A Fidesz a legjobb ingatlanügynökség: havi 60 ezerért remek albérletet kerít a budai várban

Publikálás dátuma
2018.12.14. 07:54

Fotó: Google
Az exképviselő cége egy VIII. kerületi lakás bérleti díjának kevesebb mint feléért kapja meg az exkluzív bérleményt.
Már tíz éve bérel egy önkormányzati bérlakást a fideszes exképviselő, Tiffán Zsolt cége, de a Budavári Önkormányzat döntése alapján most újabb 5 évig használhatja mindössze havi 47 ezer forint plusz áfa ellenében – tudta meg a hvg.hu. A portál kiemeli: ha a fővárosban egy 60 négyzetméteres, tégla épületben található lakást szeretnénk bérelni, akkor a legnagyobb ingatlanhirdetési oldal sokezres kínálatát alapul véve havonta – rezsi nélkül - minimum 100 ezer forint bérleti díjat kellene fizetnünk. Ennyiért is a VIII. kerületben találnánk kiadó lakást, félúton a Blaha Lujza tér és a Keleti pályaudvar között. Azonban Tiffán Zsolt – aki 2010-től egészen az áprilisi választásokig a Fidesz országgyűlési képviselője volt – Bt.-je mindössze 47 379 forint plusz áfáért bérelhet ki egy pontosan ugyanekkora lakást, csak éppen a Vár oldalában. Mint írják, a Budavári Önkormányzat képviselő-testülete csütörtöki ülésén 11 igen szavazattal, 2 nem ellenében döntött úgy, hogy az exképviselő cégének mindössze ennyiért adja ki az önkormányzati tulajdonban lévő, legfelső szinten lévő 1,5 szobás ingatlant. Méghozzá 5 évre: a fideszes vezetésű önkormányzat 2023 októberéig hosszabbította meg a lakás bérleti idejét. A portál birtokába került előterjesztésben az szerepel, hogy a Munificencia Bt. 2008 óta használja az ingatlant, és „kérte” a további hosszabbítást. Az előterjesztést maga a polgármester, Nagy Gábor Tamás nyújtotta be, és a kérést támogatva javasolta, hogy Tiffán cége ennyiért kapja meg a bérleményt. A csütörtöki határozat értelmében így összesen 15 évig használhatja majd ilyen kedvező feltételekkel a fideszes exképviselő-miniszteri biztos cége. Az önkormányzati lakás a Halászbástyától sétálva körülbelül 4 perc alatt elérhető, és a Clark Ádám tértől alig 250 méterre fekszik. Tiffán szempontjából talán ennél is előnyösebb, hogy mindössze 180 méterre innen található egy másik céges érdekeltsége, az Andante Borpatika. Mindkét cég szerepel a képviselőként idén tett záró vagyonnyilatkozatában, ez alapján a budavári lakást bérlő Munificencia Bt.-nek 86 százalékban tulajdonosa. Ha az ingatlanpiacon elérhető lakásokhoz viszonyítunk, mindez azt jelenti, hogy Tiffán cége egy VIII. kerületi lakás bérleti díjának kevesebb mint feléért kapja meg az exkluzív budavári bérleményt. 

„Sorra potyognak ki a korábbi évek csontvázai az önkormányzat szekrényéből”

A portál megkérdezte Tiffán Zsoltot arról, vajon minek tudható be, hogy 10 év után most újabb 5 évre olyan áron jut bérlakáshoz, amennyiért Budapesten piaci alapon még külső kerületekben sem lehet hasonló ingatlant bérelni. Az expolitikus nem volt hajlandó válaszolni a kérdésekre: azt mondta, kérdezzék a polgármestert. Röviden annyiban reagált még, hogy a lakást céges tevékenységre használja, de azt már nem kommentálta, hogy az önkormányzati bérleményt akár egy kerületbeli, erre rászoruló család is megkaphatná. V. Naszályi Márta, a Párbeszéd Magyarországért önkormányzati képviselője azonban azt mondta, a polgármester előterjesztését tárgyaló pénzügyi bizottsági ülésen kifejezetten rákérdezett, hogy mivel ide van bejelentve a cég, irodának vagy lakásnak használják az önkormányzati tulajdont. Az önkormányzati vagyonkezelő képviselője erre azt válaszolta, hogy lakásnak, de az már nem derült ki, mégis ki lakik benne – közölte, hozzátéve: az is furcsa volt, hogy ott, helyben osztották ki a bizottságban, akkor látták először a Nagy Gábor Tamás által betolt előterjesztést, illetve határozati javaslatot. „Sorra potyognak ki a korábbi évek csontvázai az önkormányzat szekrényéből: most jönnek vissza a testület elé meghosszabbításra azok a lakásbérleti szerződések, amelyeket korábban kötöttek átláthatatlanul hozott döntések alapján. Látható, hogy hosszú évek óta zajlik az önkormányzati lakások önkényes osztogatása, amely során nem a kerületben élők és nem is a segítségre szorulók, hanem a kerület kormánypárti vezetésével családi vagy üzleti érdekkapcsolatban állók jutnak fillérekért bérlakáshoz” – mondta az önkormányzati képviselő, aki így a Tiffán cégének juttatott bérlakásra a csütörtöki ülésén nemmel szavazott. V. Naszályi szerint az átláthatatlan ingatlangazdálkodás nem egyszerűen a közvagyon felelőtlen kezelése, hanem hatalomgyakorlási eszköz is egyben.
Szerző

„Generálszósz van a hajléktalanügyön”

Publikálás dátuma
2018.12.14. 06:45

Amikor Kukorelly Endre költő, egykori LMP-s képviselő létrehozta a Nyugodt Szív a Lakhatásért Alapítványt, hangsúlyozta, hogy minden kormány lemond a hajléktalanokról. De arra mégsem számíthatott, hogy 2018-ban ellenzéki lesz a mozgalma.
Több támogatás érkezett-e idén a jótevőktől, miután kiderült, hogy a kormány kriminalizálja a hajléktalanságot? A maguk érdekét artikulálni és képviselni nem tudó társadalmi csoportokkal való törődés mindig ellenzéki. Nincs kedvemre, hogy most kampányszerűen mindenki hajléktalanozik, túlzottan kilóg a pártpolitika lólába. Per analogiam a kultúrkampf miatt többet beszélnek a kultúráról, ez szánalmas, viszont lehet haszna. Az embertelen rendeletek hatására sokan véleményt nyilvánítottak, szolidaritásukat fejezték ki a hajléktalanok felé, Önök azonban nem kértek nagyobb nyilvánosságot mint máskor. Mi volt ennek az oka?
De, „kérünk”. Jó volna, ha minél többen tudnák, hogy van ilyen, és mindenki, még a hajléktalanok is befizetnének ezer forintot. Tízmilliárd forint meg a lelkes civil aktivitás csodát tenne. A miniszterelnök Gyurcsány Ferencet az ÉS-ben szólította meg annak idején, hogy adjon egymilliárdot a magánvagyonából szociális lakhatási célokra.
Ez 2005-ben történt. Egy koratéli koraeste, igyekezve a Podmaniczkyn a körút felé, láttam, hogy vagy huszonöt asszony gubbaszt egy épület előtt a földön. Mint verebek a telefondróton. Akkor jöttem rá, hogy az ott egy női hajléktalanszálló. És nyomban írtam – ugyan potyára - az aktuális miniszterelnöknek, akiről úgy hallottam, vagyonos ember: tegyünk alapítványt, ő egymilliárddal, én egymillióval, egy hajléktalan pedig ezer forinttal, és győzzünk meg száz-száz hasonló helyzetben levőt, hogy csatlakozzon. Százmilliárdból a probléma kipipálható volna, az állam kikerülésével is. A politika ugyanis alapvetően civil ügy, minél többen és minél inkább részt veszünk, annál kisebb helyre szorítjuk államot – ami valamennyiünk eminens érdeke. Ha túlzottan sokat hagysz az államra, ne csodálkozz a kapzsiságán, arroganciáján, a szereptévesztésein. A mostani miniszterelnöknek is írt? Nem. De az ötlet jó. Vegyük úgy, hogy ez most az. Felhívás keringőre – szegény és gazdag számára egyaránt. A Nyugodt Szív sikeres lett, egyre több családot tudnak átsegíteni a krízisen. Ehhez az is kellett, hogy változtattak a programjukon, hiszen elsősorban nem az utcán élőkkel foglalkoznak, hanem azokkal, akik oda kerülhetnek. Mi miatt döntöttek így?
Eleve azt szerettem volna, hogy néhány tízezerből néhány pici lakást bérlünk, és magukat a körülmények dacára is tartó hajlék nélkülieket beköltöztetünk, ha bizonyos feltételeket vállalnak. Ám ehhez az kell, hogy legyen, aki, tudván a hátteret, alsó piaci áron, bérbe adja a lakását valakinek, aki csupán addig hajléktalan, ameddig oda be nem költözik. De nemigen tapasztalom, hogy ez a belátás sokakban megképződne. Hátha ezután – én nagyon pozitív vagyok. Leginkább abban tudunk segíteni, hogy krízishelyzetben lévő családoktól ne vegyék el a gyereküket, ne kerüljenek utcára. Intézményesül a projekt, ez is viszi a pénzt vagy mindenki önkéntes? Könyvelő, mentorok, ügyvéd, ingatlanosok, szociális munkások. Mindenki önkéntes. A Nyugodt Szív közhasznú alapítvány lett, most már nem vonnak le adót. Aránytalanul sokat fizettünk amúgy idén tavaszig, minden támogatásunk bérnek számított, munkáltatói, munkavállalói adó, százezer forint cirka százötvenezerbe került, plusz fizettünk a bérelszámolásért a könyvelőnek. Az első évben azt mondta, ha húsz családon tudnak segíteni, az már jó eredmény lesz. Azóta hány családon segítettek, és hány felajánlásból mennyi jött össze eddig? Havi nyolc-tíz családnak segítünk, idén a 94.-nél tartunk. Összesen nagyjából 40 millió jött be, havonta átlag hatszázezer, majdnem teljesen kisadományokból, milliárdosok eddig kíméltek minket. Egy Bécsben élő család a holokauszt után kapott kárpótlását utalta át: mellbevágó, ha a számlán sok három, esetleg négy nulla után egyszerre hat nullát látsz. Egy hölgy például a nyugdíjnövekményét küldi havonta, ez összeszorítja a szívet, nem? Weblapunkon elolvashatók a tavalyi és az idei havi beszámolók, statisztikák. Összességében akkor elégedett már?
Ilyen apró civil projektnek nem ambíciója, hogy megoldjon ekkora kormányzati feladatot. Az viszont igenis, hogy bizonyítsa, a magyarok semmivel sem kevésbé szolidárisak, mint a nemmagyarok, másrészt pirulásra késztesse a döntéshozókat. Nem csupán a tömegdemonstráció hatásos, tuti megérinti a leginkább hatalomtechnikusok lelkét is, ha látják, hogy mit tesznek helyettük olyanok, akik pusztán saját erőforrásaik fölött diszponálnak. Aki ebbe a diskurzusba belép, egyből rákap a dolog ízére. A fagyhalálnál a komfort nélküli szükséglakások is jobbak, ám ezeket az emberi méltóság és az egészséges élethez való jog védelme miatt több helyen már ki sem osztják. Azt jól teszik. Hozzák előbb rendbe! Múlt évben a zuglói önkormányzat felajánlott egy lakást, mi felújíttattuk, és egy ötgyerekes család költözött oda. Ez akár minta is lehetne. Közszereplései során vehemensen képviseli azt az álláspontot, hogy nem szabad általánosítani a hajléktalanügyben, mert minden sors különbözik a másiktól. Ez lenne a probléma gyökere? Ez. Generálszósszal nem lehet leönteni. Ahány érintett, szinte annyi szociális munkás volna optimális, minden eset külön vizsgálandó. Ha egyszerre megnyitnák is az üres önkormányzati lakásokat, az sem oldana meg semmit, nagy káosz keletkezne. Nem lenne-e több értelme kitágítani a szociális bérlakás kategóriáját, hogy azok is jelentkezhessenek, akik konkrétan az utcán élnek? Nyilván. Utcán ne éljen ember, és kész. Aluljáróban sem – viszont tömegszálláson se, mert az nem élet. Szociális bérlakáshálózat, a rossz testi-lelki-szellemi állapotban lévőknek ellátórendszer, jól fizetett szakemberekkel – ilyen egyszerű. Minden irgalmatlan nehézségével és bonyolultságával együtt.

A tisztesség biztosan sérült a rabszolgatörvény elfogadásakor

Publikálás dátuma
2018.12.14. 06:00
Képviselői kártyájukat magasba tartva tiltakoztak az ellenzékiek a Fidesz eljárása miatt szerdán
Fotó: Soós Lajos / MTI
Az alkotmányjogász szerint több alapvető jogelv is sérülhetett a rabszolgatörvény elfogadásakor. Az ellenzéki megtámadja a procedúrát, de nem lesz könnyű dolga.
Valójában nem is történt a héten parlamenti ülés – szabályos biztosan nem. Ezt állítja az ellenzék a botrányos körülmények között megszavazott rabszolgatörvénnyel kapcsolatban. Egyrészt hétfőn 12.42 perckor küldték ki az Igazságügyi Bizottság 12.45-re meghirdetett ülésére szóló meghívókat. Másrészt szerdán Kövér László házelnök nem az elnöki pulpituson nyitotta meg és vezette az ülést, mivel nem engedték fel oda az ellenzéki képviselők. Továbbá úgy szavaztak a parlamenti elektronikus rendszeren keresztül, hogy a szavazógép a képviselők azonosító kártyája nélkül is működött. Míg az ellenzék a kezdetekről elfogadhatatlannak tartott a procedúrát, az Országgyűlés Hivatala figyelemre méltó gyorsasággal, még szerda késő este arra jutotta: a voksolás annak ellenére is jogszerű volt, hogy a képviselőknek nem kellett azonosító kártyáikat elhelyezni a szavazatszámláló gépben. A hivatal indoklása szerint "a rendszer enélkül is alkalmas arra, hogy a politikai megállapodás alapján elfogadott ülésrendben a saját üléshelyéről szavazó képviselőt név szerint azonosítsa." Arra nem tértek, hogy mi történik akkor, ha az ülésrend "felborul", mint például szerdán.
– Két nagyon fontos jogelv mindenképpen sérülhetett a jogszabály elfogadása során – mondta a Népszavának Lövétei István alkotmányjogász. Az ellenzék tisztességes eljáráshoz való joga és a parlamenti szavazás esetén a voksokat leadók egyértelmű beazonosíthatóságának követelménye.
Azzal, ha valóban irreálisan kevés időt – vagy éppen semennyit – adott a kormánypárt az Igazságügyi Bizottság ellenzéki tagjainak, akkor megfosztották őket attól a joguktól, hogy felkészülhessenek az ülésre. A parlamenti szavazás esetében pedig legalábbis kétséges, kizárható volt-e, hogy valaki más nevében szavazzon; biztosan megvalósult-e a résztvevők beazonosíthatósága. Igaz, ezt utólag akár egy jó minőségű tévéfelvétellel is el lehet végezni. Lövétei István szerint a törvény elfogadása után az ellenzék Alkotmánybírósághoz fordulhat. Egy parlamenti ülések levezetésében rutinnal rendelkező forrásunk szerint ugyanakkor nehéz lenne a fentiekre hivatkozva jogi úton támadni a szavazást, mert a vonatkozó szabályok nem teljesen egyértelműek. Bár az elnöknek az elnöki helyen kell megnyitnia és levezetnie a parlamenti ülést a Házszabály szerint, ez nem mondja ki, hogy ez maga a pulpitus. „Még ha egy iskolás gyerek számára is egyértelmű, hogy az” - mondta forrásunk. Szerinte mivel a gépi szavazással kapcsolatban az sem szerepel a Házszabályban, hogy kifejezetten csak képviselői azonosító kártyákkal érvényes és ellenőrizhető a voksolás, ezzel kapcsolatban is nehéz lenne jogi ellenérvet felhozni. „Még akkor is, ha ebben az esetben természetesen mindenki számára egyértelmű, hogy csak akkor van értelme az egésznek, ha azonosító kártyákkal szavaznak” - fogalmazott. Ugyanakkor szerinte is teljesen egyértelműen szabálytalanul hívták össze az Igazságügyi Bizottságot, és mivel „a törvényalkotás egy folyamat, aminek nyilvánvalóan minden elemének önmagában is szabályosnak kell lennie, így a szerdai ülés eleve szabálytalan volt”.
Frissítve: 2018.12.14. 09:08