Az ellenzék szerint „ezen a héten nem ülésezett a parlament”

Publikálás dátuma
2018.12.13. 15:52

Fotó: Molnár Ádám
Az Országgyűlés összes ülése és bizottsági ülése is szabályellenes volt a héten, ebből fakadóan nem is ülésezett a parlament. Így értékelte az MSZP, a DK és az LMP az elmúlt napok parlamenti eseményeit.
Az ellenzéki képviselők szerint a rabszolgatörvény elfogadása a szavazás módja miatt volt törvénytelen, de azért is, mert a törvényjavaslathoz érkezett módosítók megtárgyalására szabálytalanul hívták össze az Országgyűlés igazságügyi bizottságát. Burány Sándor, a Párbeszéd-frakció tagja szerint egyértelmű, hogy törvénytelen volt a szavazás, amit az ellenzék egy része a házelnöki pulpitus elfoglalásával akart megakadályozni. Emiatt Kövér László a terem közepén nyitotta meg az ülést, a Fidesz és a KDNP képviselői pedig a parlamenti azonosítójuk (képviselői kártyájuk) használata nélkül szavaztak a gépi rendszerrel. Az informatikai rendszer működésének ilyen súlyos befolyásolása egyértelműen lehetetlenné tette a szavazásban részt vevők név szerinti azonosítását. E mellett Burány szerint a Terrorelhárítási Központ (TEK) két embere sem léphetett volna be az ülésterembe, hogy egy rövid ideig Orbán Viktor mellett álldogáljon (akinek egyébként a testi épségét semmi sem veszélyeztette, ezt ő maga is elismerte). A képviselő hangsúlyozta, a házszabály világosan felsorolja a parlamenti ülés résztvevőit, ebben pedig nem szerepelnek a TEK-esek. Az ellenzékiek sajtótájékoztatóján az LMP-s Ungár Péter és az MSZP-s Harangozó Tamás hangsúlyozta, "ezen a héten álláspontunk szerint nem történt parlamenti ülés". Harangozó szerint szabálytalanul hívták össze a rabszolgatörvényhez érkezett 2925 ellenzéki módosító megvitatására az igazságügyi bizottságot is, ezért      
egy szabálytalan előterjesztésekre alapuló ülésnapot sem lehet szabályosnak tekinteni.

Vadai Ágnes a DK részéről azt mondta, írásban kérik majd Kövér László házelnöktől, hogy „milyen új szabályoknak kell megfelelniük” az ellenzék képviselőinek, a kormánytöbbség és a házelnök ugyanis „láthatóan kénye kedve szerint értelmezi még az általuk megalkotott Házszabályt is”. „Vajon mi a túl sok napirendkiegészítés? Szeretnénk tudni, kérjük, adja írásba ezt és a többit is a házelnök úr” - mondta a DK képviselője. Vadai Ágnes szerint cinikus, hogy egy kormánypárti képviselő úgy magyarázta a tervezett időpontnál később kiküldött igazságügyi meghívót, hogy „csak az nem hibázik, aki nem dolgozik”. Burány Sándor és a független Szél Bernadett azt is abszurdnak nevezte, hogy Kövér László házelnök csütörtökön a házbizottság ülésén egy helyszínen kiosztott papíron tett javaslatot több képviselő sok százezer forintos pénzbüntetésére, de nem a rabszolgatörvény megszavazása előtti rendzavarás, hanem a hétfői ülésnapon történt sípolás, fütyülés miatt. Szél Bernadett szerint egyébként a szerda esti Kossuth téri tüntetésen a rendőrök békés tüntetőkre is fújtak könnygázt, amivel mindenképpen túllépték jogkörüket.
Frissítve: 2018.12.13. 19:12

Közösen lépnek a szakszervezetek a rabszolgatörvény ellen

Publikálás dátuma
2018.12.13. 15:45

Fotó: Népszava
A polgári engedetlenséget és az általános sztrájkot sem zárják ki. Pénzügyi alapot is létrehoznának az összehangolt akciók támogatására.
Közös sztrájkbizottság létrehozása, a Szakszervezeti Tisztségviselők Tanácsának összehívása, közös operatív központok alapítása – egyebek mellett ezek a javaslatok is szerepelnek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által készített javaslatcsomagban. A rabszolgatörvény elleni tiltakozás tervezett lépéseit az Autonóm Területi Szakszervezet, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete és az 5.12 Szakszervezet is támogatja.  A közös sztrájkbizottságban haladéktalanul megkezdenék a tárgyalásokat a még elégséges szolgáltatásokról. Azt is javasolják, hogy a szakszervezetek lehetőségeikhez mérten hozzanak létre olyan pénzügyi alapot, amely segítséget nyújt az országos és helyi akciók szervezéséhez. Az operatív csoport és központ létrehozásával az egyes akciókat és azok kiadásait hangolnák össze országos szinten. „Miután a fenti módszerekkel megteremtődnének az összefogás azon feltételei, hogy a szakszervezetek egy konkrét kérdés mentén összehangolhassák tevékenységüket, fel kell mérni az egyes lépések körét, ütemezését, melyek között a figyelemfelkeltő megmozdulásoktól a polgári engedetlenségen át el kell jutni egy minél szélesebb alapon létrejövő, akár általános sztrájkig” - olvasható a javaslatcsomagban. Szűcs Tamás PDSZ-elnök csütörtöki sajtótájékoztatóján arról beszélt: itt az ideje, hogy a szakszervezetek felülkerekedjenek „partikuláris érdekeiken” és végre együtt mozduljanak. „Sokkal átgondoltabb ellenállásra van szükség, komoly munkavállalói stratégiát kell szembehelyezni azzal a kormányzati stratégiával, amely mind inkább kiszolgáltatja a bérből és fizetésből élőket”. Levelüket minden magyarországi szakszervezetnek elküldték, arra kérve őket: csatlakozzanak, „dolgozzuk ki együtt a következő napok, hónapok cselekvési programját”. 
Szerző
Frissítve: 2018.12.13. 17:39

Puhítás: a köztévében ártalmatlan PR-fogásnak nevezték a rabszolgatörvényt

Publikálás dátuma
2018.12.13. 15:29

Fotó: Honéczy Barnabás / MTI
A munkavállalók többsége meg sem érzi majd a túlóra-törvényt, és senkire nézve sem lesz kötelező -biztatta az M1 nézőit a Figyelő főszerkesztő-helyettese. Jó kérdés, hogy akkor minek kellett minden áron megszavazni.
A munkavállalók túlnyomó része nem fogja érzékelni azt a jogszabály-módosítást, ami lehetővé teszi a többlet önkéntes túlmunkát - jelentette ki Szajlai Csaba közgazdász, a Figyelő főszerkesztő-helyettese az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában; nyilatkozatát az MTI is idézte.
Szajlai szerint munkaerőhiánytól feszített munkaerőpiacon a cégeknek sem érdeke, hogy akaratuk ellenére dolgoztassák az embereket, továbbá a leginkább érintett feldolgozóiparban jellemzően erős a dolgozói érdekképviselet. A kormánypárti lap helyettes vezetője szerint „a jogszabály csupán lehetőséget ad a többlet túlmunkára azzal, hogy 250 óráról 400-ra emeli a vállalható túlórák számát”, de önkényesen a jövőben sem lehet senkit többletmunkára kényszeríteni. 
A módosítás alapján azonban minden munkaadó megkövetelheti a 400 órás túlmunkát, – így az elvileg szabad dolgozó hiába váltana munkahelyet, mindenütt ugyanolyan olyan szerződést tolnának elé. A munkavállalót pedig senki sem védi meg a HR-osztályon, négy fal között érő nyomástól.

Ha a törvénymódosításnak ennyire nem lenne súlya, hatása, akkor nyilvánvalóan szükség sem lenne rá. Szajlai Csaba meghökkentő okkal magyarázta, hogy miért fogadták el mégis: „ A túlórakeret növelése tulajdonképpen egy PR-intézkedés, ami előnyt jelenthet Magyarország számára a működő tőkéért zajló versenyben” - mondta a köztévének nyilatkozva. 
Utóbbi rögtön cáfolható azzal, hogy a kormány bevallottan a német nagyvállalatok kérését teljesítette a rabszolgatörvénynek is nevezett módosítással. Márpedig a német iparóriások nem elégednek meg a PR-ral, érezhető kedvezmények kellenek nekik, hogy összeszerelő üzemeiket ne vigyék tovább olcsóbb munkaerejű országokba.
Szerző