinak csupán 14 százaléka tartja jó ötletnek a változtatások bevezetését.  
A kutatásból kiderül az is, hogy a teljes népesség 63 százaléka hallott már a rabszolgatörvényről, míg mindössze 37 százalék válaszolta azt, hogy nem találkozott még a javaslattal. A törvény ismertsége igen eltérő az egyes politikai táborokban: ugyan minden szavazói csoportról elmondható, hogy többségük hallott már a rabszolgatörvényről, a kormánypárt szimpatizánsainak körében szinte fele-fele az arány, 53 százalék hallott már a módosítóról, 47 százalék még nem. Valamivel magasabb, 56 százalék ez az arány a Jobbik szavazóinak körében. Egyértelműen más képet mutatnak a baloldali, liberális szavazók, akiknek túlnyomó többsége, 83 százaléka hallott már a módosító javaslatról. A szóban forgó törvény általi érintettség mellett ebben nagy szerepet játszhat a baloldali, liberális pártok, valamint a szakszervezetek határozott javaslattal szembeni kiállása is.  A törvény elfogadásáról szerdán szavaz a parlament. 
Szerző
Frissítve: 2018.12.12. 09:01

Soha nem tömött még ennyi pénzt a kormány a multik zsebébe

Publikálás dátuma
2018.12.12. 07:59
illusztráció
Fotó: Shutterstock
Rekordösszegű, 86 milliárd forintos támogatást osztott ki idén az Orbán-kabinet a Magyarországon befektető nagyvállalatok között, a jelek szerint minden pénzt megér az ország szerelőcsarnokká alakítása.
Szinte minden szempontból rekordév volt 2018 az egyedi kormánydöntésekkel megítélt támogatások területén – írja az Mfor. Összegzésükből kiderül, hogy az Orbán-kabinet december 11-ig összesen 86,5 milliárd forintnyi támogatás kiosztásáról döntött a. Ezekkel hazánkban beruházást tervező vállalatok projektjeit támogatta a kormány.
Az összeg minden eddiginél nagyobb. 2004 óta az eddigi rekordév a 2017-es volt, amikor 71 milliárd forint odaítéléséről döntöttek, a dobogó harmadik fokára pedig 2016 került a megítélt majdnem 64 milliárd forinttal.
2010 óta összesen 346 milliárd forinttal támogatta az Orbán-kormány a cégeket, akik beruházásaikkal több mint 45 ezer új munkahelyet hoztak létre.

Idén egyébként a létrehozott munkahelyek tekintetében is rekord született, hiszen a cégek a beruházásaiknak köszönhetően 8761 főnek tudnak állást biztosítani. Bár a támogatási összeg majdnem 22 százalékkal haladja meg a 2017-es évit, az új állások tekintetében csak minimálisan, 1,7 százalékkal szárnyalta túl az idei év az előzőt. A támogatások és a munkahelyek eredője, hogy a kormány idén 9,8 millió forintot adott egyetlen új munkahelyért. A korábbi évekre visszatekintve kiderül, 2018-ban jöttek létre ilyen formában az egyik legdrágább pozíciók. Ennél magasabb fajlagos támogatást ugyanis csak 2016-ra kaptunk, akkor kicsivel több mint 11 millió forint támogatás jutott egyetlen új munkahelyre.
Idén a legtöbb pénzt egyébként • a debreceni BMW-gyár kapta támogatásként 12,3 milliárd forintot, • 8,1-8,1 milliárdot juttatott a kormány a koreai SK Battery Hungary Kft.-nek és a Zoltek Vegyipari Zrt.-nek, • 5,5 millirdot kapott a Kornes Hungary Kft., • 4,5 milliárdot pedig a Robert Bosch - sorolja a pénzügyi portál.

Hozzácsapták a túlórákat is

Orbán kormánya mindehhez még ajándékként adja a túlóra -vagy, gúnynevén, rabszolgatörvényt is: a parlament fideszes többsége várhatóan ma, szerdán fogadja el a módosítást, ami 250 óráról 400 órára emeli az engedélyezhető túlórák számát, és lehetővé teszi, hogy a foglalkoztató csak három éven belül fizesse ki a túlóra díjat. Mindez azt jelenti, hogy egy dolgozó három éven keresztül minden héten hat napot is dolgozhat, mire megkapja jogos juttatását. A törvény hivatalosan az önkéntességre épít, vagyis a dolgozó elvileg maga döntheti el, hogy vállalja el a túlórát – más kérdés, hogy a gyakorlatban, négy vagy hat szem között mire kényszerítik rá a munkavállalót az adott cég HR-sei vagy vezetői. 
Szerző

MTA-ügy: saját embereit is átverte Palkovics

Publikálás dátuma
2018.12.12. 06:45

Fotó: Mohai Balázs / MTI
A miniszter úgy vont el forrásokat az Akadémiától, hogy a tárcája küldötteivel működő bizottság ennek ellenkezőjét ígérte.
Úgy tűnik, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) finanszírozását és kutatóhálózatának átalakítását érintő vitában az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) sincs egyetértés. Palkovics László innovációs miniszter a múlt héten jelentette be: amíg tart a kutatóintézetek átvilágítása, az ITM csak a kutatók bérét fizeti ki, a dologi költségek finanszírozását, például a rezsikiadásokat az MTA-nak kell állnia. Ez azt jelenti, hogy a kutatóintézetek 2019. első negyedévi költségvetésének mintegy felét magánál akarja tartani a miniszter. Holott az átvilágítás kidolgozására és lebonyolítására létrehozott elnöki bizottság – amelybe hét tagot Palkovics, hetet pedig Lovász László MTA-elnök delegált – még novemberben arról határozott: az átvilágítás átmeneti időszakában is biztosítani kell a kutatóintézetek működéséhez szükséges forrásokat. Az erről szóló, november 16-i bizottsági határozatban egész pontosan úgy fogalmaztak: „A Bizottság javasolja az ITM miniszterének, hogy az akadémiai kutatóintézetek 2019. első negyedévi költségvetését szabadítsa fel”. – A bizottság egyhangúlag szavazott abban is, hogy az átvilágítás határideje március 31. legyen. Addig kapja meg minden intézet a bázisköltségvetését, a rezsivel együtt – állítja a testület munkáját jól ismerő akadémiai forrásunk. Szerinte az, hogy Palkovics saját delegáltjai akaratával is szembemegy, jól jelzi: a miniszter „nem talált az egész országban egyetlen tudóst sem, aki vele értett volna egyet az intézetek megzsarolásában”.  Az ügyben kerestük az ITM-et de egyelőre nem kaptunk választ.
Az akadémikusok szerint a költségvetési pénzek egy részének felfüggesztésével, a kutatóintézetek működésének elbizonytalanításával a miniszter egyértelműen nyomást akar gyakorolni az MTA vezetésére azért, hogy végül kénytelenek legyenek elfogadni az Akadémia finanszírozására és működésére vonatkozó kormányzati elképzeléseket. A kutatóintézeti hálózat átvilágítására is azért van szükség, mert Palkovics szerint az ott zajló tudományos munka nem elég eredményes. Az MTA ellenben már tényekkel bizonyította, hogy a magyar kutatóhálózat az egyik leghatékonyabb egész Európában. Palkovics múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott: az átvilágítás időszakára vonatkozó finanszírozási tervekkel az MTA vezetése is egyetértett. Ezt azóta Lovász László MTA-elnök cáfolta. Megkeresésünkre az ITM már körültekintőbben fogalmazott: lapunknak azt írták, a feltételekben „egyetértés látszott kialakulni”. „Annak ellenére, hogy az elnök korábbi egyetértését utólag visszavonta, az Akadémiának minden eszköze adott arra, hogy a rá háruló kiadások fedezetét átcsoportosítással előteremtse” – közölték. Az MTA nem így látja. Mint forrásunk fogalmazott, úgy nehezen működik a rendszer, hogy „a feladatok itt maradtak, de a költségvetés ott van”. Az Akadémia kommunikációs főosztálya azt írta: „nagyon fontos lenne, hogy az átvilágítási folyamat alatt a kutatóhálózat működtetése zavartalan legyen, és folytatódhassanak a kiválósági programjaink, ne kelljen például leállítani a Lendület-programot, mert így nem tudjuk hazahívni, vagy itthon tartani legjobb kutatóinkat, akiknek alapkutatási eredményei az innovációs potenciál miatt is alapvető fontosságúak lehetnek.” Hozzátették: minél előbb szeretnénk folytatni a tárgyalásokat a kormányzattal, hogy a kutatók körüli bizonytalanság mihamarabb megszűnjön.
Szerző