Van-e joga az MNB-nek alkotmányjogi panaszra?

Publikálás dátuma
2018.12.13. 16:51
Népszava fotó
Megsemmisítette ma az Alkotmánybíróság a Kúriának az MNB közigazgatási határozatát hatályon kívül helyező döntését.
Vissza kellett volna utasítania az Alkotmánybíróságnak (Ab) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alkotmányjogi panaszát, vagyis az Ab nem dönthetett volna az ügyben - írta a legfrissebb Ab-határozathoz fűzött különvéleményében Stumpf István. Mai, többségi, 8:7 arányban meghozott határozatában az Ab kimondta: a bíróságok számára alkotmányos kötelezettség, hogy a jogszabályokat elsősorban azok céljával összhangban értelmezzék, ami nem zárja ki, hogy egyéb szempontokra is figyelemmel legyenek. "Az a bírósági mérlegelés azonban, amely a jogszabály céljának vizsgálatát teljes mértékben kizárja, már alaptörvény-ellenesnek minősül" - írta az Ab. Az adott ügyben az Ab szerint a Kúria nem vette figyelembe a jogszabály célját, ezért az MNB által támadott kúriai ítéletet megsemmisítette. A renitens alkotmánybíró Stumpf szerint ezzel szemben úgy vélte, az Ab a Kúria által elrendelt új eljárás befejezése előtt az ügy érdemét érintően az nem foglalhatott volna állást. Idézte a törvényt, amely szerint "alkotmányjogi panasz benyújtásának nincs helye", ha az eljárás még folyamatban van, jelen ügyben pedig a Kúria új eljárás lefolytatására kötelezte az MNB, s ez még nem zárult le. De Stumpf szerint azért sem dönthetett volna az Ab ebben az ügyben, mert "egy közigazgatási hatóságnak alapvető joga nincs", így az MNB nem élhet alkotmányjogi panasszal sem. Az alapvető jogok ugyanis, írta Stumpf, eredendően az egyének szabadságát biztosítják az állammal, a közhatalom birtokosával szemben, rendeltetésük tehát a közhatalom (állami hatalom) korlátok közé szorítása. Stumpfhoz hasonlóan Czine Ágnes is úgy vélte, az MNB-nek nem lett volna joga alkotmányjogi panaszt benyújtani, de Schanda Balázs, Hörcherné Marosi Ildikó (és a hozzá csatlakozó Szalay Péter), továbbá Dienes-Oehm Egon is arra hivatkozott különvéleményében, hogy az alkotmányjogi panaszt nem lehetett volna befogadnia az Ab-nak. A megsemmisített kúriai ítélet a Hungária Értékpapír Zrt.-hez, pontosabban annak 2016-os csődjéhez kapcsolódik. A Kúria úgy ítélte meg, hogy a jegybank szabálytalanul büntette meg a brókerügy vélt felelőseit, ugyanis Windisch László, az MNB egyik alelnöke egyszemélyben döntött a bírságokról, holott a Kúria (és a korábban első fokon eljáró bíróság) szerint ehhez nem volt joga. Windisch „átruházott kiadmányozási jogkörben” a „Pénzügyi Stabilitási Tanács felhatalmazása alapján” járt el, ám a Kúria a jegybanki közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezte, mondván: a tanács hatáskörének elvonásával az alelnök saját nevében hozta meg azt. Az Ab obskúrus többségi döntése szerint ugyanakkor a Kúria tévedett. Az Ab többségi döntése szerint az ügyben azt kellett megvizsgálniuk, hogy a "kiadmányozás" fogalmának a Kúria ítéletében foglalt értelmezése sérti-e az MNB tisztességes eljáráshoz fűződő jogát. A testület ezért elemezte a jogszabályi környezetet, a szabályozás célját és a konkrét ügy tényállását is. Az Ab szerint a Kúria nem vette figyelembe a a jogszabály célját, holott az alaptörvény szerint ez kötelessége lett volna a törvény értelmezésekor. Az Ab úgy vélte, az MNB-ről szóló törvény módosítása kapcsán a jogalkotó egyértelműen utalt a rugalmasabb döntéshozatalra irányuló szándékára, amikor a törvényjavaslat indoklásában azt írta, a "rugalmasabb döntéshozatal érdekében” lehetővé teszik, hogy a Pénzügyi Stabilitási Tanácsban „a hatósági döntések meghozatala, valamint a döntést megtestesítő okirat aláírása is delegálható legyen”.  
Szerző
Témák
MNB

Törvényt sérthetett a rendőrség, mikor felszólítás nélkül esett a tüntetőknek

Publikálás dátuma
2018.12.13. 16:19

Fotó: Tóth Gergő
Oszlatás felszólítás nélkül, a kommunikáció teljes hiánya és könnygáz mindenkinek - a törvények nem éppen ezt írják elő a rendőröknek. A TASZ jogsegélyt ajánl.
A rabszolgatörvény szerdai elfogadását követő spontán tiltakozás egy idő után erőszakossá vált, így a rendőrségnek értelemszerűen közbe kellett avatkoznia. A tömegkezelés arányossága és szakszerűsége azonban kétséges - írja közleményében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
A demonstráció egyértelműen békétlenné vált legkésőbb akkor, amikor egyes résztvevők üvegekkel, kövekkel, petárdákkal kezdték dobálni a rendőröket, kukákat borogattak és tüzeket gyújtottak. Ám annak ellenére, hogy a tüntetés fokozatosan veszítette el a békés jellegét, a hatóságok egyáltalán nem kommunikáltak a tüntetőkkel, nem figyelmeztették őket a jogsértő magatartásuk következményeire,
a rendőrség tehát nem azon volt, hogy elkerülje az erőszak bekövetkezését és alkalmazását. Pedig az új gyülekezési törvény kifejezetten előírja az együttműködés kötelezettségét, a rendőrségi törvény pedig kötelezővé teszi a kényszerítő eszköz alkalmazására vonatkozó előzetes figyelmeztetést

- írja a jogvédő szervezet. Érthetetlen, hogy amikor a tüntetés erőszakossá vált, a rendőrség miért nem oszlatta fel hivatalosan is a tömeget, felszólítva a résztvevőket a távozásra, mielőtt a tömegoszlatásba kezdett.

Magyar Helsinki Bizottság: először mindig figyelmeztetni kell

Sokan fordultak a rendőri fellépés jogszerűségét firtató kérdésekkel a Magyar Helsinki Bizottsághoz is. Csütörtök reggel konkrétumok nélkül, általánosságban tudtak csak válaszolni. Mint közösségi oldalukon írták: a rendőröknek akkor lehet vegyi eszközt (ilyen a paprikaspray) használni, ha vagy tömegoszlatás volt, vagy életet, testi épséget közvetlenül veszélyeztető támadás történt, illetve ha a rendőri intézkedésnek ellenszegültek.Ilyenkor mindig szükséges előzetes figyelmeztetés a tömegoszlatás vagy az eszköz használata kapcsán. Az igazoltatások általános szabályairól egy tájékoztatót is készítettek.

Bár történtek célzott, csak a valóban erőszakos tüntetőket érintő kiemelések is, a tömegoszlató eszközök - így a könnygáz - használata többször is indokolatlan és ezért jogellenes volt. Ha indokolt volt, akkor olyanokat is érintett, akiknek a tiltakozása megőrizte békés jelleget. Hogy pontos képet kaphasson a történtekről,
a TASZ közérdekű adatigényléssel fordulunk a rendőrséghez.

A szervezet jogsegélyt nyújt az eljárás alá vont tiltakozóknak és a jelek szerint jogszerűtlenül alkalmazott kényszerítőeszközök áldozatainak, amennyiben segítséget kérnek tőlük.

Hivatalos személy elleni erőszak - hallgató ellen is indult eljárás

A Szabad Egyetem azt írja: a rendőrség szerint többször megütötte az egyenruhásokat egy diákaktivista, Adrien, mikor a Kossuth téri karácsonyfa körül dulakodtak a rendőrök a tüntetőkkel. Adrient ezért "letartóztatták". A vád ellene - és négy másik tüntető ellen - hivatalos személy elleni erőszak. Mint írják, úgy értesültek, hogy "akár 72 órán át őrizetben tarthatják" őket. "Adrien teljes mértékben ártatlan és ezért azonnali szabadon bocsájtását követeljük" - írják a hallgatók közösségi oldalukon.
A bíróság honlapján ugyanakkor nincs semmi hír arról, hogy elrendelték volna bárki letartóztatását - vélhetően a gyújtogatással és verekedéssel gyanúsított Adrien ellen csak eljárás indult. A rendőrség pedig arról adott hírt: a karácsonyfa körüli eset után öt főt elfogtak, velük szemben a Budapesti Rendőr-főkapitányság lopás vétség miatt indított büntetőeljárást.
Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta el: szerdán 34 személy ellen indult eljárás, közülük 20 ellen garázdaság, a többek ellen pedig a gyülekezési jog megsértése és lopás gyanújával.

Szerző
Frissítve: 2018.12.13. 19:56

Tiltakozik a Nagy Imre Társaság a szoborköltöztetés ellen

Publikálás dátuma
2018.12.13. 16:04

Fotó: Bohanek Miklós
A Jászai Mari térre kerül a mártír miniszterelnök szobra, helyére a vörösterror áldozatainak emlékmű-másolatát állítják.
„A Nagy Imre Alapítvány Kuratóriuma és a Nagy Imre Társaság Elnöksége megdöbbenten értesült arról, hogy a korábbi tiltakozások ellenére Nagy Imre szobrát a Vértanúk teréről – ahol huszonkét éve áll – elszállítják, és a Jászai Mari tér egy pontján állítják fel.” -írja a közleményében a két szervezet. Mint hozzáteszik, a Nagy Imre-szobor helyére egy, az 1930-as években készült, 1945-ben eltávolított emlékmű másolata kerül, amely az 1919-es vörösterror áldozatainak állított emléket. „Egy a magyar történelemben vitathatatlan szerepet játszó személyiség helyére kerül egy mindössze tíz évig ott állt kompozíció, amely úgy emlékeztet 1919 áldozataira, hogy a fehérterror során életüket vesztőket meg sem említi” tiltakozik a társaság és az alapítvány.  
A közlemény szerzői szerint Nagy Imre életének sorsfordító, történelmi pillanatai – a földosztás, az 1953-as enyhülés kormányprogramja és az 1956-os forradalom – mind a Parlamenthez kapcsolódnak. Mártíriuma összekapcsolja alakját Batthyány Lajos 1848-as miniszterelnökével. A szobor – nem véletlenül, a felállítók és az alkotó közös terve alapján – a Batthyány-örökmécses és az Országház „tengelyén”, azoktól szinte egyenlő „látótávolságra” helyezkedik el. Nagy Imre ércalakja a Kossuth téren át a Parlamentre tekint, a magyar szabadság és demokrácia szimbolikus tereire. „Mindez szerves része a szobor jelentésének, amit most szűk látókörű formális okokból akarnak felcserélni egy emlékezetpolitikai, művészi és városképi szempontból egyaránt kétes emlékműre” - teszik hozzá.
Zoom összefoglalója szerint Nagy Imre első egész alakos hazai szobrát 1996. június 6-án (a mártír miniszterelnök születésének 100. évfordulója előtt egy nappal) avatták fel Budapest V. kerületében, a Vértanúk terén. Varga Tamás szobrászművész készítette az életnagyságú bronzalakot, ami egy hídon áll, és az Országházra néz. A szobor az 1919-es vörösterror áldozatainak emlékműve helyén található. A kormány – a Magyar Idők üzenetértékű cikke szerint – azonban már idén júliusban a Nagy Imre szobor költöztetésén, és a korábbi emlékmű másolatának felállításán gondolkozott. Augusztus 13-án pedig ki is adták a Vértanúk terének átépítéséről szóló határozatot. 
Szerző