Előfizetés

Árt a kamaszoknak és rontja a teljesítményüket, ha korán kell kelni

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.12.14. 09:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egy amerikai kutatás szerint mintegy fél órával többet alszanak a középiskolás diákok hétköznap, ha egy órával később kezdődik a tanítás.
Egy seattle-i iskolakerület 18 középiskolájában 2016 őszén vezették be a későbbi tanításkezdést: 7.50 helyett csaknem egy órával később, 8.45-kor kezdődött az iskola. A szülők vegyesen fogadták a változást, a diákok azonban - a várakozásnak megfelelően - alvásra használták az ajándékba kapott időt - írta az MTI a medicalxpress.com portál alapján, amely a Science Advances tudományos folyóirat aktuális számában megjelent kutatás eredményét ismertette.
A Washingtoni Egyetem és a Salk Biológiai Tanulmányok Intézete munkatársainak kutatásából kiderült, hogy a két vizsgált seattle-i középiskola tinédzserei a tanítási napok éjszakáin átlagosan 34 perccel többet aludtak: míg korábban átlagosan 6 óra 50 perc volt az alvással töltött idő, ez 7 óra 24 percre nőtt a későbbi kezdéssel. A tanulók alvási ideje jelentősen nőtt, a későbbi iskolakezdés jobban megfelelt a serdülők természetes ébredési idejének - hangsúlyozta a tanulmány egyik szerzője, Horacio de la Iglesia, a Washingtoni Egyetem biológiaprofesszora, hozzátéve: hiába kezdődött később a tanítás, ez nem ösztönözte arra a gyerekeket, hogy később feküdjenek le.
A jelenleg ismert kutatások szerint a serdülők bioritmusa alapvetően eltér a felnőttekétől és a gyermekekétől - mutatott rá Gideon Dunster, az egyetem biológus doktorandusza. A pubertáskor meghosszabbítja a cirkadián - alvási és ébrenléti - ciklust (élettani napszaki ciklus) a serdülőknél és csökkenti a reggeli fényre való érzékenységet. Ezért alszanak el éjszaka a kamaszok később és ébrednek is később reggelente a felnőttekhez és a gyerekekhez képest.
"Arra kérni egy kamaszt, hogy keljen fel és legyen éber reggel 7.30-kor, az olyan, mintha egy felnőttől azt kérnénk, hogy legyen aktív és éber hajnali 5.30-kor"

- magyarázta de la Iglesia.

Dunster megjegyezte, hogy a kutatások szerint az Egyesült Államokban azt, hogy a kamaszok mikor alszanak el, a biológiai órájuk szabja meg, az viszont, hogy mikor kelnek, társadalmilag meghatározott. 
"Ennek súlyos következményei vannak az egészségükre és a jó közérzetükre nézve, mivel a megzavart cirkadián ritmus az emésztést, a szívritmust, a testhőmérsékletet, az immunrendszer működését, a figyelmet és a szellemi egészséget is hátrányosan befolyásolhatja"

- tette hozzá.

 A kutatásba a két középiskolából két csoportnyi tinédzsert vontak be. Mindkét csoportba kerültek gyerekek mindkét iskolából. Az egyik csoportban lévő 92 diák két hétig napi 24 órán át viselte a csuklómonitort 2016 tavaszán, amikor a tanítás 7.50-kor kezdődött. 2017-ben, nagyjából hét hónappal a későbbi kezdés bevezetése után a második csoport 88 tanulója szintén csuklómonitort kapott. A csuklópántok érzékelői révén a kutatók a tanulók aktivitásáról és a fényviszonyokról nyertek adatokat, ebből tudták, hogy a kamaszok mikor és mennyit aludtak és mikor voltak ébren. A tanulmány szerint a kutatásban részt vevő kamaszok tanulmányi eredménye is javult.
"A tanítás kezdetének komoly hatása van arra, hogyan tanulnak a diákok és milyen eredményeket érnek el. A serdülőknek megvan a maguk életritmusa. A kérdés: milyen időbeosztás szerint működik az iskolájuk?"

- fogalmazott de la Iglesia.

Csillagból kilövellő gázcsóváról küldött fotót a NASA napszondája

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.12.13. 17:17

Fotó: AFP PHOTO / NASA / BILL INGALLS / AFP
Elkezdte küldeni az adatokat az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Parker Solar Probe űrszondája, amely november elején ért a legközelebb a Naphoz - írta az MTI a BBC alapján.
Az elküldött adatok között szerepel egy felvétel, amelyen a csillagból nagy energiával kilövellt gáz - a plazma - látható, a gázcsóva alatti fénylő pont a Jupiter bolygó. A képen feltűnő kis sötét foltok oka a kép készítésének módja.
A Parker űrszonda WISPR (Wide-Field Imager for Solar Probe Plus) elnevezésű kamerája a Nap felszínétől 27,7 millió kilométerről készítette a felvételt november 8-án, az űrszonda vastag, csaknem 12 centiméteres hőpajzsa mögül fotózva.
Az autó méretű űrjárművet augusztus elején bocsátotta fel a NASA a Nap koronájának, vagyis a légkörének tanulmányozására. A korona különös módon forróbb, mint a csillag "felszíne". Nem tudni pontosan, milyen mechanizmus okozza ezt a jelenséget. A Parker november 5-én közelebb került a Naphoz, mint bármely más eddigi űreszköz. Sebessége is rekordot döntött, elérte az óránként 375 ezer kilométert. A korábbi leggyorsabb űrjármű nagyjából legfeljebb 250 ezer kilométeres óránkénti sebességgel haladt.
A NASA szerint a 2025-ig tervezett misszióval összegyűjtött adatok pontosíthatják a jövőbeli időjárás-előrejelzéseket. A misszió legfrissebb adatait az Amerikai Geofizikai Unió jelenleg is folyó, őszi tanácskozásán ismertették.

Újabb tesztrepülésre indul Richard Branson űrturisztikai repülője

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.12.13. 15:03

Fotó: AFP PHOTO / VIRGIN GALACTIC / AFP
Egyelőre utasok nélküli tesztrepülésre indul a Virgin Galactic utasszállító űrrepülője. A cél, hogy a rakétameghajtású gép közelebb jusson az űrhöz, mint az eddig három tesztrepülésén.
Richard Branson brit milliárdos űrturizmus cége az elmúlt nyolc hónapban tesztelte a szuperszonikus járművet, amelynek sikerült egyre magasabbra jutnia. Most igyekeznek magasabbra és gyorsabban repülni, mint eddig bármikor, és ehhez tovább tartják begyújtva a rakétákat, mint az eddigi repüléseken - írta a Qubit a cég közleménye alapján.
Ha minden jól megy, és a VSS Unity eléri a 80 kilométeres magasságot, a pilóták néhány percre megtapasztalhatják a súlytalanság állapotát. A fedélzeten velük lesz még egy tesztbábu és négy kísérleti súly is, hogy szimulálják a leendő utasok tömegeloszlását a gép belsejében. Amint visszaindul a Földre, kibocsát egy nagy farkat (ezt tollnak nevezik), amely elirányítja a gépet, miközben az átvág a Föld légkörén. Végül a tervek szerint a Mojave-sivatagban landol.
A Virgin Galactic már a közeljövőben fizető utasokat szállítana az űr széléhez, ezzel a világ első bevethető fizetős űrturisztikai szolgáltatójává válhatna, de az üzleti űrrepülés bevezetésének még a tervezett időpontját sem árulják el. 
A projekten már 14 éve dolgoznak. 2014-ben a cég VSS Enterprise nevű űrrepülője egy tesztrepülés során szétesett, a másodpilóta meghalt, a pilóta pedig megsérült. Azóta a Virgin Galactic újra magára talált, és közvetlen versenytársa lett az Amazon milliárdos alapítója, Jeff Bezos űrcégének, a Blue Originnek, amely vertikálisan indított, automata rakétákkal oldaná meg az utazást. Egyelőre mindkét cég a tesztidőszaknál tart, a Blue Origin még embert sem küldött az űr közelébe. A Virgin Galacticra viszont már lehet jegyet foglalni: eddig hatszázan jelentkeztek a 200-250 ezer dollár körüli utazásra, és volt, aki több mint tíz évet várt, hogy sorra kerüljön. Amikor Bransont nemrég a versenytársairól kérdezte a CNN, úgy válaszolt: nem verseny, „ha embereket küldünk az űrbe, a biztonság a legfontosabb”.