Az ellenzék szerint „ezen a héten nem ülésezett a parlament”

Publikálás dátuma
2018.12.13 15:52

Fotó: Molnár Ádám
Az Országgyűlés összes ülése és bizottsági ülése is szabályellenes volt a héten, ebből fakadóan nem is ülésezett a parlament. Így értékelte az MSZP, a DK és az LMP az elmúlt napok parlamenti eseményeit.
Az ellenzéki képviselők szerint a rabszolgatörvény elfogadása a szavazás módja miatt volt törvénytelen, de azért is, mert a törvényjavaslathoz érkezett módosítók megtárgyalására szabálytalanul hívták össze az Országgyűlés igazságügyi bizottságát. Burány Sándor, a Párbeszéd-frakció tagja szerint egyértelmű, hogy törvénytelen volt a szavazás, amit az ellenzék egy része a házelnöki pulpitus elfoglalásával akart megakadályozni. Emiatt Kövér László a terem közepén nyitotta meg az ülést, a Fidesz és a KDNP képviselői pedig a parlamenti azonosítójuk (képviselői kártyájuk) használata nélkül szavaztak a gépi rendszerrel. Az informatikai rendszer működésének ilyen súlyos befolyásolása egyértelműen lehetetlenné tette a szavazásban részt vevők név szerinti azonosítását. E mellett Burány szerint a Terrorelhárítási Központ (TEK) két embere sem léphetett volna be az ülésterembe, hogy egy rövid ideig Orbán Viktor mellett álldogáljon (akinek egyébként a testi épségét semmi sem veszélyeztette, ezt ő maga is elismerte). A képviselő hangsúlyozta, a házszabály világosan felsorolja a parlamenti ülés résztvevőit, ebben pedig nem szerepelnek a TEK-esek. Az ellenzékiek sajtótájékoztatóján az LMP-s Ungár Péter és az MSZP-s Harangozó Tamás hangsúlyozta, "ezen a héten álláspontunk szerint nem történt parlamenti ülés". Harangozó szerint szabálytalanul hívták össze a rabszolgatörvényhez érkezett 2925 ellenzéki módosító megvitatására az igazságügyi bizottságot is, ezért      
egy szabálytalan előterjesztésekre alapuló ülésnapot sem lehet szabályosnak tekinteni.
Vadai Ágnes a DK részéről azt mondta, írásban kérik majd Kövér László házelnöktől, hogy „milyen új szabályoknak kell megfelelniük” az ellenzék képviselőinek, a kormánytöbbség és a házelnök ugyanis „láthatóan kénye kedve szerint értelmezi még az általuk megalkotott Házszabályt is”. „Vajon mi a túl sok napirendkiegészítés? Szeretnénk tudni, kérjük, adja írásba ezt és a többit is a házelnök úr” - mondta a DK képviselője. Vadai Ágnes szerint cinikus, hogy egy kormánypárti képviselő úgy magyarázta a tervezett időpontnál később kiküldött igazságügyi meghívót, hogy „csak az nem hibázik, aki nem dolgozik”. Burány Sándor és a független Szél Bernadett azt is abszurdnak nevezte, hogy Kövér László házelnök csütörtökön a házbizottság ülésén egy helyszínen kiosztott papíron tett javaslatot több képviselő sok százezer forintos pénzbüntetésére, de nem a rabszolgatörvény megszavazása előtti rendzavarás, hanem a hétfői ülésnapon történt sípolás, fütyülés miatt. Szél Bernadett szerint egyébként a szerda esti Kossuth téri tüntetésen a rendőrök békés tüntetőkre is fújtak könnygázt, amivel mindenképpen túllépték jogkörüket.
Frissítve: 2018.12.13 19:12

Kis bank, hatalmas kedvezményekkel - Budapesten keresztül így tölthetné fel Putyin kémekkel Európát

Publikálás dátuma
2019.03.25 11:21

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Nem csak diplomáciai fedést, de pénzmozgásokat is álcázhat a meglepően csekély tőkével bíró IIB, az embereit pedig a magyar kormány segíti a schengeni övezeten belülre.
Alaposan feladhatja a leckét a magyar kémelhárításnak, hogy az orosz Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) Budapesten teljes mentességet kap a magyar hatóságok felügyelete alól, vezetői és vendégei pedig a diplomáciai mentesség szabályai szerint mozoghatnak Magyarországon és így az Európai Unióban, írja az Index.hu, ugyanis
a kémek többsége éppen hogy diplomáciai fedésben érkezik a célországba, és diplomáciai mentességet élvezve dolgozik.
Amikor egy ország jelzi, hogy kiket küld diplomáciai képviselőként, a fogadó állam kémelhárítása - Magyarországon az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai - ellenőrzi a listán szereplő neveket. A listát elküldik a NATO-tagállamok partnerszolgálatainak is a, a partnerek pedig ha van mit, akkor visszajeleznek, hogy kivel, hol volt már dolguk. Ha valaki gyanús, arra aztán a kémelhárítás odafigyel, de az, hogy mit lépnek vele szemben, függ a diplomata tevékenységétől is.
a budapesti bázist építő orosz Nemzetközi Beruházási Bank azért kockázatos nemzetbiztonsági szempontból, mert az ott dolgozók ugyanolyan mentességben részesülnek majd, mint azok, akiket az orosz külképviseletekre telepítenek.
A bank elsősorban fedést biztosíthat a kémeknek, írja a portál. Méghozzá egy külképviselettel szemben nem csak diplomáciai fedést, de a pénzmozgások elfedését is biztosíthatja, elrejtve ezzel ellenséges üzleti felvásárlást, de használhatja a pénzt kivédhetetlen versenyhelyzet teremtésére, vagy hitelek útján tehet függővé kulcspozícióban lévő személyeket. Ráadásul az orosz titkosszolgálatok embereinek él-személyazonosságát is biztosíthatja a pénzintézet, mivel 
a kormánnyal kötött megállapodás értelmében nemcsak a bank személyzetének, azok eltartott rokonainak, ide járogató tanácsadóknak, de voltaképpen bárkinek az utazását meg kell könnyítenie a magyar államnak, akit a bank meghív.
A kémek a bank embereiként érkezhetnek Magyarországra, ahonnan - ismét identitást váltva - bárhova könnyedén eljuthatnak a schengeni övezetben. Mindezeken túl a beruházási bank vállalatfinanszírozásban való részvétele elképesztően jó információszerzési, tippkutatási és befolyásolási pozíciót is biztosít.
Az IIB a fejlesztési bankok viszonylatában nagyon kicsi, 1,3 milliárd eurós tőkéje olyan – szemben például a luxemburgi EIB-vel, melynek 243 milliárd euró a tőkéje. Mindez kémelhárítási szakemberek szerint csak erősíti a gyanút, hogy budapesti megjelenésében nem a névleges, hivatalos tevékenysége a döntő. Az már csak hab a tortán, hogy a beruházási bank igazgatója, a korábbi diplomata Nyikolaj Koszov szovjet hírszerző családból származik. Apja – a KGB vezérőrnagyaként – Magyarországon is dolgozott, és neki magának is köze lehet a KGB-utód Külföldi Hírszerző Szolgálathoz.
A magyar kormány lépése, azaz a bank befogadása és a mentességek biztosítása azért is meglepő, mert Magyarországot 2000-ben éppen az első Orbán-kormány idején léptették ki az IIB-ből, azzal az indokkal, hogy nem elég átlátható a ténykedése. Azaz már akkor nemzetbiztonsági kockázatot láttak benne. A szakítás 2014-ig tartott.
Önmagában persze nem szokatlan és nem rendszeridegen, hogy egy nemzetközi pénzintézet olyan mentességeket kapjon, mint amiket Magyarországon a Nemzetközi Beruházási Bank kaphat. De mindezek fényében egyáltalán nem földtől elrugaszkodott állítást fogalmazott meg egy biztonsági szakértő a New York Timesnak, amikor azt mondta: a magyar kormány és az IIB között létrejött "megállapodás lehetőséget nyújt Vlagyimir Putyinnak, hogy feltöltse kémhadtestét Európában, miután innen és az Egyesült Államokból is orosz diplomatákat utasítottak ki a Szkripal-ügy megtorlásaként".

Kiakadt az állambiztonság: a Soros Alapítvány demokratikus mozgalmakat akar támogatni

Publikálás dátuma
2019.03.25 11:00

Fotó: AFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
A gyanús formációk egyike, amiért a szocialista szolgálat prüszkölt, a Fidesz volt.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tette ki azt a napi operatív információs jelentést, amelyet majdnem napra pontosan 30 éve írt le a Belső elhárítás (BM III/III. Csoportfőnökség): a Soros Alapítvány "demokratikus, alternatív mozgalmakat" akar támogatni - írja a hvg.hu. A Soros Alapítvány honlapjáról kiderül, hogy 1989-ben "Demokratikus szervezetek támogatására" 16 804 000 forintot fordítottak.  A támogatási lista is elérhető, ebből kiderült, hogy a Fidesz helyi csoportjai százezreket kaptak fénymásolóra, a központi pártszervezet pedig 3,2 milliót az infrastruktúra kiépítésére. Ebből lett 5 számítógép szövegszerkesztő programmal, 6 fénymásoló, 6 üzenetrögzítő, 6 telefax és egy lézerprinter.