Orbán és Soros kölcsönös utálata romosítja az országot az amerikai nagykövet szerint

Publikálás dátuma
2018.12.13. 07:59

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
David B. Cornstein azt mondta: egyetlen dolog számított, „az utálat a két férfi között, akik sosem fognak egyetérteni egymással semmiben”.
„Itt van két ember, két roppant erős ember: Orbán Viktor és Soros György. Ők nem fognak megegyezni semmiben. És nem számít, hogy ez a vita egy aprócska cukorkaboltról, egy múzeumról vagy éppen egy egyetemről szól. Itt egyetlen dolog számított: az utálat a két férfi között, akik sosem fognak egyetérteni egymással semmiben. És sajnálatos módon ennek az áldozata lett ez az egyetem”

– jelentette ki a 168 Órának adott interjújában David B. Cornstein. Az amerikai nagykövet a CEU bejelentése után azt mondta az RTL-nek, hogy ez kudarc. Most pontosította szavait:  
„Ez valójában inkább szégyen. Nagy kár, hogy ez történik. De ez nem olyan döntés, amelyet az Egyesült Államok vagy David Cornstein hozhatott meg. Ezt a döntést a magyar miniszterelnök és az iskola hozták meg. Amit mi próbáltunk tenni, hogy segítsük a döntési folyamatot, sőt pozitív útra tereljük. Ezt meg is tettük.”

Cornstein egyébként többször is azt mondta, hogy a CEU ügye egyike az általa meghatározott négy prioritásnak. Ezzel kapcsolatban most kijelentette: úgy gondolta, nagykövetként meg kell könnyítenie a megállapodás létrejöttét az egyetem és a kormány között azért, hogy az intézmény Budapesten maradhasson.
„És az érzéseim nem változtak, már csak ezért is nagyon szomorú vagyok, mert ez tényleg egy remek intézmény. A tény, hogy elmegy, összetöri a szívem, borzasztónak tartom. Elsősorban a diákok, másodsorban a kutatóműhely, harmadsorban a város, negyedikként az egész ország miatt. Ez mindannyiunknak veszteség.”

Arra a kérdésre, hogy még mindig a barátjának nevezi-e Orbán Viktort, azt mondta: egyetlen találkozása volt a miniszterelnökkel, és az ott szerzett tapasztalatai alapján nevezte barátinak a kapcsolatukat. Lényegre törő, kétórás tárgyalásuk volt, amely mindkettőjük számára hosszú találkozónak számít, ráadásul szerinte sikerült azonnal kialakítaniuk egy jó munkakapcsolatot, amelyet reményei szerint sikerül erős barátsággá fejleszteni.
„Az én szemszögemből semmi sem változott”

– hangsúlyozta, és kitért arra is: abban reménykedik, hogy több találkozója is lesz Orbán Viktorral. Azzal kapcsolatban, hogy tájékoztatni fogja-e Donald Trumpot a CEU ügyéről, azt mondta, szilveszterkor Floridában lesz, és biztosra veszi, hogy lesz két-három alkalmuk beszélgetni. A nagykövet arról is beszélt, hogy látni kell, mi zajlik Ukrajnában az Oroszországgal kialakult feszültség miatt.
„Nem tudom kifejezni, milyen szomorú vagyok, amiért az egyetem elmegy. Még szomorúbb lennék azonban, ha az orosz csapatok behatolnának Magyarországra, hiszen csak Ukrajna választja el Oroszországtól, a következő állam Magyarország. Megoldást kell találnunk az ukrán problémára”.

– hangsúlyozta Cornstein.

Azt mondta, azon dolgozik, hogy Magyarország az oroszenergia-függőségét is csökkenthesse, mert jelenleg 80 százaléka onnan jön a felhasznált energiának.
„Borzasztó lenne, ha ez a kiszolgáltatottság tovább fennmaradna vagy fokozódna”

– tette hozzá az amerikai nagykövet.

Szerző

Elítélték az európai szociáldemokraták a Fidesz „ámokfutását”

Publikálás dátuma
2018.12.13. 07:35

A bíróságok szabadságának aláásásával és a munkavállalói jogok csorbításával Orbán újabb vörös vonalakat lépett át – olvasható az Európai Parlament S&D frakciójának szolidaritási közleményében.
Ujhelyi István Udo Bullmannal, a frakció elnökével közös közleményben ítélte el a Fidesz „ámokfutását”. A politikus Facebook-oldalán is közzétett állásfoglalásban azt írták: a magyar parlament két olyan jogszabályt is elfogadott, amelyeket a szociáldemokrata frakció teljesen elfogadhatatlannak tart. Hozzátették, hogy az évi 400 órányi túlórát is megengedő, a szakszervezetek által is csak „rabszolgatörvényként” emlegetett jogszabályt bármilyen érdemi konzultáció vagy parlamenti vita nélkül fogadtatták el a Parlamentben. Mint írták, a szerdán megszavazott második, ugyancsak felháborító törvény értelmében új közigazgatási bírósági rendszer épülhet majd ki az igazságügyi miniszter közvetlen hatáskörében. Ezek a bíróságok dönthetnek majd a kormány számára politikailag kényes ügyekben, miközben az igazságügyi miniszter felügyelheti az új intézményrendszer költségvetését, de a bírák kinevezésében is komoly befolyása lesz majd – emelték ki. Udo Bullmann, az S&D frakcióvezetője szerdán úgy fogalmazott:
„azt hittük, hogy Orbán Viktor immár minden vörös vonalat átlépett, de sajnos nem volt igazunk. Mindkét ma elfogadott törvény bizonyítja, hogy Orbán egyre inkább autokrata módon vezeti az országot, miközben az emberek elfordulni látszanak tőle. Az S&D frakció szolidaritásáról biztosítja a magyar embereket, a magyar munkavállalókat és szakszervezeteket, akik a megváltozott jogszabályok miatt az elmúlt hétvégén utcai tiltakozásokkal fejezték ki felháborodásukat.”

Hozzátette, hogy a különbírósági rendszer kiépítése egyértelműen egy újabb csapás a magyar bírósági függetlenségnek, és az új bíróságokat tapasztalt és független szakemberek helyett minden bizonnyal politikai csatlósokkal fogják feltölteni.
„Újra felszólítjuk az Európai Néppártot, hogy ne engedje Orbánnak aláásni a magyar bíróságok függetlenségét, ezzel megfélemlítve politikai ellenfeleit”

– fogalmazott.

Ujhelyi István, a magyar S&D delegáció vezetője közölte: a szerdai nap „ismételten egy sötét nap a magyar demokrácia és jogállamiság történetében”.
„Példa nélküli, hogy egy Európai Uniós tagállamban a kormányzó többség a parlamentben saját házszabályát megsértve fogadtat el politikailag érzékeny jogszabályokat. A Fideszhez hasonló politikai szereplőknek még akkor sincs helye Európában, ha úgy tűnhet, hogy egy »Európa iránt elkötelezett« pártcsalád támogatását és védelmét élvezik. Az EU-nak szüksége van egy demokratikus, szabad, az európai értékeket tiszteletben tartó Magyarországra. A magyarok többsége is egy ilyen országban szeretne élni. Meg kell állítanunk Orbánt, méghozzá azonnal. Ez Magyarország nemzeti érdeke”

– írta az MSZP EP-képviselője.

Szerző
Frissítve: 2018.12.13. 12:40

GDPR-büntetés: nincs türelmi idő

Publikálás dátuma
2018.12.13. 07:08

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Összesen 1063 vizsgálati eljárást indított a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) adatvédelmi ügyekben az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) május 25-i alkalmazhatóvá válása és október vége között, s számos alkalommal állapított meg jogsértést – tudta meg lapunk.
Maga a GDPR alkalmazásával azonban csak július 26-a után indultak adatvédelmi hatósági eljárások (szám szerint 28), mivel ekkor lépett életbe a hazai információs törvény szükséges módosítása – közölte lapunkkal Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke. A köztes időszakban az információs törvény addig biztosított, ombudsmani típusú eszközeivel éltek, vagyis ha jogsértést észleltek, felszólították az adatkezelőt annak orvoslására, bírságolni azonban nem volt módjuk. A GDPR értelmében viszont már büntetést is kiszabhatnak. Igaz, erre eddig nem került sor: Péterfalvi Attila tájékoztatása szerint az adatvédelmi hatósági eljárások többsége még nem jutott olyan eljárási szakaszba, hogy határozathozatalra került volna sor, ezért a GDPR alkalmazásával eddig még nem szabtak ki bírságot. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a GDPR indulása után úgy nyilatkozott: a kormány türelmi időt biztosít a kis- és közepes vállalkozásoknak, a hatóság csak figyelmeztetni, nem büntetni fogja őket akkor, ha megsértik a GDPR szabályait. A NAIH-elnök szerint azonban szó sincs türelmi időről: Péterfalvi Attila lapunkat úgy tájékoztatta, a jogsértést maga a rendelet sem tekinti kötelezően bírságolandónak, annak körülményei, súlya alapján állapítják meg, első körben csak figyelmeztetnek vagy büntetnek-e. Súlyos jogsértés esetén első alkalommal is kiszabhatnak pénzbírságot, ebben a tekintetben nincsenek kivételek. - A hatóság tapasztalatai szerint a jellemző jogsértések a GDPR hatálybalépését követően eltelt rövid időszak alatt nem változtak, így továbbra is sok bejelentés érkezik kamerás adatkezelésekre, különféle munkahelyi megfigyelésekkel kapcsolatos adatkezelésekre, gyakori a követeléskezelők, bankok, webáruházak adatkezelését sérelmező panasz – írta Péterfalvi. Jóri András adatvédelmi szakértő, korábbi adatvédelmi ombudsman szerint a multinacionális hátterű vállalatok többé-kevésbé felkészültek az egységes, uniós regula betartására, ennek ellenére lát esélyt nagyobb büntetések kiszabására. A kis- és középvállalatok esetében pedig az adatvédelmi szakértők alkalmazása jelenthet gondot, szakemberhiány miatt. - Sajnos egyre több a kontár „szakértő”. Ám szerencsére az is látszik, hogy a cégek saját ügyvédei mind felkészültebbek – mondta.

Mi az a GDPR?

A májustól alkalmazandó uniós rendelet célja, hogy egységessé tegye az adatvédelmi szabályozást, s minden olyan hatóságra, szervezetre, gazdasági társaságra vonatkozik, amely az unióban tartózkodók személyes adatait kezeli vagy feldolgozza. Azoknak az intézményeknek, amelyek nagy tömegben, automatizáltan kezelnek személyes adatokat, vagy különösen érzékeny személyes adatokat kezelnek, adatvédelmi felelőst is ki kell nevezniük. Az előírások megszegése esetén a bírság a 20 millió eurót (mintegy 6,4 milliárd forint) vagy az érintett cégcsoport teljes, globális forgalmának négy százalékát is elérheti.

Szerző
Témák
GDPR