A kormány az utcán hagyja a szemétügykupacot

Publikálás dátuma
2018.12.14. 07:30
TAKARÍTÁS HELYETT TAKARÁS
Fotó: Népszava
Következetesen kitérő válaszokat adott a hulladékgazdálkodással kapcsolatos, korábban általa beígért rendezés mibenlétét firtató újságírói kérdésekre mai kormányinfóján a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely. Szavaiból annyi konkrétum szűrődött ki, hogy szerinte most már azokhoz is kiküldik a kukacsekket, akik ilyennel évek óta nem találkoztak, és a kormány támogatja, hogy azokat részletekben is ki lehessen fizetni. Annak kapcsán, hogy a kormány másfél hónapja bizottságot alapított a hulladékgazdálkodási kérdések áttekintésére, közölte: erről már beszámolt nekik az egyik tag, Balla György. Az elől, hogy a kormánypárti képviselő mit mondott, és erről a kabinet milyen véleményt formál, Gulyás Gergely úgy tért ki, hogy nem ismeri „az anyag minősítését”. Ezen túlmenően a kancelláriaminiszter néhány szóban a kabinet kukaügyi szándékait ecsetelte. Eszerint elkötelezettek a hatékony hulladékgyűjtés és az „időszerű” számlázás mellett. Elismerte, hogy ezzel „voltak gondok”. Emellett abbéli reményének adott hangot, hogy a jövőben ehhez nem lesz szükség jelentős költségvetési pluszforrásra. A kancelláriaminiszter szavai több ponton lényegi kiegészítésre szorulnak. A hulladékdíj begyűjtésével megbízott NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. két évvel ezelőtti megalapítása óta rendszertelenül, késve és pontatlanul küld ki nagy mennyiségű számlát. Ezt évek óta az általuk újonnan beszerzett számlázási rendszer beüzemelési nehézségeivel indokolják. A jelek szerint a társaság a kukaürítést változatlanul végző helyi, önkormányzati társaságoknak szintén rendszertelenül és jóval az igények alatt állja a költségeit. Ennek eddigi - politikai felhangoktól sem mentes - csúcspontjaként október végén felhagyott a tevékenységgel az Észak-Kelet Pest és Nógrád megye hulladékszállításáért felelős Zöld Híd Nkft., ahol azóta a katasztrófavédelem fizeti a kiadásokat. Ám már azelőtt is számos kisebb kukacég engedte át hasonló okokból a tevékenységet másnak, számos településen akadozik a zöld- és szelektívhulladék-elszállítás, illetve az anyagi nehézségekről is egyre több adat lát napvilágot. A lapunknak nem nyilatkozó NHKV - fél éves késéssel – a napokban leadott tavalyi mérlegbeszámolóját a könyvvizsgáló úgynevezett korlátozó záradékkal látta el, ám az ennek okaként felsorolt belső nyilvántartási rendezetlenségek olvastán más szakértők elutasították volna a könyvek szabályosságának ellenőrzését. Mindazonáltal 86 milliárdos tavalyi bevételük mellett saját bevallásuk szerint is 44 milliárdos követelést tartottak nyilván. Ehhez képest a kormány október végén 26,4 milliárd forintot különített el az idén „feltétlenül szükséges” hulladékgazdálkodási feladatok ellátására, de ennek hivatalosan se címzettje, se tételes oka nem ismert. Balla György lapunknak vizsgálódásaikról korábban annyit árult el, hogy az NHKV megszüntetésének gondolata fel sem merült bennük. Szintén megjegyzendő: a részletfizetést eddig se akadályozta semmi, amit az NHKV december eleji közleménye is megerősített.
Szerző

7,6 milliárdos egészségügyi beszerzésről döntött a kormány - Na ki kapja?

Publikálás dátuma
2018.12.13. 20:53
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Magyar Honvédség több mint 7,6 milliárd forintos egészségügyi beszerzéséről döntött a kormány.
A Magyar Közlöny csütörtöki számában jelent meg a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében megvalósuló, a Telepíthető sebészeti ellátó (Role-2) képesség fejlesztéséről szóló kormányhatározat. E szerint Magyarország védelmi képességének további erősítése, a Magyar Honvédség korszerű egészségügyi ellátó képességének fejlesztése, valamint a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program megvalósításának elősegítése érdekében a honvédség részére egy új "Role-2" elnevezésű egészségügyi ellátó létesítményt szereznek be. A beszerzésre, valamint az ahhoz kapcsolódó logisztikai támogatási és szolgáltatási feladatok biztosítása érdekében, több költségvetési év (2020-2021) előirányzatait érintően 7 milliárd 680 millió forintos kötelezettségvállalást rögzít a határozat.
Szerző

Romló termelékenység mellett nőtt az ipar

Publikálás dátuma
2018.12.13. 10:00
Az abroncsok hazai és külföldi eladásai is jelentősen bővültek
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Feltehetően októberben érte el idei teljesítményének csúcsát az ipar, évesítve 5,9 százalékkal bővült. A húzóágazat szerepét az autógyártás helyett a híradástechnikai berendezések termelése vette át.
Az elmúlt esztendőkben egyértelműen a hazai ipar húzóágazatának bizonyuló gépkocsigyártás lefékeződéséről már hónapok óta beszélnek. A Központi  Statisztikai Hivatal szerdán kiadott, októberi, részletes adatai igazolták ezeket sejtéseket. A feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás kibocsátása 3,1 százalékkal meghaladta ugyan az egy évvel korábbit, de a közúti gépjármű gyártásáé csak 0,9 százalékkal növekedett. Ezt a változást jól tükrözi azt is, hogy amíg az ipari export volumene 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, addig a feldolgozóipari exportértékesítés 35 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 0,7 százalékkal mérséklődött. Ennek oka, hogy a győri Audinál, akárcsak a Volkswagen-csoport többi tagjánál, olyan új környezetvédelmi engedélyeket kellett beszerezni, amelyek visszafogták a termelést, és az ennek csaknem 100 százalékát kitevő exportot is. Ugyanakkor - lehet, hogy csak átmenetileg - az évesített, összesen 5,9 százalékkal növekvő hazai ipar húzóágazatának szerepét a híradástechnikai berendezések vették át, ahol 57 százalékos termelésbővülést mértek. A feldolgozóipari termelés 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának sincs szégyenkezni valója, ugyanis kibocsátása 11,7 százalékkal bővült. Azonban hónapok óta a legjelentősebb, 18,8 százalékos növekedés a gumigyártásnak volt köszönhető, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővültek.  Az agráriumnak idén jó éve van, elsősorban azért, mert egyes növényi termékek termelése jelentős mértékben meghaladta a tavalyit. Addig, amíg a feldolgozóipari termelésből 11 százalékkal részesülő élelmiszerek, ital- és dohánytermék gyártása 4,0 százalékkal növekedett, az előző év azonos hónapjához viszonyítva, addig az alágazatok közül a legnagyobb súlyt, 26 százalékot, képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmények gyártása 11,6 százalékkal bővült. Elgondolkodtató, hogy a folyamatosan növekvő jövedéki adóval sújtott, egyébként a legkisebb súlyú dohánygyártás termelése 16,9 százalékkal nőtt. Viszont három agráralágazatban nagy mértékben csökkent a termelés, mégpedig a gyümölcs-, és zöldségfeldolgozásnál, és tartósításnál átlagosan 13,1 százalékkal.    Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében októberben – 3,4 százalékos létszámnövekedés mellett – 2,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Vagyis a termelékenység tovább romlott. A főváros és agglomerációja mellett az ország legiparosodottabb országrésze a Nyugat-Dunántúl. Feltehetően az Audi-gyár - átmeneti - termeléscsökkenésének tudható be, hogy az ágazat termelése ebben a régióban 0,8 százalékkal mérséklődött, szemben a többi régióval, ahol 2,3 és 9,7 százalék közötti növekedést regisztráltak. Virovácz Péter, az ING Bank vezetője korábban úgy vélekedett, hogy a magyar gazdaság a harmadik negyedévben érte el a negyedéves csúcsát. Várakozásai szerint az ágazat egy jó hajrával még közel kerülhet a 4 százalékos átlagos növekedéshez 2018 egészét tekintve, ám meglátása szerint inkább 3,5 százalék körüli növekedés várható. Mindez jelentősen lassabb, mint a tavalyi évben mutatott 4,6 százalékos teljesítmény.  Az Európai Unió statisztikai hivatala által szerdán kiadott jelentés szerint, naptári kiigazítással számolva, éves összevetésben 1,2 százalékkal nőtt az euróövezet 19 tagállamának ipari termelése, havi szinten pedig naptárhatással és szezonális kiigazítással számolva 0,2 százalékos emelkedést mértek októberben. Októberben havi összevetésben a legnagyobb mértékben Litvániában nőtt az ipari termelés, 7,4 százalékkal, Szlovéniában 2,5 százalékkal, Magyarországon és Svédországban pedig egyaránt 2,1 százalékkal. A legnagyobb csökkenést Finnországban mérték, 2,6 százalékosat, majd Görögország következik 1,5 százalékkal, Lettország 1,2 százalékkal és Csehország 1,1 százalékkal.  

Drágán teremtett munkahelyek

2018. december 11-ig a kormány 86,5 milliárd forintot osztott ki jellemzően multinacionális cégeknek a nagyberuházásaik támogatására, ami rekordösszegnek számít - összesítette az mfor.hu. 2010 óta a kormány összesen 346 milliárd forintot költött el nagyberuházások támogatására, ennek köszönhetően 45 ezer új munkahely jött létre. A kormány idén 9,8 millió forintot adott egyetlen új munkahelyért, ennél többet csak 2016-ban fizetett a kormány egy munkahelyért, akkor 11 millióra jött az átlag. Idén a legtöbb pénzt a debreceni BMW-gyár kapta támogatásként, 12,3 milliárd forintot, ebből mindössze 645 állást hoztak létre. Az Európai Bizottság számításai szerint minden új feldolgozóipari munkahely 0,5-2 munkahelyet hoz létre más szektorokban. 

Szerző