Az elmúlt esztendőkben egyértelműen a hazai ipar húzóágazatának bizonyuló gépkocsigyártás lefékeződéséről már hónapok óta beszélnek. A Központi Statisztikai Hivatal szerdán kiadott, októberi, részletes adatai igazolták ezeket sejtéseket. A feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás kibocsátása 3,1 százalékkal meghaladta ugyan az egy évvel korábbit, de a közúti gépjármű gyártásáé csak 0,9 százalékkal növekedett. Ezt a változást jól tükrözi azt is, hogy amíg az ipari export volumene 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, addig a feldolgozóipari exportértékesítés 35 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 0,7 százalékkal mérséklődött.
Ennek oka, hogy a győri Audinál, akárcsak a Volkswagen-csoport többi tagjánál, olyan új környezetvédelmi engedélyeket kellett beszerezni, amelyek visszafogták a termelést, és az ennek csaknem 100 százalékát kitevő exportot is. Ugyanakkor - lehet, hogy csak átmenetileg - az évesített, összesen 5,9 százalékkal növekvő hazai ipar húzóágazatának szerepét a híradástechnikai berendezések vették át, ahol 57 százalékos termelésbővülést mértek. A feldolgozóipari termelés 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának sincs szégyenkezni valója, ugyanis kibocsátása 11,7 százalékkal bővült. Azonban hónapok óta a legjelentősebb, 18,8 százalékos növekedés a gumigyártásnak volt köszönhető, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővültek.
Az agráriumnak idén jó éve van, elsősorban azért, mert egyes növényi termékek termelése jelentős mértékben meghaladta a tavalyit. Addig, amíg a feldolgozóipari termelésből 11 százalékkal részesülő élelmiszerek, ital- és dohánytermék gyártása 4,0 százalékkal növekedett, az előző év azonos hónapjához viszonyítva, addig az alágazatok közül a legnagyobb súlyt, 26 százalékot, képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmények gyártása 11,6 százalékkal bővült. Elgondolkodtató, hogy a folyamatosan növekvő jövedéki adóval sújtott, egyébként a legkisebb súlyú dohánygyártás termelése 16,9 százalékkal nőtt. Viszont három agráralágazatban nagy mértékben csökkent a termelés, mégpedig a gyümölcs-, és zöldségfeldolgozásnál, és tartósításnál átlagosan 13,1 százalékkal.
Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében októberben – 3,4 százalékos létszámnövekedés mellett – 2,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Vagyis a termelékenység tovább romlott. A főváros és agglomerációja mellett az ország legiparosodottabb országrésze a Nyugat-Dunántúl. Feltehetően az Audi-gyár - átmeneti - termeléscsökkenésének tudható be, hogy az ágazat termelése ebben a régióban 0,8 százalékkal mérséklődött, szemben a többi régióval, ahol 2,3 és 9,7 százalék közötti növekedést regisztráltak.
Virovácz Péter, az ING Bank vezetője korábban úgy vélekedett, hogy a magyar gazdaság a harmadik negyedévben érte el a negyedéves csúcsát. Várakozásai szerint az ágazat egy jó hajrával még közel kerülhet a 4 százalékos átlagos növekedéshez 2018 egészét tekintve, ám meglátása szerint inkább 3,5 százalék körüli növekedés várható. Mindez jelentősen lassabb, mint a tavalyi évben mutatott 4,6 százalékos teljesítmény.
Az Európai Unió statisztikai hivatala által szerdán kiadott jelentés szerint, naptári kiigazítással számolva, éves összevetésben 1,2 százalékkal nőtt az euróövezet 19 tagállamának ipari termelése, havi szinten pedig naptárhatással és szezonális kiigazítással számolva 0,2 százalékos emelkedést mértek októberben.
Októberben havi összevetésben a legnagyobb mértékben Litvániában nőtt az ipari termelés, 7,4 százalékkal, Szlovéniában 2,5 százalékkal, Magyarországon és Svédországban pedig egyaránt 2,1 százalékkal. A legnagyobb csökkenést Finnországban mérték, 2,6 százalékosat, majd Görögország következik 1,5 százalékkal, Lettország 1,2 százalékkal és Csehország 1,1 százalékkal.
