Az úgynevezett ESA (európai módszertan) szerinti, GDP arányos hiány az előzetesen kalkulált 2,4 százalék helyett 1,8 százalék körül alakulhat idén - fejtette ki Kovács Árpád a Világgazdaságnak. A Költségvetési Tanács elnöke hozzátette: a pénzforgalmi egyenleget jelentősen befolyásolhatja, hogy mennyi uniós forrás érkezik még decemberben. Hasonló mértékű hiányt prognosztizált Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján, a szakember azonban tart attól, hogy az esztendő utolsó napjaiban - mint azt a Fidesz-kormányok eddigi gyakorlatában 2010 óta megszokott -, a kedvező hiány terhére osztogat majd a kormány, megfogalmazása szerint "stadionokra, mindenféle egyházi célokra".
A lapunknak nyilatkozó Katona Tamás egyetemi tanár szerint azonban erre most nem lesz módja a kabinetnek. A szakember idézi a jegybank pénzügyi számlák harmadik negyedévi alakulásáról szóló adatait, eszerint a szeptemberrel zárult egy évben az államháztartás nettó hiánya 913 milliárd forint, a bruttó hazai termék 2,2 százakkal volt, ez az úgynevezett ESA deficit, amelyet a maastricht-i kritériumok szerint figyelembe vesz az Európai Bizottság is. Korántsem ennyire kedvező az államháztartás - önkormányzatok nélküli - pénzforgalmi szemléletű hiánya, amely október végén egész éves előirányzat 123 százaléka volt - hívta fel a figyelmet Katona Tamás.
Ennek oka nyilvánvaló: a kormány a 2018 tavaszi választások előtt minden uniós pályázatra leszerződött, és a költségvetés terhére a támogatások 60 százalékát kifizette, most pedig arra vár, hogy a hiányzó 1 678 milliárd forintot - a bemutatott számlák ellenében - Brüsszel kifizesse. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez teljes mértékben soha sem sikerült, így a kormány "jótékonykodásának", de sokkal inkább választási propagandájának részbeni eredménytelenségét az emberekkel fizetteti meg.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az ára annak, hogy Magyarország hosszú évek óta képes tartani az államháztartási hiány - maastrichti - mértékét? Katona Tamás szerint ennek egyértelmű magyarázata, hogy az egészségügyből és az oktatásból vonnak el tőkét, így az alacsonyabb kiadások miatt javul a mérleg. Ez a két ágazat képezi ugyanis a költségvetési kiadások 60 százalékát. Ugyanakkor a költségvetési szervek lejárt tartozásai októberben - egyetlen hónap alatt 14 százalékkal növekedtek, jórészt az Emberi Erőforrások Minisztériuma 6,5 milliárd forintnyi kifizetetlen számlái miatt, ennek közel 85 százalékát az egészségügyi beszállítók állították ki.
Katona Tamás ebből azt a következtetést vonta le, hogy a normális működés feltételei változatlanul hiányoznak, ami önmagában is magyarázza az egészségügyi ellátás romló színvonalát. A szakember úgy fogalmazott, hogy a kormány az egészségügyben láthatólag képtelen megállítani az adósságspirált, valószínűleg nem is karja. Mivel a kimutatott hiány permanens mérséklése a kormányzat ikonikus célkitűzése, nem elképzelhetetlen, hogy kreatív lépésekkel a statisztikában szereplő deficitmutató akkor is a kívánt szintre süllyed, ha ennek feltételeit a kormány a valóságban - főképp az uniós források jelentős kiesése miatt - nem tudja megteremteni -mondta Katona Tamás. Aki utalt arra is, hogy idén a nyári időszakban új helyzet állt elő: ma már nem is az a kérdés, hogy visszavonnak-e támogatásokat, hanem annak a mértéről folyik az egyeztetés a magyar kormány és az Európai Bizottság között.
