Orbán: ez jó törvény és jót fog tenni a munkavállalóknak

Publikálás dátuma
2018.12.12. 15:01

Fotó: Molnár Ádám
Fontos és jó törvényt alkottunk - mondta a miniszterelnök a rabszolgatörvény elfogadása után. Azt állította, figyelt a szakszervezetek véleményére.
Az MTI beszámolója szerint a kormányfő a Parlamentben újságíróknak úgy nyilatkozott: ""Mindenkire figyelek, a szakszervezetekre különösen, követem a véleményüket, tisztelem is a vélemény-nyilvánítás szabadságát, és megfontolom mindig a fölvetett érveket. Ez esetben szerintem a fölvetett érvek súlya jóval csekélyebb, mint maga a törvényjavaslat súlya, ez jó törvény és jót fog tenni a munkavállalóknak."
Arra a kérdésre, hogy belefért-e az ellenzék parlamenti tiltakozásának formája a demokratikus keretekbe, Orbán úgy válaszolt, "bízzuk ezt a történészekre". Arra a kérdésre, hogyan élte meg, hogy egy ellenzéki képviselő - aki Szabó Szabolcs független képviselő volt - közelről az arcába fütyült, Orbán Viktor azt válaszolta: a Fideszben ezt úgy hívjuk, hogy nemzetszolgálat.  A szavazás előtt az ülésteremben az ellenzéki képviselők hiába kérdezték Orbánt a törvénnyel kapcsolatban, a kormányfő nem állt szóba velük. 
A rabszolgatörvényt botrányos ülésen, az MSZP szerint házszabályellenesen fogadta el a Fidesz-KDNP többsége. Az ellenzék kivonult a parlamenti szavazás után; a Kossuth térre tüntetés szerveződött, a jobbikosok a Sándor-palotához vonultak

A Sándor-palotához vonulnak a jobbikosok

Publikálás dátuma
2018.12.12. 14:42

Fotó: Facebook/ Jobbik Magyarországért Mozgalom
Átvonultak a Lánchídon, majd a Sándorpalotához sétálnak a Jobbik rabszolgatörvény ellen tüntető szimpatizánsai.
Közel száz Jobbik-szimpatizáns és képviselő indult el a Kossuth térről a Lánchíd irányába, hogy hídfoglalással tiltakozzanak a – valószínűleg szabálytalanul elfogadott – rabszolgatörvény ellen.
A magyar zászlókat és transzparenseket lengető tömeg átvonult a Lánchídon, miközben azt skandálták, hogy „Tolvaj Fidesz, hazaárulók, Orbán takarodj!” Egy pár percre meg is álltak, egyik szónokuk pedig elmondta, hogy a Jobbik nem kér a „kommunista szombatból" - vagyis abból, hogy a dolgozók papír szerint önkéntesen, valójában munkáltatói kényszer alatt vállalják a túlórák többletét - és a hazaárulónak tartott Fidesszel semmilyen közösséget nem vállalnak.
A demonstrálók magukkal vitték a Parlamentben bemutatott molinójukat is, és a Sándor-palotához mentek, hogy Áder Jánostól követeljék: ne írja alá az évi 400 túlórát is megengedő, a multik kedvéért bevezetett rabszolgatörvényt. Sneider Tamás azt mondta el a várban: a következő pár hónapban mindent megtesznek a törvény visszavonásának kieszközöléséért. Ezzel ugyanis elüldözi a magyarokat a Kárpát-medencéből Orbán. Utána Gyöngyösi Márton frakcióvezető vette át a szót, aki hangsúlyozta: a munkavállalók kiszolgáltatásával és az alacsony bérekkel az embereket kizsákmányoló cégeket csábítja az országba a kormány.
A Jobbik petíciót nyújt át Áder Jánosnak - Gyöngyösit és Sneidert be is engedték a Sándor-palotába. A tüntetők a Kossuth térre terveznek visszamenni.
A petíció szerda délutáni átadását követően Gyöngyösi az MTI tudósítása szerint arról beszélt: azt az ígéretet kapták a hivatalban, hogy hamarosan tájékoztatják őket, "köztársasági elnök úr hogyan viszonyul a rabszolgatörvényhez". 
További lépéseiket attól tette függővé, hogyan reagál a témában benyújtott népszavazási kezdeményezésükre a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), hangsúlyozva, hogy a magyar társadalom zöme, köztük a Fidesz sok szavazója is elutasítja a parlamentben a nap folyamán megszavazott törvénymódosítást.
Szerző
Frissítve: 2018.12.12. 16:33

A közigazgatási bíróságoknak is zöld utat adtak

Publikálás dátuma
2018.12.12. 14:38

Fotó: Molnár Ádám
A kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták.
Simán megszavazta szerdán az Országgyűlés – az LMP-s Ungár Péter, valamint Széll Bernadett szirénázása és komoly sípolás közepette – a közigazgatási bíróságok felállítását. Az MTI összefoglalója szerint a kormányzati előterjesztést 131 igen, két nem szavazattal fogadta el a parlament. A hozzá kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták 131 igen, 3 nem szavazattal. A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom lesz, a nyolc törvényszék – a fővárosi és a Budapest környéki ügyek tárgyalására – Budapesten, a továbbiak Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Veszprémben áll fel. Mint megírtuk, ennek értelmében a kormány „házi bíróságaiként” is emlegetett, önálló közigazgatási bíróságokra terelik át az összes állami hatósággal kapcsolatos jogvitát, az adó-, építéshatósági vagy választási ügyektől egészen az adatkérési-, vagy sajtóperekig. Az aggályok egy része abból fakad, hogy az új bírósági szervezet bíráinak egy része a közigazgatásból érkezik, bár saját kérésükre – elvben – az összes mai közigazgatási bírót átveszik majd. A bírói pályázatoknál 80:20 arányban veszik majd figyelembe a közigazgatási, illetve a bírói tapasztalatot, így sokan az államigazgatásból kerülnek majd át. A „házi bíróság” jelleget erősíti, hogy a csak 2020. január 1-től működő új bírósági rendszer igazgatási feladatait az igazságügyi miniszter látja el, jelen esetben Trócsányi László, aki a törvénytervezet is jegyzi. Ő dönt a bírói pályázatoktól kezdve a költségvetési ügyekig minden érdemi ügyben. A közigazgatási bírósági rendszer kétfokú, a közigazgatási törvényszékek mellett létrehozzák a Közigazgatási Felsőbíróságot, amely – ahogy a Kúria a rendes bíróságok esetében – az ítélkezés mellett jogegységi feladatokat is ellát. Ennek elnöki posztjára Patyi Andrást választhatják majd meg.
Szerző