GDPR-büntetés: nincs türelmi idő

Publikálás dátuma
2018.12.13. 07:08

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Összesen 1063 vizsgálati eljárást indított a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) adatvédelmi ügyekben az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) május 25-i alkalmazhatóvá válása és október vége között, s számos alkalommal állapított meg jogsértést – tudta meg lapunk.
Maga a GDPR alkalmazásával azonban csak július 26-a után indultak adatvédelmi hatósági eljárások (szám szerint 28), mivel ekkor lépett életbe a hazai információs törvény szükséges módosítása – közölte lapunkkal Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke. A köztes időszakban az információs törvény addig biztosított, ombudsmani típusú eszközeivel éltek, vagyis ha jogsértést észleltek, felszólították az adatkezelőt annak orvoslására, bírságolni azonban nem volt módjuk. A GDPR értelmében viszont már büntetést is kiszabhatnak. Igaz, erre eddig nem került sor: Péterfalvi Attila tájékoztatása szerint az adatvédelmi hatósági eljárások többsége még nem jutott olyan eljárási szakaszba, hogy határozathozatalra került volna sor, ezért a GDPR alkalmazásával eddig még nem szabtak ki bírságot. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a GDPR indulása után úgy nyilatkozott: a kormány türelmi időt biztosít a kis- és közepes vállalkozásoknak, a hatóság csak figyelmeztetni, nem büntetni fogja őket akkor, ha megsértik a GDPR szabályait. A NAIH-elnök szerint azonban szó sincs türelmi időről: Péterfalvi Attila lapunkat úgy tájékoztatta, a jogsértést maga a rendelet sem tekinti kötelezően bírságolandónak, annak körülményei, súlya alapján állapítják meg, első körben csak figyelmeztetnek vagy büntetnek-e. Súlyos jogsértés esetén első alkalommal is kiszabhatnak pénzbírságot, ebben a tekintetben nincsenek kivételek. - A hatóság tapasztalatai szerint a jellemző jogsértések a GDPR hatálybalépését követően eltelt rövid időszak alatt nem változtak, így továbbra is sok bejelentés érkezik kamerás adatkezelésekre, különféle munkahelyi megfigyelésekkel kapcsolatos adatkezelésekre, gyakori a követeléskezelők, bankok, webáruházak adatkezelését sérelmező panasz – írta Péterfalvi. Jóri András adatvédelmi szakértő, korábbi adatvédelmi ombudsman szerint a multinacionális hátterű vállalatok többé-kevésbé felkészültek az egységes, uniós regula betartására, ennek ellenére lát esélyt nagyobb büntetések kiszabására. A kis- és középvállalatok esetében pedig az adatvédelmi szakértők alkalmazása jelenthet gondot, szakemberhiány miatt. - Sajnos egyre több a kontár „szakértő”. Ám szerencsére az is látszik, hogy a cégek saját ügyvédei mind felkészültebbek – mondta.

Mi az a GDPR?

A májustól alkalmazandó uniós rendelet célja, hogy egységessé tegye az adatvédelmi szabályozást, s minden olyan hatóságra, szervezetre, gazdasági társaságra vonatkozik, amely az unióban tartózkodók személyes adatait kezeli vagy feldolgozza. Azoknak az intézményeknek, amelyek nagy tömegben, automatizáltan kezelnek személyes adatokat, vagy különösen érzékeny személyes adatokat kezelnek, adatvédelmi felelőst is ki kell nevezniük. Az előírások megszegése esetén a bírság a 20 millió eurót (mintegy 6,4 milliárd forint) vagy az érintett cégcsoport teljes, globális forgalmának négy százalékát is elérheti.

Szerző
Témák
GDPR

Elhatárolódik a fenntartó a kórházak WC-papír-ügyeitől

Publikálás dátuma
2018.12.13. 06:45

Fotó: Vajda József / Népszava
Valóban tartanak egy nagyszabású évzáró rendezvényt – erősítette meg az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) abban a közleményben, amelyet a szerdai számunkban megjelent cikkre reagálva adtak ki. Mint emlékezetes, arról írtunk, hogy miközben összességében 55 milliárd forintos adósságban úsznak a kórházak, addig az intézmények állami fenntartója, az ÁEEK az Európa Hajón látja vendégül 400-500 munkatársát csodálatos panorámát, meglepetést és svédasztalos vacsorát ígérve. A rendezvény költségeiről még a cikkünk megjelenése előtt megkérdeztük az ÁEEK-t, de nem kaptunk választ, így számításainkra és a piaci árakra hagyatkozva azt írtunk, a díszvacsora több millió forintba kerül, de akár a 10 milliót is elérheti a végösszeg. Az ÁEEK cikkünk megjelenése után már adott tájékoztatást, azt közölte: 2,7 milliós kiadással kalkulálnak. Az ÁEEK jelezte, hogy évente egyszer, karácsony alkalmával szerveznek rendezvényt a dolgozóik számára. Annak kapcsán, hogy visszás díszvacsorát tartani úgy, hogy közben az óriási adóssággal küszködő kórházakban sokszor az alapvető feltételek sem adottak, gyakorta még WC-papír sincs a mosdókban, az ÁEEK sajátos módon reagált. Csak annyit közölt: nem a kórházak fenntartója a felelős azért, hogy nincs wc-papír a kórházakban, mert az intézmények „önállóan gazdálkodó költségvetési szervek.” Különös reakciót váltott ki az is, hogy emlékeztettünk: az ÁEEK-nak azért sem lenne oka ünnepelni, mert az általa kiírt közbeszerzések közül több is elbukott, emiatt pedig közpénzből kellett jelentős bírságot fizetnie. Ezt nem vitatva annyit közöltek: „Az ÁEEK-ben áprilisban vezetőváltás volt, a cikkben leírt büntetések a korábbi vezetés által koordinált, és az előző években lefolytatott közbeszerzések kapcsán keletkeztek.”
Szerző

Törleszt a kormány a paksi engedélyért

Publikálás dátuma
2018.12.13. 06:00
ITT A SZÁMLA - Franciaország kibékítése fontos pillére volt az erőműüzletnek
Fotó: BODAJKI ÁKOS / PAKSI ATOMERŐMŰ
Az Orbán-kabinet százmilliárdos megrendelésekkel igazolta Párizsban: sokat hajlandó fizetni azért, hogy az EU rábólintott az erőmű bővítésére.
Tovább törleszti a kormány az adófizetők pénzéből a paksi bővítés EU-engedélyezésének árát. Ezúttal beruházás jóváhagyásának francia pártolói kaptak gáláns ellentételezést. Ha továbbra is ez a modell érvényesül, akkor az Európai Bizottság nagyvonalúságának ára összemérhető lesz azzal, amibe maga az atomerőmű kerül.
A Bizottság 2017-ben fejezte be az uniós szabályokat többszörösen sértő módon, tender nélkül odaítélt és állami támogatással felépíteni tervezett paksi bővítés uniós engedélyezését. Ahogyan azt a Népszava – Jávor Benedekre, a Párbeszéd EP-képviselőjére, a tenderelhagyás miatt indított bizottsági eljárás kezdeményezőjére hivatkozva – annak idején megírta, már az uniós vizsgálat alatt érkeztek róla információk arról: Brüsszel engedékenységéért az Orbán-kormány hajlandó minden árat megadni. Ebbe pedig az európai nagyhatalmaknak adott gáláns magyar állami megrendelések is beleférnek. Az első információk arról szóltak, hogy a francia Alstom, illetve a német Siemens válhat a paksi beruházás beszállítójává, de szó volt az energiaszektoron kívüli, például hadiipari beszerzésekről is. Azóta a turbinatender nyertese az Alstom és az amerikai GE konzorciuma lett (a GE időközben fölvásárolta az Alstom turbinagyártó részlegét), sajátos körülmények között: egyetlen versenytársuk, az orosz Power Machines formai hibákkal tűzdelt, a szándékos érvénytelenség látszatát keltő pályázatot adott be.
Most folytatódik a franciák kifizetése: Szijjártó Péter külgazdasági miniszter kedden Párizsban bejelentette, hogy „hadiipari és nukleáris együttműködési megállapodásokkal új dimenzióba léptek a francia-magyar gazdasági együttműködések”. A tárcavezető szerint két francia cég is jelentős megbízásokhoz jutott Pakson – hogy az Alstom mellett még melyik, arra nem tért ki –, a magyar honvédség pedig húsz Airbus helikoptert rendelt Franciaországtól. Franciaország kibékítése azért fontos pillére a paksi üzletnek, mert a franciák maguk is gyártanak atomerőművet, és indultak volna Paks2 – a több éves előkészítés ellenére végül ki sem írt – beruházási tenderén. A Bizottság jóváhagyásához ugyanakkor Németország jóindulatának megszerzésére is szükség volt. A VS.hu írta meg korábban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben, a paksi projekt uniós vizsgálatának elindítása után találkozott Angela Merkel kancellárral, és egy olyan csomagról állapodott meg vele, ami kedvet csinálhatott a németeknek a jóváhagyáshoz. Szó volt a Siemens beszállásáról – a cég a feltételezések szerint az erőmű vezérlő és biztonsági rendszerét szállíthatja –, a Mercedes kecskeméti gyárbővítéséhez és a BMW magyarországi gyárépítéséhez ígért bőkezű, összességében százmilliárdos állami támogatásról, illetve arról is, hogy „egy német-francia konzorcium” nyerheti el a magyar honvédség helikopterbeszerzését 172 milliárd forint értékben. (Az Airbus Helicopters jogelődje, az Eurocopter Group 1992-ben alakult a francia Aérospatiale és a német Daimler-Benz Aerospace AG egyesülésével.) Feltűnő, hogy a Siemens – továbbra is valószínűsíthető – részvételén kívül a korábbi hírekben szereplő összes pont megvalósult, ami arra enged következtetni: az alku él, és az uniós jogot sértő paksi projekt brüsszeli átengedésének számláját még sokáig fizetni fogjuk. Mivel az ellentételezések láthatóan nem csak az energetikai szektorra terjednek ki – és önmagában a katonai beszerzésekre ezermilliárdos nagyságrendben készül költeni a kormány a következő években nyugat-európai és amerikai gyártóknál –, az uniós léptékű mutyi végső számlájának nagyságrendje akár ugyanakkora is lehet, mint amennyibe maga a 3-4 ezer milliárd forintos árúra tervezett paksi bővítés kerül.

Minden napra egy új gép

A most megrendelt 20 darab Airbus helikopter egy már-már követhetetlenül bővülő magyar légi flottába érkezik majd. A két, év elején vásárolt nagy Airbus A319 mellett már használják azt a futárgépnek mondott Dassault Falcon 7X-et, amely valójában egy business jet. Ezek után a Zoom kiderítette, hogy valójában nem egy, hanem két business jet-et vásárolt a kormány, de a másodikat eltitkolták, azt polgári gépként vették nyilvántartásba. Azt csak jóval hír megjelenése után, a RTL-nek nyilatkozva kedden ismerte el Benkő Tibor honvédelmi miniszter, hogy valóban létezik a második Falcon. Szerinte viszont az átalakítás után az is honvédségi gép lesz majd. Egyúttal bejelentette azt is: vesznek egy további Airbus A319-est valamint három teherszállító-repülőgépet. Érdemes megemlíteni, hogy a miniszter az RTL-nek arról is beszélt, hogy miért honvédségi gépekkel szállítják a miniszterelnököt. Mint mondta, 2005-ben született egy utasítás, „amely meghatározza, hogy a védett személyeket légi úton a magyar honvédség köteles szállítani.” Ez viszont felveti a kérdést: ha ez így van, akkor a kormány miért cáfolta, hogy a gépeket a kabinet használja. Mint emlékezetes, épp Benkő elődje, Simicskó István volt honvédelmi miniszter szögezte le februárban az Airbus-szok érkezésekor: „Ezek a gépek nem kormánygépek, ezek a gépek a Magyar Honvédség hadrendjébe kerültek és a Magyar Honvédség fogja használni, elsősorban, másodsorban is, és nyilván a repülőgépeink, csapatszállítógépeink használati rendjében semmiféle változás nem fog bekövetkezni.” - B.Z.