Együttélést tanulnak az állatkerti cápasuli lakói

Publikálás dátuma
2018.12.14 16:27
Az avatáson cápát helyez a medencébe Tarlós István főpolgármester, Pintér Sándor belügyminiszter és Kásler Miklós, az emberi erő
Fotó: MTI/ Kovács Attila
Elkészült és péntektől látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli elnevezésű új létesítménye, és jól halad a Pannon Park biodómjának építése is - mondta Persányi Miklós, az intézmény főigazgatója.
"Ilyen hatalmas tengeri medencével, ami a Pannon Park kiszolgálásához szükséges, eddig az állatkert nem rendelkezett, sőt, ez Magyarországon a második legnagyobb állattartásra alkalmas medence"
- emelte ki a főigazgató.
Persányi Miklós azt is elmondta, hogy a cápasuliban a fiatal cápák az egymással és más halakkal való együttélést tanulják meg, hogy később, a Pannon Park több mint kétmillió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelő módon tudjanak majd létezni. Emellett az állatok itt növekednek, fejlődnek is. Fajonként ugyan eltérő méretűek, de átlagosan a kétméteres hosszt elérő állatok kerülnek majd át a Pannon Park óriásmedencéjébe.
A Fővárosi Állatkert több mint 100 évvel ezelőtt is tartott már cápát, azonban akkor még csak az Adriában honos, kispettyes macskacápának tudtak megfelelő körülményeket biztosítani. Az új cápasuliban már most többféle cápa látható: feketeúszójú szirtcápa, rozsdás, homokszínű és rövidfarkú dajkacápa és zebracápa is, de a benépesítés folyamatosan zajlik. Az akváriumban a cápák mellett többféle rája is megtekinthető, a gitárhalak, denevérhalak és aranymakrélák mellett. A látogatóközpontban a közönség továbbá annak is szemtanúja lehet, hogyan foglalkoznak a halakkal a gondozók, például hogyan tanítják meg őket arra, hogy együttműködjenek a szakemberekkel az orvosi vizsgálatok vagy kezelések során.
A cápasuliban összesen három tengervizes medencét alakítottak ki, a két kisebb medence 30 ezer és 90 ezer, a legnagyobb 660 ezer literes. A bemutatóhely az állatkert Holnemvolt Parkjában található, állattartási szempontból azonban a Pannon Park tengeri akváriumához kapcsolódik majd. 
Persányi Miklós bemutatta az építés alatt álló Pannon Parkot, valamint annak központi építményét, a biodómot is. A nagyszabású, 44 milliárd forintból megvalósuló komplexum terveit nemrégiben a The International Property Awards szakmai zsűrije Európa legjobb szabadidős létesítményének választotta - emelte ki a főigazgató. Már szinte teljesen elkészült az az acél tetőszerkezet, amely a biodóm fedett parkja fölé boruló fényáteresztő membránt fogja tartani. A szerkezet négy kupolájából három már áll és a negyedik szerelése is a végéhez közeledik. Közben az egyik kupolában már elkezdték a fényáteresztő héjazatot is felszerelni, amely egy speciális fóliából készül: a szerkezet mind a 964 mezőjéhez egy-egy háromrétegű, nyomás alatt tartott fóliapárna tartozik majd.
A Pannon Parkot a tervek szerint 2021-ben veheti birtokba a közönség. 

A vászonszatyor sem jobb, mint a műanyag

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:10

Fotó: Shutterstock
A műanyagzacskók lettek a tengerek szennyezettségének szimbólumai, sokan ezért inkább vászonszatyrokkal járnak. Most azonban kiderült, lehet, hogy ez még nagyobb veszélybe sodorja a Földet.
Ha a nejlonzacskó majdnem a legrosszabb, akkor a biopamutból készült szatyor a legrosszabb verzió, legalábbis ezt állítják most különböző táskák előállításának ökológiai lábnyomát vizsgáló szakemberek – írta az Index Ma is tanultam valamit című, tudományos blogja. 
A vászonszatyor előállítása kevésbé környezetbarát, mint a műanyagszatyroké, mert sokkal több vízre és energiára van hozzá szükség. Egy 2011-es tanulmányból az derült ki, egy vászontáska előállítása a nulláról kezdve 271,5 kilogramm szén-dioxid kibocsátásával jár, egy nagy sűrűségű polietilén szatyoré másfél kilogramm. Egy 2018-as tanulmány szerint a nagyon ócskának és vékonynak tűnő táskák előállítása terheli meg a legkevésbé a környezetet, azaz jobbak még a papírszatyroknál is. A vizsgálat arra nem tért ki, hogy melyik van károsabb hatással az óceánokra és az ökoszisztémára.  
A dán környezetvédelmi hivatal számításai szerint viszont egy vászonszatyrot 7100 alkalommal, azaz közel 20 évig kell használni ahhoz, hogy ugyanannyi legyen az előállításának környezetre gyakorolt hatása, mint a műanyagszatyoré. A biopamut szatyrok esetében még nagyobb a szám: 20 ezer alkalommal, azaz 55 évig kellene használni. Igaz, a tanulmány azt feltételezte, hogy a kiszolgált vászonszatyrokat elégetik, pedig az újrahasznosításuk kevésbé terhelné meg a környezetet. A Greenpeace magyarországi szervezete szerint a tanulmány a dán állapotokra igaz, más országban végzett elemzések ettől eltérő eredményeket is mutathatnak.
A blog szerint a megoldás az lehet, hogy a szatyrokat, legyen az vászonból vagy műanyagból, sokszor és sokáig használjuk. Mindig legyünk nálunk néhány darab, hogy ne kelljen újat vásárolni.
Frissítve: 2019.04.20 10:10

Kacsát költött ki egy bagoly Floridában

Publikálás dátuma
2019.04.19 10:10

Fotó: Facebook/Laurie Wolf/ Laurie Wolf
Bagolyfióka helyett kiskacsa kandikált ki egy floridai ház mesterséges fészkéből. A karolinai récék fészekparaziták, azaz nem csak a saját fészkükbe tesznek tojásokat.
A kis szőrös madár láttán Laurie Wolf azt gondolta, kikelt annak a lármás füleskuviknak az első tojása, amely egy hónappal korábban költözött be floridai házuk mesterséges fészkébe. Sötétedéskor azonban kiderült, az új lakó nem bagoly, hanem egy sárga-fekete kiskacsa – írta a National Geographic alapján a Sokszínű Vidék.
Mivel a nő aggódott, hogy a bagoly megeszi majd a kiskacsát, egy ragadozómadár-szakértőhöz fordult, aki megerősítette, az állat veszélyben lehet. A házaspár meg akarta fogni a kiskacsát, hogy egy állatvédő szervezethez vigye, de az ijedtében elrepült a közeli tóhoz repült, és azóta nem látták. 
Azt már tudományosan is bizonyították, hogy a karolinai récék (vagy más néven kisasszonyrécék) ha kell, megférnek a lármás füleskuvikkal, Christian Artuso kutató 2005-ben azt figyelte meg, hogy egy bagoly három kiskacsát is kiköltött.
A kisasszonyrécék fészek- vagy költésparazitiák, ez azt jelenti, hogy a szülő egy-két tojást más fészkébe pottyant. Több olyan esetet is dokumentáltak már, amikor ragadozómadarak költötték ki vízimadarak tojásait. Volt, hogy egy tarka vércse egy fehérfejű kercerécéről gondoskodott, és hogy egy halászsas segítette elő egy kanadai lúd világra jöttét.
Az azonban kérdés, hogy a nőstény bagolynak hogyan nem tűnt fel, hogy rossz, azaz oválisabb és dupla akkora tojáson ül, mint szokott. Artuso szerint lehetetlen megmondani, hogy mi járhat a vadon élő bagoly fejében, de egy evolúciós jelenség állhat a háttérben.
Frissítve: 2019.04.19 10:10