Törleszt a kormány a paksi engedélyért

Publikálás dátuma
2018.12.13. 06:00
ITT A SZÁMLA - Franciaország kibékítése fontos pillére volt az erőműüzletnek
Fotó: BODAJKI ÁKOS / PAKSI ATOMERŐMŰ
Az Orbán-kabinet százmilliárdos megrendelésekkel igazolta Párizsban: sokat hajlandó fizetni azért, hogy az EU rábólintott az erőmű bővítésére.
Tovább törleszti a kormány az adófizetők pénzéből a paksi bővítés EU-engedélyezésének árát. Ezúttal beruházás jóváhagyásának francia pártolói kaptak gáláns ellentételezést. Ha továbbra is ez a modell érvényesül, akkor az Európai Bizottság nagyvonalúságának ára összemérhető lesz azzal, amibe maga az atomerőmű kerül.
A Bizottság 2017-ben fejezte be az uniós szabályokat többszörösen sértő módon, tender nélkül odaítélt és állami támogatással felépíteni tervezett paksi bővítés uniós engedélyezését. Ahogyan azt a Népszava – Jávor Benedekre, a Párbeszéd EP-képviselőjére, a tenderelhagyás miatt indított bizottsági eljárás kezdeményezőjére hivatkozva – annak idején megírta, már az uniós vizsgálat alatt érkeztek róla információk arról: Brüsszel engedékenységéért az Orbán-kormány hajlandó minden árat megadni. Ebbe pedig az európai nagyhatalmaknak adott gáláns magyar állami megrendelések is beleférnek. Az első információk arról szóltak, hogy a francia Alstom, illetve a német Siemens válhat a paksi beruházás beszállítójává, de szó volt az energiaszektoron kívüli, például hadiipari beszerzésekről is. Azóta a turbinatender nyertese az Alstom és az amerikai GE konzorciuma lett (a GE időközben fölvásárolta az Alstom turbinagyártó részlegét), sajátos körülmények között: egyetlen versenytársuk, az orosz Power Machines formai hibákkal tűzdelt, a szándékos érvénytelenség látszatát keltő pályázatot adott be.
Most folytatódik a franciák kifizetése: Szijjártó Péter külgazdasági miniszter kedden Párizsban bejelentette, hogy „hadiipari és nukleáris együttműködési megállapodásokkal új dimenzióba léptek a francia-magyar gazdasági együttműködések”. A tárcavezető szerint két francia cég is jelentős megbízásokhoz jutott Pakson – hogy az Alstom mellett még melyik, arra nem tért ki –, a magyar honvédség pedig húsz Airbus helikoptert rendelt Franciaországtól. Franciaország kibékítése azért fontos pillére a paksi üzletnek, mert a franciák maguk is gyártanak atomerőművet, és indultak volna Paks2 – a több éves előkészítés ellenére végül ki sem írt – beruházási tenderén. A Bizottság jóváhagyásához ugyanakkor Németország jóindulatának megszerzésére is szükség volt. A VS.hu írta meg korábban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben, a paksi projekt uniós vizsgálatának elindítása után találkozott Angela Merkel kancellárral, és egy olyan csomagról állapodott meg vele, ami kedvet csinálhatott a németeknek a jóváhagyáshoz. Szó volt a Siemens beszállásáról – a cég a feltételezések szerint az erőmű vezérlő és biztonsági rendszerét szállíthatja –, a Mercedes kecskeméti gyárbővítéséhez és a BMW magyarországi gyárépítéséhez ígért bőkezű, összességében százmilliárdos állami támogatásról, illetve arról is, hogy „egy német-francia konzorcium” nyerheti el a magyar honvédség helikopterbeszerzését 172 milliárd forint értékben. (Az Airbus Helicopters jogelődje, az Eurocopter Group 1992-ben alakult a francia Aérospatiale és a német Daimler-Benz Aerospace AG egyesülésével.) Feltűnő, hogy a Siemens – továbbra is valószínűsíthető – részvételén kívül a korábbi hírekben szereplő összes pont megvalósult, ami arra enged következtetni: az alku él, és az uniós jogot sértő paksi projekt brüsszeli átengedésének számláját még sokáig fizetni fogjuk. Mivel az ellentételezések láthatóan nem csak az energetikai szektorra terjednek ki – és önmagában a katonai beszerzésekre ezermilliárdos nagyságrendben készül költeni a kormány a következő években nyugat-európai és amerikai gyártóknál –, az uniós léptékű mutyi végső számlájának nagyságrendje akár ugyanakkora is lehet, mint amennyibe maga a 3-4 ezer milliárd forintos árúra tervezett paksi bővítés kerül.

Minden napra egy új gép

A most megrendelt 20 darab Airbus helikopter egy már-már követhetetlenül bővülő magyar légi flottába érkezik majd. A két, év elején vásárolt nagy Airbus A319 mellett már használják azt a futárgépnek mondott Dassault Falcon 7X-et, amely valójában egy business jet. Ezek után a Zoom kiderítette, hogy valójában nem egy, hanem két business jet-et vásárolt a kormány, de a másodikat eltitkolták, azt polgári gépként vették nyilvántartásba. Azt csak jóval hír megjelenése után, a RTL-nek nyilatkozva kedden ismerte el Benkő Tibor honvédelmi miniszter, hogy valóban létezik a második Falcon. Szerinte viszont az átalakítás után az is honvédségi gép lesz majd. Egyúttal bejelentette azt is: vesznek egy további Airbus A319-est valamint három teherszállító-repülőgépet. Érdemes megemlíteni, hogy a miniszter az RTL-nek arról is beszélt, hogy miért honvédségi gépekkel szállítják a miniszterelnököt. Mint mondta, 2005-ben született egy utasítás, „amely meghatározza, hogy a védett személyeket légi úton a magyar honvédség köteles szállítani.” Ez viszont felveti a kérdést: ha ez így van, akkor a kormány miért cáfolta, hogy a gépeket a kabinet használja. Mint emlékezetes, épp Benkő elődje, Simicskó István volt honvédelmi miniszter szögezte le februárban az Airbus-szok érkezésekor: „Ezek a gépek nem kormánygépek, ezek a gépek a Magyar Honvédség hadrendjébe kerültek és a Magyar Honvédség fogja használni, elsősorban, másodsorban is, és nyilván a repülőgépeink, csapatszállítógépeink használati rendjében semmiféle változás nem fog bekövetkezni.” - B.Z.

Az Országgyűlés Hivatala szerint törvényes volt a parlamenti szavazás

Publikálás dátuma
2018.12.12. 22:48

Fotó: Molnár Ádám
Törvényes volt a szerdai parlamenti szavazási eljárás annak ellenére is, hogy a képviselőknek nem kellett használni kártyájukat - közölte az Országgyűlés Hivatala.
A távirati irodában napvilágot látott kommüniké szerint a szerdai ülés napirendjén 46 önálló indítványról történő szavazás is szerepelt. Az ülésnapon követett, a szavazatszámláló gép alkalmazásával lefolytatott szavazási eljárás minden tekintetben megfelelt az országgyűlési törvényben foglalt, a személyes joggyakorlás kötelezettségét előíró rendelkezésnek, függetlenül attól, hogy a képviselőknek szavazataik leadásához nem kellett azonosító kártyáikat elhelyezni a szavazatszámláló gépben - hangsúlyozták, hozzátéve: a rendszer ugyanis enélkül is alkalmas arra, hogy a politikai megállapodás alapján elfogadott ülésrendben a saját üléshelyéről szavazó képviselőt név szerint azonosítsa. Az automatikusan rögzített szavazási eredmények nyilvánosak, az Országgyűlés honlapján megismerhetők - írta a hivatal megjegyezve: az ellenzéki képviselők is ily módon adták le voksukat az akciót kiváltó munkatörvénykönyvének módosításánál.
Korábban az ellenzéki frakciók közös sajtótájékoztatójukon arról beszéltek: érvénytelennek és törvénytelennek tartják a szerdai parlamenti szavazásokat, ezért azok eredményét sem fogadják el. Az Országgyűlés Hivatala esti közleményében kifejtette: az Országgyűlés szerdai ülésnapján az MSZP, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd képviselőcsoport képviselői az ülés megkezdése előtt az elnöki, illetve szónoki emelvény lépcsőin állva megakadályozták, hogy az Országgyűlés kijelölt ülésvezető elnöke és a munkáját segítő, a házelnök által meghatározott sorrendben szolgálatot teljesítő jegyzők az elnöki emelvényen elfoglalhassák a helyüket. Emiatt Kövér László, az Országgyűlés elnöke képviselői üléshelyéről nyitotta meg az Országgyűlés ülésnapját, majd az ülésvezetést a szintén képviselői ülésénél helyet foglaló Latorcai János alelnöknek adta át. Az alelnök a napirendben jelzett határozathozatali eljárás végéig képviselői üléshelyről gyakorolta a határozati házszabály szerinti ülésvezetési jogosítványait. Ezen rendelkezések - mint írták - nem tartalmaznak tételes előírást arra, hogy az ülésvezetés helye kizárólag az elnöki pulpitus elnöki illetve jegyzői székei lehetnek. Az Országgyűlés elnöke - figyelemmel arra, hogy "láthatóan az ellenzéki jegyzők egyike sem kívánta ellátni jegyzői feladatait" jogkörével és felhatalmazásával élve két kormánypárti jegyzőt jelölt ki az ülésvezetésben történő közreműködésre.
Az ellenzék több órás üléstermi akcióval próbálta megakadályozni az egy friss felmérés szerint a társadalom többsége által is elutasított rabszolgatörvény megszavazását. Az Országgyűlés kormánypárti többsége azonban elfogadta a jogszabályt.

Egymást túllicitálva gyalázzák az ellenzéki akciót a fideszesek

Publikálás dátuma
2018.12.12. 21:29
Kocsis Máté
Fotó: Molnár Ádám
Már az államellenes bűncselekmény is felmerül, ha a rabszolgatörvény ellen tiltakozó ellenzéki parlamenti akciót kell szapulni.
Halász János az ATV-ben úgy fogalmazott, "olyat, amit ma az az ellenzék csinált a parlamentben, azt anarchisták és huligánok szoktak". Ezzel egyébként semmi újdonságot nem mondott, mert a huligán és anarchista párhuzamot már Kocsis Máté bedobta a nap folyamán. Halász szerint ők, mármint a Fidesz megakadályozták, hogy a szocialisták vezetésével az ellenzék bolondokházát csináljon a Parlamentből. Arra a kérdésre, hogy miért jelentek meg az ülésteremben Orbán Viktor TEK-es testőrei, úgy válaszolt, nem azért védték a miniszterelnököt, mert félt volna, mert "Orbán Viktor nem félt egyáltalán".
A Fidesz más politikusai is végigturnézták a tévéket, hogy mindennek elmondják az ellenzéket. Az állami televízióban Dömötör Csaba kifejtette, az ellenzék erővel tartotta vissza a levezető elnököt, hogy ne tudjon felmenni a pulpitusra, a beszéde alatt pedig megafonokkal és hangfalakkal harsogták túl. Beültek továbbá a miniszterelnök helyére, és nem engedték szavazni. Meg kell vizsgálni, hol sértettek házszabályt és azt, fennáll-e a gyanúja annak, hogy a büntető törvénykönyv rendelkezéseit is megszegték - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.
Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő a Hír TV-ben szerepelt: "néhány tucat, magáról megfeledkezett, társadalmi támogatottsággal nem bíró ember" okozott botrányt a parlamentben - fogalmazott.
De a pálmát mégis Kovács István, a kormánypárti Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója vitte el azzal a kijelentésével, hogy - a személyi szabadság elleni bűncselekmények gyanúja mellett - 
"államellenes bűncselekményekről is beszélhetünk".

Szintén az M1-en beszélve azt mondta az MTI híre szerint, a rendzavarás résztvevői megszegték a képviselői esküjüket is, hiszen a választók nem azért küldték őket az Országgyűlésbe, hogy "aláássák az alkotmányos rendet", és saját megbízatásuk, valamint az egész Ház tekintélyét tönkretegyék.
Korábban Kövér László puccskísérletet emlegetett az ellenzék kapcsán, míg Kocsis Máté visszafogottan csak tróger, bunkó, agresszív, közönséges viselkedésnek nevezte az akciót.
Szerző
Frissítve: 2018.12.12. 21:39