Előfizetés

Szelfizett a Marsról a NASA robotgeológusa

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.12.12. 13:13

Fotó: NASA/JPL-Caltech
Elkészítette első szelfijét az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) InSight robotgeológus űrszondája a Marson.
A tizenegy képkockából összeállított felvételen a leszálló egység napelemei, valamint műszerei is jól láthatóak - írta az MTI a Phys.org alapján. A misszió kutatói első ízben kaptak teljes képet az űrszonda "munkahelyét" képező, kisebb szobányi területről is, amely közvetlenül az űreszköz előtt terül el. Ez a kép mozaik, amelyet 52 fotóból állítottak össze. A következő hetekben a kutatók és mérnökök feladata az lesz, hogy meghatározzák, pontosan hova helyezze le a műszereit az űrszonda ezen a területen.
Miután kijelölték a szeizmométer és a fúrást végző robot helyét, a szakemberek utasítják az űrszondát, hogy robotkarjával óvatosan helyezze el a műszereket a talajon. Mindkét eszköz talajszinten működik a legjobban, ezért fontos, hogy ne kerüljenek nagyjából 1,3 centiméternél nagyobb kövekre.
"Rendkívüli biztonságot jelent a műszereink számára, hogy ezen a területen szinte nincsenek kőzetek, dombok és mélyedések"

- mondta Bruce Banerdt, a misszió egyik vezető kutatója.

 A kaliforniai Vandenberg légi támaszpontról május 5-én útnak indított InSight űrszonda november 26-án landolt a Marson, ahol két éven át végez kutatásokat, alapvetően a bolygó mélyét vizsgálja, valamint megméri a hőmérsékletét. A NASA tudósai 22 helyszínből választották ki a landolás helyét, az Elízium-síkságot, amely egy sík térség a marsi egyenlítőtől északra.
Az egymilliárd dolláros (286 milliárd forint) amerikai-európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány, miként keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi kőzetbolygója, köztük a Föld is.

Ismeretlen életformák tobzódnak a lábunk alatt

Varga Péter
Publikálás dátuma
2018.12.12. 12:00

Óceánkutatás A világ összes óceánjánál kétszer nagyobb az a biomassza, amely a lábunk alatt lévő földben tenyészik, ahol jóval nagyobb számban élnek mikrobák mint azt eddig gondoltuk.
15 és 23 milliárd tonnára teszik tudósok azoknak a mikrobáknak az össztömegét, amelyek a föld alatt élnek. Az ökoszisztéma egészen 5 ezer méter mélységig terjed ki. A Guardian beszámolója szerint a Mélységi Karbon Megfigyelőállomás (Deep Carbon Observatory) tudományos felfedezése alapján több százszor annyit nyomnak a föld mélyében lévő élőlények, mint amennyit az jelenleg élő 7 milliárd ember együttesen. A talajlakók annak ellenére érik el ezt az imponáló mennyiséget, hogy sokszor extrém hőmérséklet, táplálékhiány, hatalmas nyomás uralkodik rajtuk. A kutatók szerint az ott található mikrobafajok sokféleségben vetekszenek az Amazonas-régió és a Galápagos-szigetek élővilágával. Ugyanakkor ez az ökoszisztéma még jórészt érintetlen, mert eddig az emberek csak közvetlenül a felszín alatti réteget bolygatták.  A kutatócsoportot ötvenkét ország 1200 tudósa alkotja, közöttük geológusok, mikrobiológusok, fizikusok és kémikusok vannak. 10 éve folyó kutatásaik eredményét tárták most előzetesen a világ elé. A mintákat több mint öt kilométeres mélységből és tengeralatti helyszínekről fúrás útján gyűjtötték, hogy felállítsák az ökoszisztémák modelljeit, és megbecsüljék, mennyi szenet tartalmaznak. Az eredmények azt jelzik, hogy a Föld ősbaktérium és baktérium állományának 70 százaléka a felszín alatt él, köztük olyanok, amelyek kénes forrásokban, vagy 121 fokos tengermélyi hidrotermális lyukakban élnek. Olyan szervezet is él több millió éve 2,5 kilométer mélyen a föld alatt, amely energiáját nem a napból nyeri, hanem metánt állít elő. Ez kevés energiát ad ahhoz, hogy osztódjon, szaporodjon, de elég ahhoz, hogy meggyógyítsa sérült részeit. Rick Colwell az Oregoni Állami Egyetem mikrobiológusa szerint a Föld alatt vannak olyan mikroorganizmusok, amelyek évezredekig is képesek életben maradni, hiába a magas nyomás, a fényhiány és a magas hőmérséklet. Alig mozognak, legfeljebb a tektonikus elmozdulások, földrengések, kitörésekkel együtt változtatnak helyet. A tudósok szerint felfedezéseiket két technikai újdonság tette lehetővé: a fúrások, amelyek képesek mélyen behatolni a földkéregbe, és a mikroszkópok fejlődése, amelyekkel lehetővé vált az mikroméretű életformák megfigyelése. A kutatók próbálják megállapítani, hol lehetnek az élet lehetőségeinek határai, jelenleg ezt 122 Celsius fokra teszik, de nem kizárt, hogy a rekord tovább növekszik, ha műszereik felbontása finomabbá válik. Továbbra is rejtély, vajon az élet a felszínről költözött a mélybe, vagy fordítva. Rejtély, mi a mikrobák szerepe a kémiai folyamatokban, és mi az együttes szerepük a Föld és az élet fejlődősében. 

A rejtvényfejtés mégsem állítja meg a szellemi leépülést?

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.12.12. 10:10
Illusztráció
Fotó: AFP
Egy új skót tanulmány szerint a keresztrejtvényfejtés vagy a sudokuzás nem véd meg az időskori mentális hanyatlástól.
Korábban széles körben elterjedt nézet volt az agy frissességének megőrzésével kapcsolatban a "használd, vagy elveszíted"-elmélet. Egy skót kutatás azonban arra az eredményre jutott, hogy azok az emberek őrzik meg jobban a mentális képességeiket, aki egész életükben rendszeresen végeztek intellektuális tevékenységet. Ugyanis az ő mentális hanyatlásuk a kutatók szerint "magasabb kognitív pontról indul". Az nem derül ki a kutatásból, hogy vajon a kognitív hanyatlás lassabb is lesz-e ezáltal - írta az MTI a BBC alapján.
A BMJ folyóiratban közölt tanulmány az Aberdeeni Királyi Kórházban dolgozó Roger Staff és az Aberdeen-i Egyetem közreműködésével készült. A kutatásban 498 ember vett részt, akik 1936-ban születtek, és 11 éves korukban intelligencia-felmérést végeztek velük. A kutatás akkor kezdődött, mikor betöltötték a 64. évüket. A következő 15 évben öt alkalommal mérték fel emlékező képességüket és szellemi gyorsaságukat. Kiderült, hogy a problémamegoldással kapcsolatos tevékenység nem védi meg az embert a szellemi hanyatlástól. Ugyanakkor azok, akik egész életükben, folyamatosan végeztek intellektuális tevékenységet, idős korukban is magasabb szinten voltak birtokában szellemi képességeiknek. A tanulmány modellező módszerrel készült, és nem állapított meg okozati összefüggéseket. Időközben a kutatásban részt vevők közül többen kimaradtak, néhányan elhunytak.
Korábban néhány tanulmány megállapította, hogy a kognitív tréning javíthatja az emlékezet és a gondolkodás néhány aspektusát, különösen középkorúaknál vagy idősebbeknél a napi feladatok ellátásában. Ám azt egyetlen kutatás sem bizonyította, hogy az agytréning megvédene a demencia kialakulásától.
A brit Global Council on Brain Health egy tavalyi jelentésében arra ösztönzött, hogy az agytorna helyett az emberek minél fiatalabb koruktól végezzenek olyan agystimuláló tevékenységeket, mint a zenetanulás, rajzkészség fejlesztés vagy a kertészkedés, hogy ezzel őrizzék meg egészséges agyi funkcióikat életük későbbi részében.
David Reynolds, a brit Alzheimer Kutatóintézet vezető szakembere szerint a tanulmány újabb adalék a "használd, vagy elveszíted"-vitában. A tudós hangsúlyozta, hogy a szellemi aktivitás megőrzéséhez a jó fizikai állapot, az egészséges, kiegyensúlyozott étrend, a dohányzás mellőzése, az ajánlásoknak megfelelő, határokon belüli alkoholfogyasztás, a testsúly megőrzése, a koleszterolszint és a vérnyomás kordában tartása járulhat hozzá.