Elítélték az európai szociáldemokraták a Fidesz „ámokfutását”

Publikálás dátuma
2018.12.13 07:35

A bíróságok szabadságának aláásásával és a munkavállalói jogok csorbításával Orbán újabb vörös vonalakat lépett át – olvasható az Európai Parlament S&D frakciójának szolidaritási közleményében.
Ujhelyi István Udo Bullmannal, a frakció elnökével közös közleményben ítélte el a Fidesz „ámokfutását”. A politikus Facebook-oldalán is közzétett állásfoglalásban azt írták: a magyar parlament két olyan jogszabályt is elfogadott, amelyeket a szociáldemokrata frakció teljesen elfogadhatatlannak tart. Hozzátették, hogy az évi 400 órányi túlórát is megengedő, a szakszervezetek által is csak „rabszolgatörvényként” emlegetett jogszabályt bármilyen érdemi konzultáció vagy parlamenti vita nélkül fogadtatták el a Parlamentben. Mint írták, a szerdán megszavazott második, ugyancsak felháborító törvény értelmében új közigazgatási bírósági rendszer épülhet majd ki az igazságügyi miniszter közvetlen hatáskörében. Ezek a bíróságok dönthetnek majd a kormány számára politikailag kényes ügyekben, miközben az igazságügyi miniszter felügyelheti az új intézményrendszer költségvetését, de a bírák kinevezésében is komoly befolyása lesz majd – emelték ki. Udo Bullmann, az S&D frakcióvezetője szerdán úgy fogalmazott:
„azt hittük, hogy Orbán Viktor immár minden vörös vonalat átlépett, de sajnos nem volt igazunk. Mindkét ma elfogadott törvény bizonyítja, hogy Orbán egyre inkább autokrata módon vezeti az országot, miközben az emberek elfordulni látszanak tőle. Az S&D frakció szolidaritásáról biztosítja a magyar embereket, a magyar munkavállalókat és szakszervezeteket, akik a megváltozott jogszabályok miatt az elmúlt hétvégén utcai tiltakozásokkal fejezték ki felháborodásukat.”
Hozzátette, hogy a különbírósági rendszer kiépítése egyértelműen egy újabb csapás a magyar bírósági függetlenségnek, és az új bíróságokat tapasztalt és független szakemberek helyett minden bizonnyal politikai csatlósokkal fogják feltölteni.
„Újra felszólítjuk az Európai Néppártot, hogy ne engedje Orbánnak aláásni a magyar bíróságok függetlenségét, ezzel megfélemlítve politikai ellenfeleit”
– fogalmazott.
Ujhelyi István, a magyar S&D delegáció vezetője közölte: a szerdai nap „ismételten egy sötét nap a magyar demokrácia és jogállamiság történetében”.
„Példa nélküli, hogy egy Európai Uniós tagállamban a kormányzó többség a parlamentben saját házszabályát megsértve fogadtat el politikailag érzékeny jogszabályokat. A Fideszhez hasonló politikai szereplőknek még akkor sincs helye Európában, ha úgy tűnhet, hogy egy »Európa iránt elkötelezett« pártcsalád támogatását és védelmét élvezik. Az EU-nak szüksége van egy demokratikus, szabad, az európai értékeket tiszteletben tartó Magyarországra. A magyarok többsége is egy ilyen országban szeretne élni. Meg kell állítanunk Orbánt, méghozzá azonnal. Ez Magyarország nemzeti érdeke”
– írta az MSZP EP-képviselője.
Frissítve: 2018.12.13 12:40

Beer Miklós a Notre Dame-ról: Jézus az élő templomot, az embert tartotta fontosnak

Publikálás dátuma
2019.04.20 14:30
Beer Miklós megyéspüspök
Fotó: Tóth Gergő
A váci megyéspüspököt arra is emlékeztette a katedrális leégése, hogy nem a Föld az örök lakóhelyünk.
Franciaország megtagadta saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét – mondta korábban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Notre Dame-ot elpusztító tűzzel kapcsolatban. A miniszterelnök-helyettes kijelentésével szembesítették Beer Miklós váci megyéspüspököt a az ATV Egyenes beszéd című műsorában, a beszélgetésről a csatorna honlapján is beszámoltak. Beer megdöbbentőnek, megrázónak és gondolatébresztőnek nevezte, hogy éppen Húsvét előtt ez történt a Notre Dame-mal, ugyanakkor nem érzi, hogy ebből apokaliptikus értelmet kellene leszűrni. 
A tűzvész utáni első gondolata az volt, hogy eszébe jutott az evangéliumi jelenet, amikor Jézus megsiratja a jeruzsálemi templom pusztulását, amely a negyven évvel később valóban bekövetkezett.A másik, ami felmerült benne, hogy a Húsvét a feltámadás ünnepe. A 850 éves kulturális örökség pusztulása arra a bibliai idézetre emlékeztette, hogy „nincs itt maradandó városunk”, nem ez a mi örök lakóhelyünk. A harmadik gondolata az volt:akármilyen csodálatos is egy kőtemplom mint művészeti örökség, nem szabad elfelejteni, hogy Jézus az élő templomot, az embert tartja a legnagyobb értéknek. 
Érdemes tehát arra gondolni, hogy mi az az életünkben, ami igazán fontos. A kőtemplomot tiszteljük művészeti értékéért, de az igazi érték az ember
- figyelmeztetett a megyéspüspök. Beer Fontos és nagy értéknek nevezte a kőből épített templomokat, de úgy látja: a kereszténység eredeti értelmében az emberi kapcsolatok, az erkölcsi értékek, a nevelés, a jövőről való gondolkodás fontosabb kell hogy legyen, mint a kőből épített templomok által képviselt kulturális értékek. Az idei húsvét legfontosabb üzenetének Beer püspök azt tartja, hogy felszabadult örömmel forduljanak az emberek egymáshoz. Ha hiszünk Isten gondoskodó szeretetében és az örök életben, akkor nincs mitől félnünk – jelentette ki. Fontosnak tartja, hogy minden csalódás után merjünk újra hinni és bízni egymásban – tette hozzá. A püspök fontosnak tartja a hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok segítését. Emlékeztetett rá, hogy a tanítással is foglalkozó szerzetesrendek által alapított iskolák célja eredetileg a szegény gyerekek segítése volt, ám az évszázadok alatt ezek az intézmények elitiskolákká váltak. 
a tanítással is foglalkozó szerzetesrendek által alapított iskolák célja eredetileg a szegény gyerekek segítése volt, ám az évszázadok alatt ezek az intézmények elitiskolákká váltak.
Föl kéne ébredni, vissza kell térni az egyházi iskolákban az eredeti szándékhoz – tette hozzá a megyéspüspök, aki szerint a hátrányos helyzetű gyerekekre kellene több figyelmet fordítaniuk és a szakmunkásképzésben kellene részt venniük az egyházi intézményeknek.  Szerinte a jelenlegi oktatási szemlélet elsődleges oka, hogy az egyház a hívei elvárásainak akar megfelelni az elitképzés felé történő elmozdulással. Ki kell lépnie az egyházak tagjainak a komfortzónájukból - mondta Beer, aki reméli, hogy egyre több „őrülten megszállott” pap lesz, aki „mer nyitni cigány testvéreink felé”.

Hárommillióért juthatnak a pártok a választók adataihoz

Publikálás dátuma
2019.04.20 14:27
Illusztráció
Fotó: Népszava
A név- és lakcímadatokat csak a választási kampány céljára használhatják fel.
A választási eljárásról szóló törvény szerint annak érdekében, hogy a pártok a kampányban közvetlenül is megszólíthassák őket, jogszerűen hozzájuthatnak a választópolgárok név- és címadataihoz. A listát állító pártok a Nemzeti Választási Irodától (NVI) a lista nyilvántartásba vételéről szóló döntés jogerőre emelkedése után megkaphatják a névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét. Szombatig a Jobbik, a Fidesz-KDNP, a Momentum Mozgalom és a Mi Hazánk Mozgalom listáját vette jogerősen nyilvántartásba az NVB. Az MSZP-Párbeszéd, az LMP és a Demokratikus Koalíció listájának nyilvántartásba vételéről szóló határozatok hétfőn emelkedhetnek jogerőre. Az NVI csak akkor adja ki a választók adatait, ha a listát állító jelölőszervezet befizet 3,129 millió forintot, ami az egyhavi minimálbér (149 ezer forint) és a megválasztható képviselők számának (21) szorzata. A jogszabály a választópolgár információs önrendelkezési jogának érvényesülése érdekében lehetővé teszi, hogy megtiltsa a róla nyilvántartott adatok kiadását. Az adatok kiadását a névjegyzékkel kapcsolatos kérelemben kell bejelenteni. A pártok a választási irodától kapott név- és lakcímadatokat csak a választási kampány céljára használhatják fel, az adatokat legkésőbb a szavazás napján meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről szóló jegyzőkönyvet május 29-én 16 óráig kell eljuttatni az NVI-hez. Más állami vagy önkormányzati szerv személyes adatot nem szolgáltathat a pártoknak kampánycélra.
Szerző