Versenyző zenei tehetségek

Publikálás dátuma
2018.12.18. 11:49

Két zongorista és egy trombitás. Versenygyőzelmek, külföldi fellépések, lemezfelvételek. Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. által elismert Junior Prima Díjas Kovács Gergely és Horváth Benedek zongoristát, illetve Könyves-Tóth Mihály trombitást mutatjuk be.

Aki számára nem teher a gyakorlás

Kovács Gergely zongoraművész sikerrel szerepelt több nemzetközi megmérettetésen. Legutóbb a nyáron a budapesti Chopin-versenyen diadalmaskodott. A Junior Prima Díjjal kitüntetett művész arra büszke, hogy azt csinálhatja, amit nagyon szeret. Miért éppen a zongorát választotta? A nagymamám zongora tanár volt és náluk otthon is volt zongora. Ezért szinte magától érthetően esett a zongorára a választásom, hiszen otthon és náluk is tudtam gyakorolni. Szerencsére jó döntésnek bizonyult. Mikor gondolt először arra, hogy ebből egy komolyabb szólista karrier is lehet? Ezt nem tudnám megmondani, de arra tisztán emlékszem, hogy amikor először kiálltam a színpadra, olyan érzéssel töltött el, amit újra és újra át akartam élni. Ön békéscsabai születésű, oda is járt zeneiskolába. Szerettem ott élni és ott kezdtem a zenei tanulmányaimat is. Az ottani tanáraim állítottak arra az útra, hogy számomra a jövőt Budapest és a Zeneakadémia jelentse. Ők terelgettek ebbe az irányba és nekik is köszönhetem a későbbi lehetőségeket, sikereket. Kiket tekint a mestereinek? A zongoratanáraimat Eckhardt Gábort, Keveházi Gyöngyit, Nádor Györgyöt, Némethy Attilát, Réti Balázst. Talán nekik köszönhetem a legtöbbet. Kik a zongorista példaképei, akikre szakmai szempontból felnéz? Az első példaképem a nagyszerű orosz zongorista Evgeny Kissin volt, akinek a koncertjét sok évvel ezelőtt a Müpa nézőterének első sorából figyeltem végig. De nagyra tartotom a török Fazil Say munkásságát. Kocsis Zoltántól pedig személyesen is sokat tanulhattam, mielőtt elment közülünk. De Ránki Dezső is azt a példát képviseli, amit én mindig is követtem. Elég korán elindult versenyeken. Önt inspirálják ezek a lehetőségek? Egyetértek Bartókkal, aki azt vallotta, hogy a versenyzés lovaknak való, nem zenészeknek. De azt be kell látni, hogy ez a műfaj elengedhetetlen, ha úgy tetszik, szükséges rossz, ahhoz, hogy egy művész koncertező életet tudjon folytatni. Nem elsősorban a győzelem számít. Ha nem sikerül jól egy verseny, akkor is fontos, hogy az embert ki hallja, a nehezebb helyzetekből, a kudarcokból is sokat lehet tanulni. Másrészt egy versenyre akárcsak egy élsportoló egy zenész akár több évig is készülhet. A kudarcot nehéz feldolgozni, de végül is mindenből lehet profitálni. Van olyan verseny, amit kiemelne a sok közül? Jelenleg a legtöbbet számomra a nyári budapesti Chopin-versenyen elért győzelmem jelenti. Chopin-t nehéz játszani? Egy zeneszerző művét sem könnyű játszani és mindegyiket másért. Van olyan darab, amihez még nem mert hozzá nyúlni? Persze, nagyon sok. A zongorairodalom valósággal kimeríthetetlen. Mindig találni új darabot és szerzőt, aki felfedezésre vár. Ha húsz év múlva beszélgetnénk, mi az amivel elégedett lenne? Akkor lennék elégedett, ha olyan életet élhetek, amilyet szeretnék. Ha színpadon maradok, akkor nagyon boldog leszek, akár húsz év múlva is, mert, zongorázni szeretek a világon a legjobban. Mindig szívesen leülök a zongora mellé. Számomra a gyakorlás sem teher. Minden ami körülötte történik, annak az alapját a népzene adja – vallja Horváth Benedek zongorista, friss Prima Díjas művész. „ Már gyerekkoromtól kezdve a zene jelen volt az életemben, öt éves koromban kezdtem el hegedülni. Édesanyám népdalénekes, nagyon sokat énekelt nekem és a testvéreimnek. Kilenc évesen országos versenyen első helyet értem el, akkor derült ki, hogy inkább a zongora felé veszem az irányt” – mesélte a huszonkilenc éves tehetség a díjátadóra készült bemutatkozó kisfilmjében. Olyan neves mesterei voltak, mint Rados Ferenc, Claudio Martínez Mehner, Kocsis Zoltán, Wagner Rita, Gulyás Márta, Kemenes András, Dmitrij Bahkirov és Menahem Pressler.  

A népzenén nőtt fel

Horváth Benedeket sem kerülték el a versenyek. Több nemzetközi megmérettetésen díjazták többek között a Clara Haskil Nemzetközi Zongoraversenyen, a Santander Nemzetközi Zongoraversenyen és az Isidor Bajic Nemzetközi Zongoraversenyen. A fiatal művész klarinét-cselló-zongora triójával is rendszeresen koncertezik, a formáció az Oszakai Nemzetközi Kamaraversenyen a harmadik díjat érdemelte ki. Szólistaként sokfelé fellépett a világban Milánótól Baselig. Együtt muzsikált a New York-i, a Bázeli, a Montenegrói Szimfonikus Zenekarral. Idén egy nagyszabású Berstein projektben is részt vett, melynek a bemutatóját november tartották Veveyben. A lemezfelvételekkel is jól áll, hiszen eddig három cd-je is megjelent. legutóbb 2017-ben Liszt Esz-dúr zongoraversenyét, a Haláltáncát, illetve a h-mol szonátát vette fel a Bázeli Szimfonikus Zenekarral. Novemberben elkészítette második szólólemezét az Artalinna lemezcéggel. 2019-ben triójával a Trio Eclipse-szel a Luzerni Fesztiválon debütál majd. „Szeretnék minél többet színpadon lenni és az embereknek átadni azt amit belülről jön, és a zenén keresztül azt, amit a világról gondolok” - vélte Horváth Benedek.     

A díjazott trombitás

 „A Kőbányai zeneiskolában kezdtem tanulni Bakó Rolandnál, akire most is második apámként tekintek, ő szerettette meg velem a trombitálást, a zenét – mondja Könyves-Tóth Mihály. Kezdetben nem volt célom, hogy zenész legyek, a Zeneakadémiára felvettek, ott kezdtem el versenyekre járni, próbajátékra és onnan kezdve jöttek az eredmények. Első versenyem Debrecenben volt és ott második helyezést értem el. Az idei szeptemberi a német ARD adó által kiírt versenyen, melynek a döntőjében megosztott második helyezést értem el, elsősorban az jelentette a nagy élményt, hogy élő egyenesben adták az egészet és ez lehetővé tette, hogy Japánból és Amerikából is nézzék a produkcióinkat.” És amíg eljutott ideáig: 2005-től 2009-ig a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskolában tanult, ahol ifj. Kovács Kálmán volt a tanára. 2009-2015-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre járt, ahol Kirsch János kezei alatt megszerezte a Bachelor és a Művész diplomát. Közben számos kurzuson vett részt, ahol olyan tanárai voltak, mint többek között: Boldoczki Gábor (2006), Velenczei Tamás (2012), Tarkövi Gábor (2007, 2010, 2012) és Jeroen Berwaerts (2014). Ami a többi versenyt illeti: 2012-ben az Ulmi Nemzetközi Trombitaversenyen 2. helyen végzett. A 2013-as Budapesti Országos Trombitaversenyen 1. díjas. A Prágai Tavasz Nemzetközi Trombitaversenyről 2016-ban a 2. díjat sikerült elhoznia. 2012 októbere óta a Magyar Állami Operaházban dolgozik, 2014 óta mint első trombitás. Amikor ideje engedi számos hazai és külföldi szólófelkérésnek tesz eleget.   

Góbé a Fonóban

December 28-án a Fonóban tart nagykoncertet Mindent bele címmel a Góbé zenekar. A Góbés fiúk Kodály és Bartók örökségét tiszteletben tartva és továbbgondolva lendületes világzenét, egyfajta “népi popzenét” játszanak. Úgy is mondhatnánk, hogy jellemző rájuk a lüktető, pörgős world music, magyar népzenei gyökerekkel. A koncert után táncházat is tartanak.  

Sting az óriási buli után nyáron visszatér Budapestre

Publikálás dátuma
2018.12.17. 13:58
Sting és Shaggy veronai koncertje 2018. július 29-én
Fotó: Roberto Finizio / AFP
Sting jövőre ismét eljön a magyar fővárosba. A néhány hete a Hősök terén Shaggyvel közös koncertje után 2019. július 2-án szólóprodukcióval lép színpadra a Papp László Budapest Sportarénában - írta az MTI.
A brit világsztár My Songs című európai turnéja keretében legnépszerűbb dalait fogja előadni. A műsor felöleli szólókarrierjét és a Police együttessel készített lemezeit is - közölte a szervező Live Nation hétfőn az MTI-vel.
A 67 éves, tizenhétszeres Grammy-díjas énekes, dalszerző és kísérőzenekara Budapesten is elő fogja adni mások mellett az Englishman In New Yorkot, a Fields Of Goldot, a Shape of My Heartot, az Every Breath You Take-et, a Roxanne-t vagy a Message In A Bottle-t.
Sting (eredeti nevén Gordon Sumner) eddig tizenkét szólemezt készített. Legutóbb a jamaicai-amerikai reggae előadóval, Shaggyvel készített közös albumot: az idén megjelent 44/876 című anyag két főszereplője lépett fel nemrég, november 13-én a Hősök terén tartott ingyenes koncerten, amelyet a Hatoslottó 30. születésnapja alkalmából szervezett a Szerencsejáték Zrt.
Változatos és rendkívül sikeres karrierje során elképesztő mennyiségű slágerlistás dalt, számtalan elismerést és mintegy 100 millió eladott lemezt produkált. Az újhullám egyik meghatározó zenekarának, a Police-nak 1977 és 1983 között volt énekese és basszusgitárosa, társa Andy Summers gitáros és Stewart Copeland dobos volt. Sting 1984-től dolgozik szólóban.
Az énekes jövő júliusban tizenegyedik alkalommal fog Budapesten játszani. Első magyarországi koncertje 1988-ban az Amnesty International turnéja során volt, amikor Peter Gabriellel, Bruce Springsteennel és Tracy Chapmannel a Népstadionban lépett fel. 2004-ben 250 ezer ember előtt zenélt az ingyenes Kapcsolat koncerten a fővárosi Felvonulási téren.
Témák
Sting koncert

Az Előretolt Helyőrségtől érkezik a PIM ideiglenes főigazgatója, aki korábban már "kettészakította" az irodalmi elitet

Publikálás dátuma
2018.12.17. 13:00

Fotó: Mohai Balázs / MTI
A liberális elhajlással vádolt Pröhle Gergelynek mennie kellett.
Demeter Szilárd írót, az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális melléklet korábbi főszerkesztőjét bízta meg a Petőfi Irodalmi Múzeum ideiglenes főigazgatói tisztségének ellátásával Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztere. Demeter az októberben menesztett - a hivatalos indoklás szerint közös megegyezéssel távozó - Prőhle Gergelyt váltja a poszton. A 2017-ben kinevezett korábbi főigazgatót „liberális elhajlással” vádolták az egyik kormánylapban, ezt követően váltotta le Kásler Miklós a múzeum éléről. Prőhle a lapunknak adott, ma megjelent interjúban még nem tudott a pályázat kiírásáról, amelyet hétfő délelőtt jelentettek be az ideiglenes főigazgató megbízásával együtt. Bár az irodalmi múzeum vezetője nem a korábban felmerült, szélsőjobboldali nézeteket valló Takaró Mihály lett (ő visszautasította Kásler felkérését), Demeter Szilárd is a kulturális élet szereplői ellen nyár óta sorozatos támadásokat indító kultúrkörből került ki. Demeter Szilárd, a most kinevezett ideiglenes főigazgató 2008-2014 között Tőkés László európai parlamenti képviselő mellett dolgozott sajtófőnökként, majd irodavezetőként. 2014-től a Századvég Alapítvány kutató-elemzője. Emellett annak az Erdélyi Médiatér Egyesületnek a „nem hivatalos nagykövete”, amely 2017 decemberében mintegy 4,5 millió eurós támogatást kapott a magyar kormánytól. (Az egyesület elnöke Mohácsi László Árpád, Tőkés László fotósa.) Demeter a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) alatt működő, a korábban a Magyar Idők kulturális rovatvezetője, Orbán János Dénes író által vezetett Előretolt Helyőrség Íróakadémia (amely 2017-ben 1,4 milliárd forint támogatást kapott) 2017 novemberében elindított Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális melléklet alapító főszerkesztője volt. Demeter a melléklet indulásakor az Origónak adott interjújában az irodalmi elitet a Nagykörúton kívül és belül eső táborra osztotta: „Felszínes benyomásaim alapján itt az irodalmi életből irodalompolitikát csináltak, szekértáborok feszülnek egymásnak, az írószervezetek osztódással szaporodnak, és százezer forintért egy kanál vízben meg tudnák egymást fojtani a rivális szervezetek. Ezek a hatalmi vagy politikai játszmák nem az irodalomról szólnak, nem az olvasókról, hanem az írókról, arról, hogy ki ossza az ösztöndíjat, ki kapja, kik legyenek az NKA-kuratóriumokban, és így tovább. Ennek bizonyára így kell lennie, de nekem mind pótcselekvéseknek tűnnek. Olyan, mint a politika a politikáról: hóttunalmas.” A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mediaworks portfólióba tartozó regionális napilapok mellékletének főszerkesztői posztján Demetert 2018 júliusában Szentmártoni János a Magyar Írószövetség elnöke váltotta. Demeter azóta lapigazgatóként a melléklet Kárpát-medencei (Erdély, Felvidék, Délvidék, Kárpátalja) kiterjesztésén dolgozik. (Ezzel szinte egy időben indult el a Magyar Idők kormánypárti napilapban a kulturális élet szereplői elleni aktív támadássorozat.) A 2017-es interjúban elmondott szavait a Petőfi Irodalmi Múzeum élére való kinevezése apropóján is érdemes felidézni, akkor a következőképpen fogalmazott: „Én viszont régi csataló vagyok ezen a terepen, egy évtizede a politikacsinálásból élek különböző feladatkörökben, megedződtem a lövészárkokban. Van egy közmondás, Mikszáth is idézi, valahogy így szól: nem az a legény, aki üt, hanem aki állja. Hát állom, ha ez a feladatom.” A múzeum végleges főigazgatói pályázata nyilvános, annak elbírálása után kerül sor a vezetői tisztség betöltésére - áll az Emmi közleményében.
Szerző
Frissítve: 2018.12.17. 14:40