Elítélték az európai szociáldemokraták a Fidesz „ámokfutását”

Publikálás dátuma
2018.12.13. 07:35

A bíróságok szabadságának aláásásával és a munkavállalói jogok csorbításával Orbán újabb vörös vonalakat lépett át – olvasható az Európai Parlament S&D frakciójának szolidaritási közleményében.
Ujhelyi István Udo Bullmannal, a frakció elnökével közös közleményben ítélte el a Fidesz „ámokfutását”. A politikus Facebook-oldalán is közzétett állásfoglalásban azt írták: a magyar parlament két olyan jogszabályt is elfogadott, amelyeket a szociáldemokrata frakció teljesen elfogadhatatlannak tart. Hozzátették, hogy az évi 400 órányi túlórát is megengedő, a szakszervezetek által is csak „rabszolgatörvényként” emlegetett jogszabályt bármilyen érdemi konzultáció vagy parlamenti vita nélkül fogadtatták el a Parlamentben. Mint írták, a szerdán megszavazott második, ugyancsak felháborító törvény értelmében új közigazgatási bírósági rendszer épülhet majd ki az igazságügyi miniszter közvetlen hatáskörében. Ezek a bíróságok dönthetnek majd a kormány számára politikailag kényes ügyekben, miközben az igazságügyi miniszter felügyelheti az új intézményrendszer költségvetését, de a bírák kinevezésében is komoly befolyása lesz majd – emelték ki. Udo Bullmann, az S&D frakcióvezetője szerdán úgy fogalmazott:
„azt hittük, hogy Orbán Viktor immár minden vörös vonalat átlépett, de sajnos nem volt igazunk. Mindkét ma elfogadott törvény bizonyítja, hogy Orbán egyre inkább autokrata módon vezeti az országot, miközben az emberek elfordulni látszanak tőle. Az S&D frakció szolidaritásáról biztosítja a magyar embereket, a magyar munkavállalókat és szakszervezeteket, akik a megváltozott jogszabályok miatt az elmúlt hétvégén utcai tiltakozásokkal fejezték ki felháborodásukat.”

Hozzátette, hogy a különbírósági rendszer kiépítése egyértelműen egy újabb csapás a magyar bírósági függetlenségnek, és az új bíróságokat tapasztalt és független szakemberek helyett minden bizonnyal politikai csatlósokkal fogják feltölteni.
„Újra felszólítjuk az Európai Néppártot, hogy ne engedje Orbánnak aláásni a magyar bíróságok függetlenségét, ezzel megfélemlítve politikai ellenfeleit”

– fogalmazott.

Ujhelyi István, a magyar S&D delegáció vezetője közölte: a szerdai nap „ismételten egy sötét nap a magyar demokrácia és jogállamiság történetében”.
„Példa nélküli, hogy egy Európai Uniós tagállamban a kormányzó többség a parlamentben saját házszabályát megsértve fogadtat el politikailag érzékeny jogszabályokat. A Fideszhez hasonló politikai szereplőknek még akkor sincs helye Európában, ha úgy tűnhet, hogy egy »Európa iránt elkötelezett« pártcsalád támogatását és védelmét élvezik. Az EU-nak szüksége van egy demokratikus, szabad, az európai értékeket tiszteletben tartó Magyarországra. A magyarok többsége is egy ilyen országban szeretne élni. Meg kell állítanunk Orbánt, méghozzá azonnal. Ez Magyarország nemzeti érdeke”

– írta az MSZP EP-képviselője.

Szerző
Frissítve: 2018.12.13. 12:40

GDPR-büntetés: nincs türelmi idő

Publikálás dátuma
2018.12.13. 07:08

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Összesen 1063 vizsgálati eljárást indított a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) adatvédelmi ügyekben az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) május 25-i alkalmazhatóvá válása és október vége között, s számos alkalommal állapított meg jogsértést – tudta meg lapunk.
Maga a GDPR alkalmazásával azonban csak július 26-a után indultak adatvédelmi hatósági eljárások (szám szerint 28), mivel ekkor lépett életbe a hazai információs törvény szükséges módosítása – közölte lapunkkal Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke. A köztes időszakban az információs törvény addig biztosított, ombudsmani típusú eszközeivel éltek, vagyis ha jogsértést észleltek, felszólították az adatkezelőt annak orvoslására, bírságolni azonban nem volt módjuk. A GDPR értelmében viszont már büntetést is kiszabhatnak. Igaz, erre eddig nem került sor: Péterfalvi Attila tájékoztatása szerint az adatvédelmi hatósági eljárások többsége még nem jutott olyan eljárási szakaszba, hogy határozathozatalra került volna sor, ezért a GDPR alkalmazásával eddig még nem szabtak ki bírságot. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a GDPR indulása után úgy nyilatkozott: a kormány türelmi időt biztosít a kis- és közepes vállalkozásoknak, a hatóság csak figyelmeztetni, nem büntetni fogja őket akkor, ha megsértik a GDPR szabályait. A NAIH-elnök szerint azonban szó sincs türelmi időről: Péterfalvi Attila lapunkat úgy tájékoztatta, a jogsértést maga a rendelet sem tekinti kötelezően bírságolandónak, annak körülményei, súlya alapján állapítják meg, első körben csak figyelmeztetnek vagy büntetnek-e. Súlyos jogsértés esetén első alkalommal is kiszabhatnak pénzbírságot, ebben a tekintetben nincsenek kivételek. - A hatóság tapasztalatai szerint a jellemző jogsértések a GDPR hatálybalépését követően eltelt rövid időszak alatt nem változtak, így továbbra is sok bejelentés érkezik kamerás adatkezelésekre, különféle munkahelyi megfigyelésekkel kapcsolatos adatkezelésekre, gyakori a követeléskezelők, bankok, webáruházak adatkezelését sérelmező panasz – írta Péterfalvi. Jóri András adatvédelmi szakértő, korábbi adatvédelmi ombudsman szerint a multinacionális hátterű vállalatok többé-kevésbé felkészültek az egységes, uniós regula betartására, ennek ellenére lát esélyt nagyobb büntetések kiszabására. A kis- és középvállalatok esetében pedig az adatvédelmi szakértők alkalmazása jelenthet gondot, szakemberhiány miatt. - Sajnos egyre több a kontár „szakértő”. Ám szerencsére az is látszik, hogy a cégek saját ügyvédei mind felkészültebbek – mondta.

Mi az a GDPR?

A májustól alkalmazandó uniós rendelet célja, hogy egységessé tegye az adatvédelmi szabályozást, s minden olyan hatóságra, szervezetre, gazdasági társaságra vonatkozik, amely az unióban tartózkodók személyes adatait kezeli vagy feldolgozza. Azoknak az intézményeknek, amelyek nagy tömegben, automatizáltan kezelnek személyes adatokat, vagy különösen érzékeny személyes adatokat kezelnek, adatvédelmi felelőst is ki kell nevezniük. Az előírások megszegése esetén a bírság a 20 millió eurót (mintegy 6,4 milliárd forint) vagy az érintett cégcsoport teljes, globális forgalmának négy százalékát is elérheti.

Szerző
Témák
GDPR

Elhatárolódik a fenntartó a kórházak WC-papír-ügyeitől

Publikálás dátuma
2018.12.13. 06:45

Fotó: Vajda József / Népszava
Valóban tartanak egy nagyszabású évzáró rendezvényt – erősítette meg az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) abban a közleményben, amelyet a szerdai számunkban megjelent cikkre reagálva adtak ki. Mint emlékezetes, arról írtunk, hogy miközben összességében 55 milliárd forintos adósságban úsznak a kórházak, addig az intézmények állami fenntartója, az ÁEEK az Európa Hajón látja vendégül 400-500 munkatársát csodálatos panorámát, meglepetést és svédasztalos vacsorát ígérve. A rendezvény költségeiről még a cikkünk megjelenése előtt megkérdeztük az ÁEEK-t, de nem kaptunk választ, így számításainkra és a piaci árakra hagyatkozva azt írtunk, a díszvacsora több millió forintba kerül, de akár a 10 milliót is elérheti a végösszeg. Az ÁEEK cikkünk megjelenése után már adott tájékoztatást, azt közölte: 2,7 milliós kiadással kalkulálnak. Az ÁEEK jelezte, hogy évente egyszer, karácsony alkalmával szerveznek rendezvényt a dolgozóik számára. Annak kapcsán, hogy visszás díszvacsorát tartani úgy, hogy közben az óriási adóssággal küszködő kórházakban sokszor az alapvető feltételek sem adottak, gyakorta még WC-papír sincs a mosdókban, az ÁEEK sajátos módon reagált. Csak annyit közölt: nem a kórházak fenntartója a felelős azért, hogy nincs wc-papír a kórházakban, mert az intézmények „önállóan gazdálkodó költségvetési szervek.” Különös reakciót váltott ki az is, hogy emlékeztettünk: az ÁEEK-nak azért sem lenne oka ünnepelni, mert az általa kiírt közbeszerzések közül több is elbukott, emiatt pedig közpénzből kellett jelentős bírságot fizetnie. Ezt nem vitatva annyit közöltek: „Az ÁEEK-ben áprilisban vezetőváltás volt, a cikkben leírt büntetések a korábbi vezetés által koordinált, és az előző években lefolytatott közbeszerzések kapcsán keletkeztek.”
Szerző