Az egészségügy és az oktatás kivéreztetésével tudta tartani a kormány a hiányt

Publikálás dátuma
2018.12.14 09:30
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Idén 2 százalék alatt lehet a GDP arányos államháztartási hiány mértéke. Ennek az az ára, hogy elsősorban az egészségügyből és az oktatásból jelentős összegeket vonnak ki.
Az úgynevezett ESA (európai módszertan) szerinti, GDP arányos hiány az előzetesen kalkulált 2,4 százalék helyett 1,8 százalék körül alakulhat idén - fejtette ki Kovács Árpád a Világgazdaságnak. A Költségvetési Tanács elnöke hozzátette: a pénzforgalmi egyenleget jelentősen befolyásolhatja, hogy mennyi uniós forrás érkezik még decemberben. Hasonló mértékű hiányt prognosztizált Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján, a szakember azonban tart attól, hogy az esztendő utolsó napjaiban - mint azt a Fidesz-kormányok eddigi gyakorlatában 2010 óta megszokott -, a kedvező hiány terhére osztogat majd a kormány, megfogalmazása szerint "stadionokra, mindenféle egyházi célokra". A lapunknak nyilatkozó Katona Tamás egyetemi tanár szerint azonban erre most nem lesz módja a kabinetnek. A szakember idézi a jegybank pénzügyi számlák harmadik negyedévi alakulásáról szóló adatait, eszerint a szeptemberrel zárult egy évben az államháztartás nettó hiánya 913 milliárd forint, a bruttó hazai termék 2,2 százakkal volt, ez az úgynevezett ESA deficit, amelyet a maastricht-i kritériumok szerint figyelembe vesz az Európai Bizottság is. Korántsem ennyire kedvező az államháztartás - önkormányzatok nélküli - pénzforgalmi szemléletű hiánya, amely október végén egész éves előirányzat 123 százaléka volt - hívta fel a figyelmet Katona Tamás. Ennek oka nyilvánvaló: a kormány a 2018 tavaszi választások előtt minden uniós pályázatra leszerződött, és a költségvetés terhére a támogatások 60 százalékát kifizette, most pedig arra vár, hogy a hiányzó 1 678 milliárd forintot - a bemutatott számlák ellenében - Brüsszel kifizesse. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez teljes mértékben soha sem sikerült, így a kormány "jótékonykodásának", de sokkal inkább választási propagandájának részbeni eredménytelenségét az emberekkel fizetteti meg. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az ára annak, hogy Magyarország hosszú évek óta képes tartani az államháztartási hiány - maastrichti - mértékét?  Katona Tamás szerint ennek egyértelmű magyarázata, hogy az egészségügyből és az oktatásból vonnak el tőkét, így az alacsonyabb kiadások miatt javul a mérleg. Ez a két ágazat képezi ugyanis a költségvetési kiadások 60 százalékát. Ugyanakkor a költségvetési szervek lejárt tartozásai októberben - egyetlen hónap alatt 14 százalékkal növekedtek, jórészt az Emberi Erőforrások Minisztériuma 6,5 milliárd forintnyi kifizetetlen számlái miatt, ennek közel 85 százalékát az egészségügyi beszállítók állították ki. Katona Tamás ebből azt a következtetést vonta le, hogy a normális működés feltételei változatlanul hiányoznak, ami önmagában is magyarázza az egészségügyi ellátás romló színvonalát. A szakember úgy fogalmazott, hogy a kormány az egészségügyben láthatólag képtelen megállítani az adósságspirált, valószínűleg nem is karja. Mivel a kimutatott hiány permanens mérséklése a kormányzat ikonikus célkitűzése, nem elképzelhetetlen, hogy kreatív lépésekkel a statisztikában szereplő deficitmutató akkor is a kívánt szintre süllyed, ha ennek feltételeit a kormány a valóságban - főképp az uniós források jelentős kiesése miatt - nem tudja megteremteni -mondta Katona Tamás.  Aki utalt arra is, hogy idén a nyári időszakban új helyzet állt elő: ma már nem is az a kérdés, hogy visszavonnak-e támogatásokat, hanem annak a mértéről folyik az egyeztetés a magyar kormány és az Európai Bizottság között.  

Kopint-Tárki: Elérte csúcsát a világgazdaság

Az eddig vártnál gyorsabb gazdasági bővülésre számít idén és jövőre Magyarországon a Kopint-Tárki. A gazdaságkutató 4,8 százalékra emelte idei és 4,1 százalékra 2019-es növekedési előrejelzését - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján. Viszont idei inflációs várakozásaikat  2,9 százalékra, a jövő évit pedig 3,4 százalékra. Bár a pénzromlás üteme lassan emelkedik, még sem érzékelnek erős árnyomást a gazdaságban. A nettó reálkeresetekről úgy vélekedtek, hogy a tavalyi, kimagasló 10,3 százalékos növekedés után idén 8,2 százalékkal tovább bővülhetnek. A jövő évi béremelésekről - mint ismeretes - nem született még megállapodás, de Palócz Éva nem lepődne meg, hogy esetleg jövőre ismét két számjeggyel emelkednének a keresetek.  A GDP arányos államadósság 72 százalékra csökkenhet 2018-ban, jövőre pedig 71 százalékra. Nagy Katalin vezető kutató szerint  a világgazdasági növekedés elérte a csúcsát,a következő két évben kicsivel 3 százalék feletti növekedés várható. Az eurózónában is lassul a növekedés, amit a kereskedelmi háború veszélyének növekedése, a vállalatok pesszimizmusa okoz. Idén 1,9 százalékos, jövőre 1,6 százalékos gazdasági bővülés lehet az euróövezetben.

2018.12.14 09:30
Frissítve: 2018.12.14 09:37

A korcsolya központ miatt bezár a Récsei Center, petíciót indítottak a környékbeliek

Publikálás dátuma
2019.01.18 13:01

Fotó: Google Street View/
Az üzletek tulajdonosait már értesítették arról, hogy májustól menniük kell.
Hamarosan korcsolyapálya épül Zuglóban, a Thököly és a Dózsa György út kereszteződésétől nem messze található a Récsei Center nevű bevásárlóközpont helyén – írja a 444.hu, a döntésről pár hete Orbán Viktor miniszterelnök rendelkezett a Magyar Közlönyben. A portál szerint a környéken élők már petíciót is indítottak a bevásárlóközpont megtartásáért. Nem túl jók az esélyeik: a plázát már eladták az államnak, és az ott működő üzletek tulajdonosait is értesítették, hogy májustól menniük kell. A tervek szerint a Nemzeti Korcsolyázó Központ 2022-re készülhet el, lesz benne 40 ezer négyzetméteres korcsolyacsarnok, parkoló, hotel és üzletsor.
2019.01.18 13:01

Minden dolgozó sztrájkba lépett az Audinál

Publikálás dátuma
2019.01.18 12:18

Fotó: Facebook/ Audi Hungária Független Szakszervezet
Két órás figyelmeztető sztrájkot tartott délelőtt az Audi győri gyárában a helyi szakszervezet. A dolgozók 100 százaléka beállt a kezdeményezés mögé.
Rendkívül sikeresnek értékelte az Audi győri gyárában péntek délelőtt tartott két órás figyelmeztető sztrájkot lapunknak nyilatkozva Németh Sándor, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) elnöke. A visszajelzések alapján a dolgozók 100 százaléka részt vett a munkabeszüntetésben: vagyis azok is, akik nem tagjai a szakszervezetnek. Ez a délelőtti műszakos kollégákat jelenti, ugyanis csak az tud sztrájkolni, aki éppen be van osztva munkára, márpedig az autóiparban több műszakban dolgoznak a munkavállalók – magyarázta. (Az Audi győri gyárában mintegy 13 ezren dolgoznak, az AHFSZ-nek 8700 tagja van). A vállalatnál hónapok óta tartanak a bértárgyalások, de eddig nem vezettek eredményre. A szakszervezet azt szeretné elérni, hogy az idén 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal emeljék meg minden dolgozó alapbérét. Azt is követelik, hogy az alkalmazottak bruttó 620 ezres cafeteria keretét növeljék 787 ezer forintra, ez ellensúlyozná ugyanis a cafeteria januártól megemelt adóterhei miatti jövedelemkiesést. További céljuk a dolgozókat motiváló jubileumi bónusz bevezetése, a mozgóbér 4 százalékának alapbérbe történő beépítése. Ezen felül azt is szeretnék elérni, hogy a dolgozók kapjanak havonta legalább egy teljes szabad hétvégét, és maguk dönthessék el, mikor veszik ki az életkor, illetve a gyermekek után járó pótszabadságokat (ezekről a Munka törvénykönyve alapján most a munkáltató dönthet). Az Audi részéről túlzónak tartják ezeket a követeléseket – a munkáltató eredetileg két évre szóló, 10+10 százalékos béremelést javasolt, és ezen a tárgyalások során lényegileg nem is változtatott -, ezért nem jött még létre megállapodás. A hétfőn az AHFSZ így elutasította a cég legutolsó béremelési ajánlatát, és megalakította a sztrájkbizottságot. Szerdán újabb ajánlat érkezett a munkáltatótól, de ezt a szakszervezet még visszalépésként is értékelte, és szintén elutasította. Németh Sándor a további lépéseket firtató kérdésünkre azt mondta: nem zárkóznak el a tárgyalások elől. Vasárnap ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a munkáltatóval, és hétfőre is van már egyeztetési időpontjuk. Kedden reggel viszont lejár az egyeztetési kötelezettség 7 napos határideje, így ha addig sem születik megállapodás, a sztrájkbizottság dönt majd a további lépésekről. A figyelmeztető sztrájk sikeressége alapján a szakszervezeti vezető azt reméli: a munkáltató bérajánlata pozitív irányba mozdul majd el. Az AHFSZ szerint egyébként teljes mértékben megalapozott és szakmailag alátámasztott a bérkövetelésük. Honlapjukon arról írnak: a Volkswagen csoport - amelyhez az Audi Hungaria Zrt., az Audi AG győri székhelyű leányvállalata is tartozik - legfontosabb nyugat-és kelet-európai egységeinél a 2017-ben regisztrált üzleti és bérekkel kapcsolatos mutatók alapján a magyar dolgozók jelentős bérhátrányban vannak. A szlovákiai gyáregységben dolgozók 28, a csehországiak 25, a lengyelországiak 39 százalékkal keresnek többet, mint az Audi Hungaria Zrt. munkavállalói. A belga Audinál fizetett átlagbér pedig 3,6-szorosa a győrinek. Mindeközben az Audi Hungaria Zrt. bérhatékonysági mutatója (az egységnyi bérköltségre jutó hozzáadott érték) kimagasló a többiekhez képest. Ha az Audi Hungaria Zrt. adatait vesszük 100 százaléknak, akkor ehhez képest a cseh 64, a szlovák 40, a lengyel 35, a belga mindössze 21 százalékos. Az Audi csoport átlaga pedig 53 százalék - írják. A szakszervezet azt is jelezte: felmérésük szerint a dolgozók a jelenlegi nettó jövedelmük 40 százalékos növekedésével éreznék megbecsülve magukat. Nem a németországi fizetések „egy az egyben eléréséért” harcolnak tehát (a különbség a német dolgozók javára 4-5-szörös), hanem a jelentős lemaradás csökkentéséért.  
2019.01.18 12:18