A kormány az utcán hagyja a szemétügykupacot

Publikálás dátuma
2018.12.14 07:30
TAKARÍTÁS HELYETT TAKARÁS
Fotó: Népszava
Következetesen kitérő válaszokat adott a hulladékgazdálkodással kapcsolatos, korábban általa beígért rendezés mibenlétét firtató újságírói kérdésekre mai kormányinfóján a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely. Szavaiból annyi konkrétum szűrődött ki, hogy szerinte most már azokhoz is kiküldik a kukacsekket, akik ilyennel évek óta nem találkoztak, és a kormány támogatja, hogy azokat részletekben is ki lehessen fizetni. Annak kapcsán, hogy a kormány másfél hónapja bizottságot alapított a hulladékgazdálkodási kérdések áttekintésére, közölte: erről már beszámolt nekik az egyik tag, Balla György. Az elől, hogy a kormánypárti képviselő mit mondott, és erről a kabinet milyen véleményt formál, Gulyás Gergely úgy tért ki, hogy nem ismeri „az anyag minősítését”. Ezen túlmenően a kancelláriaminiszter néhány szóban a kabinet kukaügyi szándékait ecsetelte. Eszerint elkötelezettek a hatékony hulladékgyűjtés és az „időszerű” számlázás mellett. Elismerte, hogy ezzel „voltak gondok”. Emellett abbéli reményének adott hangot, hogy a jövőben ehhez nem lesz szükség jelentős költségvetési pluszforrásra. A kancelláriaminiszter szavai több ponton lényegi kiegészítésre szorulnak. A hulladékdíj begyűjtésével megbízott NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. két évvel ezelőtti megalapítása óta rendszertelenül, késve és pontatlanul küld ki nagy mennyiségű számlát. Ezt évek óta az általuk újonnan beszerzett számlázási rendszer beüzemelési nehézségeivel indokolják. A jelek szerint a társaság a kukaürítést változatlanul végző helyi, önkormányzati társaságoknak szintén rendszertelenül és jóval az igények alatt állja a költségeit. Ennek eddigi - politikai felhangoktól sem mentes - csúcspontjaként október végén felhagyott a tevékenységgel az Észak-Kelet Pest és Nógrád megye hulladékszállításáért felelős Zöld Híd Nkft., ahol azóta a katasztrófavédelem fizeti a kiadásokat. Ám már azelőtt is számos kisebb kukacég engedte át hasonló okokból a tevékenységet másnak, számos településen akadozik a zöld- és szelektívhulladék-elszállítás, illetve az anyagi nehézségekről is egyre több adat lát napvilágot. A lapunknak nem nyilatkozó NHKV - fél éves késéssel – a napokban leadott tavalyi mérlegbeszámolóját a könyvvizsgáló úgynevezett korlátozó záradékkal látta el, ám az ennek okaként felsorolt belső nyilvántartási rendezetlenségek olvastán más szakértők elutasították volna a könyvek szabályosságának ellenőrzését. Mindazonáltal 86 milliárdos tavalyi bevételük mellett saját bevallásuk szerint is 44 milliárdos követelést tartottak nyilván. Ehhez képest a kormány október végén 26,4 milliárd forintot különített el az idén „feltétlenül szükséges” hulladékgazdálkodási feladatok ellátására, de ennek hivatalosan se címzettje, se tételes oka nem ismert. Balla György lapunknak vizsgálódásaikról korábban annyit árult el, hogy az NHKV megszüntetésének gondolata fel sem merült bennük. Szintén megjegyzendő: a részletfizetést eddig se akadályozta semmi, amit az NHKV december eleji közleménye is megerősített.
Frissítve: 2018.12.14 07:30

Hogyan kell megvédeni valamit, amit senki sem akar elvenni? - Fidesz-KDNP-s kommunikációs lecke középhaladóknak

Publikálás dátuma
2019.03.24 15:40
Rétvári Bence
Fotó: Tóth Gergő
A kormány kiáll a nők kedvezményes nyugdíja, a közmunkaprogram és a gyes jelenlegi formája mellett - válaszolta Rétvári Bence államtitkár az MSZP-s Korózs Lajosnak. Kár, hogy nem ez volt a kérdés.
A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának és a közmunkaprogramnak az eltörlése, illetve a gyes időszakának csökkentése sosem lesz ennek a kormánynak a napirendjén - üzente Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára minap Korózs Lajos MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére adott válaszul.

A Fidesz-KDNP kommunikációs stratégiáját ismerve talán senkit nem lep meg, de azért rögzítsük: természetesen a szocialista politikus a fenti három intézkedésből egyiket sem követelte (még csak nem is említette azokat), ahogy az a nyilvános dokumentumban ellenőrizhető is. Korózs mindössze azt a "hibát" követte el, hogy a szövegben megemlítette az OECD Magyarországról szóló friss tanulmányát, amely a hazai nyugdíjrendszer problémáit is elemezte.
Ez pedig elég is volt Rétváriéknak, hogy - figyelmen kívül hagyva az eredeti kérdéseket, pl, hogy bevezetik-e az alapnyugdíjat - "belekapaszkodjanak" a szóban forgó jelentés más, könnyen támadható pontjaiba.
"Az Ön által citált OECD-jelentés arra tesz javaslatot, hogy töröljük el a Nők 40 kedvezményprogramot, a közmunka lehetőségét építsük le és szüntessük meg, illetve csökkentsük a gyes időszakát. A kormány ezekkel a javaslatokkal nem ért egyet, sosem fogja ezeket végrehajtani." - írta a fentiek tükrében érdeminek éppen nem nevezhető válaszában az államtitkár. A téma kapcsán egyébként az mfor.hu emlékeztet, a Nők 40 program révén a 40 év munkaidőt elérő hölgyek a nyugdíjkorhatár betöltésétől függetlenül nyugdíjba vonulhatnak. Ezen belül legalább 32 év szolgálati időt kell szerezni, a többibe beszámít a gyermeknevelés.
Nyugdíjszakértők szerint ez a kedvezmény azon túl, hogy sok nőt idő előtt kivesz a munkaerőpiacról, a nyugdíjkassza számára is nagy terhet jelent.
A kormány álláspontja szerint viszont ennyi munkában töltött év után megérdemlik a gyermeket is nevelő nők, hogy a korhatár előtt nyugdíjba vonulhassanak. A közmunka program esetében a kritikák általában annak szólnak, hogy nem oldja meg a visszatérést az elsődleges munkaerőpiacra, ráadásul
a megélhetéshez elégtelen jövedelmet biztosít a programban részt vevőknek.
A kormány ebben az esetben azon a véleményen van, hogy a munka alapú társadalomban nincs helye a segélyeknek, és a leszakadó rétegek szocializációjában is segít a rendszeres napi elfoglaltság előírása a jövedelemért cserében.

A családok harmadánál vészhelyzetet okozna egy váratlan kiadás

Publikálás dátuma
2019.03.23 11:40

Fotó: Shutterstock
És ha sikerül is áthidalni a pénzhiányt, akkor is adósságcsapdába ragadhatnak a famíliák.
Bármikor előfordulhat, hogy elromlik a mosógép vagy tönkremegy a tévé, netán egy betegség miatt kell újratervezni a mindennapokat – sokat elmond a valós jövedelmi helyzetről, hogy képesek-e fedezni a magyar családok az ezekhez hasonló, nagyobb összegű váratlan kiadásokat, írja a 24.hu Közel egy évvel ezelőtt arra jutottak a kutatók, hogy a háztartások szintjén a váratlan kiadások fedezetére nagyságrendileg átlagosan 300 ezer forintra lenne szükség, azaz ekkora összegnek kellene rendelkezésre állnia ahhoz, hogy ne rendítse meg egy ilyen eset a családi költségvetést. És bár a famíliák kétharmada takarékosnak vallja magát - erre jutott a Pulzus - a családok 33 százaléka az említett 300 ezer forintos összegnek egyetlen forintját sem tudná megtakarításaiból fedezni.  (És 30 százalék csak részben tudná ezt a summát előteremteni.) Ráadásul a Pulzus  kérdései nem tekinthetőek teoretikusnak, ugyanis a válaszadók egyharmada szembesült az utóbbi évben 300 ezer forint körüli váratlan kiadással. És emiatt a válaszadók 26 százaléka verte magát tartozásba - meglehetősen nagy összegűbe. Hetven százalékuk jelenleg is 100 ezer forintnál súlyosabb összeggel tartozik egy korábbi váratlan kiadása miatt, 30 százalékuk 300 ezer forintnál is nagyobb adósságba keveredett.