Törvényt sérthetett a rendőrség, mikor felszólítás nélkül esett a tüntetőknek

Publikálás dátuma
2018.12.13. 16:19

Fotó: Tóth Gergő
Oszlatás felszólítás nélkül, a kommunikáció teljes hiánya és könnygáz mindenkinek - a törvények nem éppen ezt írják elő a rendőröknek. A TASZ jogsegélyt ajánl.
A rabszolgatörvény szerdai elfogadását követő spontán tiltakozás egy idő után erőszakossá vált, így a rendőrségnek értelemszerűen közbe kellett avatkoznia. A tömegkezelés arányossága és szakszerűsége azonban kétséges - írja közleményében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
A demonstráció egyértelműen békétlenné vált legkésőbb akkor, amikor egyes résztvevők üvegekkel, kövekkel, petárdákkal kezdték dobálni a rendőröket, kukákat borogattak és tüzeket gyújtottak. Ám annak ellenére, hogy a tüntetés fokozatosan veszítette el a békés jellegét, a hatóságok egyáltalán nem kommunikáltak a tüntetőkkel, nem figyelmeztették őket a jogsértő magatartásuk következményeire,
a rendőrség tehát nem azon volt, hogy elkerülje az erőszak bekövetkezését és alkalmazását. Pedig az új gyülekezési törvény kifejezetten előírja az együttműködés kötelezettségét, a rendőrségi törvény pedig kötelezővé teszi a kényszerítő eszköz alkalmazására vonatkozó előzetes figyelmeztetést

- írja a jogvédő szervezet. Érthetetlen, hogy amikor a tüntetés erőszakossá vált, a rendőrség miért nem oszlatta fel hivatalosan is a tömeget, felszólítva a résztvevőket a távozásra, mielőtt a tömegoszlatásba kezdett.

Magyar Helsinki Bizottság: először mindig figyelmeztetni kell

Sokan fordultak a rendőri fellépés jogszerűségét firtató kérdésekkel a Magyar Helsinki Bizottsághoz is. Csütörtök reggel konkrétumok nélkül, általánosságban tudtak csak válaszolni. Mint közösségi oldalukon írták: a rendőröknek akkor lehet vegyi eszközt (ilyen a paprikaspray) használni, ha vagy tömegoszlatás volt, vagy életet, testi épséget közvetlenül veszélyeztető támadás történt, illetve ha a rendőri intézkedésnek ellenszegültek.Ilyenkor mindig szükséges előzetes figyelmeztetés a tömegoszlatás vagy az eszköz használata kapcsán. Az igazoltatások általános szabályairól egy tájékoztatót is készítettek.

Bár történtek célzott, csak a valóban erőszakos tüntetőket érintő kiemelések is, a tömegoszlató eszközök - így a könnygáz - használata többször is indokolatlan és ezért jogellenes volt. Ha indokolt volt, akkor olyanokat is érintett, akiknek a tiltakozása megőrizte békés jelleget. Hogy pontos képet kaphasson a történtekről,
a TASZ közérdekű adatigényléssel fordulunk a rendőrséghez.

A szervezet jogsegélyt nyújt az eljárás alá vont tiltakozóknak és a jelek szerint jogszerűtlenül alkalmazott kényszerítőeszközök áldozatainak, amennyiben segítséget kérnek tőlük.

Hivatalos személy elleni erőszak - hallgató ellen is indult eljárás

A Szabad Egyetem azt írja: a rendőrség szerint többször megütötte az egyenruhásokat egy diákaktivista, Adrien, mikor a Kossuth téri karácsonyfa körül dulakodtak a rendőrök a tüntetőkkel. Adrient ezért "letartóztatták". A vád ellene - és négy másik tüntető ellen - hivatalos személy elleni erőszak. Mint írják, úgy értesültek, hogy "akár 72 órán át őrizetben tarthatják" őket. "Adrien teljes mértékben ártatlan és ezért azonnali szabadon bocsájtását követeljük" - írják a hallgatók közösségi oldalukon.
A bíróság honlapján ugyanakkor nincs semmi hír arról, hogy elrendelték volna bárki letartóztatását - vélhetően a gyújtogatással és verekedéssel gyanúsított Adrien ellen csak eljárás indult. A rendőrség pedig arról adott hírt: a karácsonyfa körüli eset után öt főt elfogtak, velük szemben a Budapesti Rendőr-főkapitányság lopás vétség miatt indított büntetőeljárást.
Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta el: szerdán 34 személy ellen indult eljárás, közülük 20 ellen garázdaság, a többek ellen pedig a gyülekezési jog megsértése és lopás gyanújával.

Szerző
Frissítve: 2018.12.13. 19:56

Tiltakozik a Nagy Imre Társaság a szoborköltöztetés ellen

Publikálás dátuma
2018.12.13. 16:04

Fotó: Bohanek Miklós
A Jászai Mari térre kerül a mártír miniszterelnök szobra, helyére a vörösterror áldozatainak emlékmű-másolatát állítják.
„A Nagy Imre Alapítvány Kuratóriuma és a Nagy Imre Társaság Elnöksége megdöbbenten értesült arról, hogy a korábbi tiltakozások ellenére Nagy Imre szobrát a Vértanúk teréről – ahol huszonkét éve áll – elszállítják, és a Jászai Mari tér egy pontján állítják fel.” -írja a közleményében a két szervezet. Mint hozzáteszik, a Nagy Imre-szobor helyére egy, az 1930-as években készült, 1945-ben eltávolított emlékmű másolata kerül, amely az 1919-es vörösterror áldozatainak állított emléket. „Egy a magyar történelemben vitathatatlan szerepet játszó személyiség helyére kerül egy mindössze tíz évig ott állt kompozíció, amely úgy emlékeztet 1919 áldozataira, hogy a fehérterror során életüket vesztőket meg sem említi” tiltakozik a társaság és az alapítvány.  
A közlemény szerzői szerint Nagy Imre életének sorsfordító, történelmi pillanatai – a földosztás, az 1953-as enyhülés kormányprogramja és az 1956-os forradalom – mind a Parlamenthez kapcsolódnak. Mártíriuma összekapcsolja alakját Batthyány Lajos 1848-as miniszterelnökével. A szobor – nem véletlenül, a felállítók és az alkotó közös terve alapján – a Batthyány-örökmécses és az Országház „tengelyén”, azoktól szinte egyenlő „látótávolságra” helyezkedik el. Nagy Imre ércalakja a Kossuth téren át a Parlamentre tekint, a magyar szabadság és demokrácia szimbolikus tereire. „Mindez szerves része a szobor jelentésének, amit most szűk látókörű formális okokból akarnak felcserélni egy emlékezetpolitikai, művészi és városképi szempontból egyaránt kétes emlékműre” - teszik hozzá.
Zoom összefoglalója szerint Nagy Imre első egész alakos hazai szobrát 1996. június 6-án (a mártír miniszterelnök születésének 100. évfordulója előtt egy nappal) avatták fel Budapest V. kerületében, a Vértanúk terén. Varga Tamás szobrászművész készítette az életnagyságú bronzalakot, ami egy hídon áll, és az Országházra néz. A szobor az 1919-es vörösterror áldozatainak emlékműve helyén található. A kormány – a Magyar Idők üzenetértékű cikke szerint – azonban már idén júliusban a Nagy Imre szobor költöztetésén, és a korábbi emlékmű másolatának felállításán gondolkozott. Augusztus 13-án pedig ki is adták a Vértanúk terének átépítéséről szóló határozatot. 
Szerző

Az ellenzék szerint „ezen a héten nem ülésezett a parlament”

Publikálás dátuma
2018.12.13. 15:52

Fotó: Molnár Ádám
Az Országgyűlés összes ülése és bizottsági ülése is szabályellenes volt a héten, ebből fakadóan nem is ülésezett a parlament. Így értékelte az MSZP, a DK és az LMP az elmúlt napok parlamenti eseményeit.
Az ellenzéki képviselők szerint a rabszolgatörvény elfogadása a szavazás módja miatt volt törvénytelen, de azért is, mert a törvényjavaslathoz érkezett módosítók megtárgyalására szabálytalanul hívták össze az Országgyűlés igazságügyi bizottságát. Burány Sándor, a Párbeszéd-frakció tagja szerint egyértelmű, hogy törvénytelen volt a szavazás, amit az ellenzék egy része a házelnöki pulpitus elfoglalásával akart megakadályozni. Emiatt Kövér László a terem közepén nyitotta meg az ülést, a Fidesz és a KDNP képviselői pedig a parlamenti azonosítójuk (képviselői kártyájuk) használata nélkül szavaztak a gépi rendszerrel. Az informatikai rendszer működésének ilyen súlyos befolyásolása egyértelműen lehetetlenné tette a szavazásban részt vevők név szerinti azonosítását. E mellett Burány szerint a Terrorelhárítási Központ (TEK) két embere sem léphetett volna be az ülésterembe, hogy egy rövid ideig Orbán Viktor mellett álldogáljon (akinek egyébként a testi épségét semmi sem veszélyeztette, ezt ő maga is elismerte). A képviselő hangsúlyozta, a házszabály világosan felsorolja a parlamenti ülés résztvevőit, ebben pedig nem szerepelnek a TEK-esek. Az ellenzékiek sajtótájékoztatóján az LMP-s Ungár Péter és az MSZP-s Harangozó Tamás hangsúlyozta, "ezen a héten álláspontunk szerint nem történt parlamenti ülés". Harangozó szerint szabálytalanul hívták össze a rabszolgatörvényhez érkezett 2925 ellenzéki módosító megvitatására az igazságügyi bizottságot is, ezért      
egy szabálytalan előterjesztésekre alapuló ülésnapot sem lehet szabályosnak tekinteni.

Vadai Ágnes a DK részéről azt mondta, írásban kérik majd Kövér László házelnöktől, hogy „milyen új szabályoknak kell megfelelniük” az ellenzék képviselőinek, a kormánytöbbség és a házelnök ugyanis „láthatóan kénye kedve szerint értelmezi még az általuk megalkotott Házszabályt is”. „Vajon mi a túl sok napirendkiegészítés? Szeretnénk tudni, kérjük, adja írásba ezt és a többit is a házelnök úr” - mondta a DK képviselője. Vadai Ágnes szerint cinikus, hogy egy kormánypárti képviselő úgy magyarázta a tervezett időpontnál később kiküldött igazságügyi meghívót, hogy „csak az nem hibázik, aki nem dolgozik”. Burány Sándor és a független Szél Bernadett azt is abszurdnak nevezte, hogy Kövér László házelnök csütörtökön a házbizottság ülésén egy helyszínen kiosztott papíron tett javaslatot több képviselő sok százezer forintos pénzbüntetésére, de nem a rabszolgatörvény megszavazása előtti rendzavarás, hanem a hétfői ülésnapon történt sípolás, fütyülés miatt. Szél Bernadett szerint egyébként a szerda esti Kossuth téri tüntetésen a rendőrök békés tüntetőkre is fújtak könnygázt, amivel mindenképpen túllépték jogkörüket.
Frissítve: 2018.12.13. 19:12