A FINA új versenyének is Budapest lesz az egyik házigazdája

Publikálás dátuma
2018.12.14. 11:17

Fotó: FRANCOIS-XAVIER MARIT / AFP
A három állomásból álló sorozatot az Egyesült Államokban kezdik, majd Magyarország és Kína következik.
Budapesten lesz az egyik állomása a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség, a FINA újonnan induló elit úszósorozatának. A szervezet ülésén a kínai rövidpályás úszó-világbajnokság helyszínén, Hangcsouban kiderült, hogy a három állomásból álló sorozatot az Egyesült Államokban kezdik, majd a második helyszín Budapest lesz, zárásképpen pedig Kínában versenyeznek a legjobbak. A FINA csütörtökön jelentette be, hogy meghívásos szupersorozatot indít, amelynek összdíjazása 3,9 millió dollár lesz. Az egyes állomásokon péntektől vasárnapig zajlanak majd a küzdelmek 50 méteres medencében. A program szűkített lesz, ugyanis úszásnemenként 50, 100 és 200 méteres számokat, illetve a 400 méter gyors és 200 méter vegyes küzdelmeit rendezik meg, valamint viadalonként négy váltóverseny lesz műsoron. Minden számban csak döntőkre kerül sor, futamonként négy indulóval. Az eseménysorozatra a számok aktuális világ- és olimpiai bajnokai, világcsúcstartói és világranglista-vezetői kapnak majd meghívást. Az úszókat 24 fős (12 férfi, 12 nő) csapatokba osztják majd. Minden meghívott úszó részesül a pénzdíjból, ezen kívül utazással együtt teljes ellátást kapnak. Az összdíjazásból az egyéni versenyek alapján 2,436 millió dollárt, a váltók között pedig 648 ezer dollárt osztanak ki. A fennmaradó 840 ezer dollárból a csapatok részesülnek. A FINA világkupa-szervezőinek tanácskozásán eldőlt, hogy a sorozat ezúttal is hét helyszínen zajlik majd. Az első versenyekre augusztusban Ázsiában kerül sor a kvangdzsui vizes világbajnokságot követően, majd az európai állomások következnek, köztük Budapest is – az idei évhez hasonlóan októberben. A vk zárószakaszát Kazanyban és Dohában rendezik. A szövetség ülésén a nemzetközi vízilabdatornák helyszíneiről és időpontjairól is döntöttek: a férfi világliga nyolcas döntőjét június 18. és 23. között Belgrádban, míg az Európa Kupáét április 5. és 7. között Splitben rendezik meg. A női EK hatos fináléjának március 29. és 31. között Torino ad otthont. Az már csütörtökön eldőlt, hogy a női világliga szuperdöntője Budapesten lesz.
Szerző

Két Vidi-gól a Chelsea kapujában

Publikálás dátuma
2018.12.13. 21:07

Fotó: Molnár Ádám
A Vidi 2-2-es döntetlent játszott az angol sztárcsapattal Budapesten, de nem jutott tovább a labdarúgó Európa-liga csoportköréből az egyenes kieséses szakaszba.
A kezdés előtt alig fél órával jól megfértek egymás mellett a Vidi és a Chelsea szurkolói a népligeti aluljáróban. Hangerőben a vígan daloló angolok voltak jobbak, ahol pedig fogyasztani lehetett, ott garantáltan tisztes bevétellel zárult a csütörtök este, minden hely tömve volt drukkerekkel. Akárcsak később a Groupama Aréna, ahol a vendégszektor mellett „hivatalból” üresen hagyott lelátórészt leszámítva az összes ülés elkelt. Hiába: a magyar klubfutball jelenkori helyzetében kuriózumnak számít egy Chelsea-hez fogható gárda vendégjátéka.
Amint azt Maurizio Sarri, az angolok olasz edzője már szerdán elárulta, nem tartott a továbbjutását korábban bebiztosító csapatával Magyarországra a londoniak kapusa, a spanyol Kepa Arrizabalaga és honfitársa, Cesar Azpilicueta sem, a két kapuvédőn kívül pedig hasonló okokból Mateo Kovacic, Gary Cahill, Victor Moses és a gárda legismertebb futballistája, Eden Hazard sem szerepelhetett a vendégek kezdő tizenegyében. Miközben a továbbjutásra elméleti eséllyel pályázó Vidi a megszokott alapcsapatával kezdett, a „tartalékos” Chelsea soraiban ott volt Álvaro Morata vagy a világbajnok Cesc Fabregas, a kispadon pedig például Oliver Giroud.
A párharc első helyzeteit a Vidi vezette. A 4. percben egy hármas összjáték végén Boban Nikolov lőhetett ígéretes helyzetből, de eltörte a labdát, így mellé célzott. Öttel később Marko Scepovic érkezett egy kapu előtti beadásra, amelyről végül lemaradt, így a nagyobb hangzavar is elmaradt.
Mindeközben az angoloknak nem volt sietős, amolyan edzőmeccs jelleggel futballozhattak Budapesten. Párhuzamosan zajlott az L csoport másik mérkőzése is: Szalonikiben korán vezetést szerzett a BATE Boriszov a PAOK ellen, így a fehéroroszok csoportmásodik pozícióját, azaz a továbblépését egy esetleges Vidi-csoda sem veszélyeztette volna. 
Fél óra után távolodni látszott a magyar pontszerzés esélye, mivel a szabadrúgásból eredményes Willian révén a 30. minutumban előnybe került a Chelsea. „Cserébe” szinte azonnal jött az egyenlítés: Huszti Szabolcs szögletét Georgi Milanov csúsztatta tovább, a játékszer végül Ethan Ampadu közremködésével jutott túl a gólvonalon. Öngól! A játékrész hajrájában még Loic Nego hibázott el egy ziccert, a BATE viszont már 3-0-ra vezetett Görögországban.
Hogy a rivális eredményével tisztában voltak-e a magyar bajnokcsapat játékosai, az talány, viszont a lendületből vesztett helyzetükben sem adtak alább. A térfélcserét követő első gólhelyzet is a Vidié volt, egy sarokrúgás után Stopira fejelt fölé. A mezőnyjáték percei után az 56. minutumban gyönyörű pillanatokat élhetett át a Groupama közönsége, a Nikolov átadása után meglóduló Nego lőtt nyolcról bombagólt, mellyel 2-1-re vezetett a Vidi!
A történtek után többen óhatatlanul is reménykedni kezdtek, pláne, amikor a BATE egy kiállítás miatt megfogyatkozott, a PAOK pedig szépített „odaát”. Giroud aztán lehűtötte a kedélyeket, miután a 75. percben – ballal a jobb felősbe tekerve – egalizált (2-2), kialakítva a végeredményt; a londoniak egyetlen pontvesztése volt az El-ben a csütörtöki. 
A tavaszi folytatásról ugyan a szép búcsú ellenére is lemaradt a Vidi, a Bajnokok Ligája selejtezőjéből induló együttes büszke lehet a július óta tartó európai kupaszereplésére.

Az L csoport végeredménye

1. Chelsea 6 5 1 0 12:3 16 2. BATE 6 3 0 3 9:9 9 3. MOL Vidi FC 6 2 1 3 5:7 7 4. PAOK 6 1 0 5 5:12 3 

Szerző

Mezítláb a parkban

Publikálás dátuma
2018.12.13. 13:23

Fotó: GABRIEL BOUYS / AFP
Bezzeg a horvátoknál – miközben Luka Modric Aranylabdát nyert, Magyarországon évtizedek óta szűnni nem akaró hiány mutatkozik a nemzetközi élvonalhoz tartozó labdarúgóból.
Akár derűsek is lehetnénk, hogy Luka Modric Aranylabdájával közép-keleti régiónk képviselője jutott a futball nagy hagyományú egyéni díjához, ám ez a választás csak annyi örömmel tölthet el bennünket, amennyivel Horvátország válogatottjának vb-finalista szereplése ajándékozott meg mindnyájunkat. 
Pontosan mennyivel?
Semennyivel.
Sőt inkább a fájdalom kínoz, mert azon meditál az ember: miként lehetséges, hogy a szomszéd legjobbjai döntőt vívnak a több mint sportágban, s egyikük Aranylabdát tehet a vb-ezüst mellé? (Sőt még két másik horvát, Ivan Rakitic és Mario Mandzukic is benn van az első huszonöt – a holtverseny miatt huszonhét – játékos között.) Nálunk meg évtizedek óta szűnni nem akaró hiány mutatkozik a nemzetközi élvonalhoz tartozó labdarúgóból, világbajnokságon magyarok több mint három évtizede nem jártak, és a részvételre akkor is csak nüansznyival lesz jobb esély, ha a mezőny létszámát negyvennyolcra emelik. A horvátok vígan közlekednek a széles sztrádákon, mi meg – a közvetlen közelükben, mégis milyen távol tőlük – sokad rendű utakon poroszkálunk, kikerültünk a globális forgalomból.
Amióta nem megy, gyakorta hallom: de hát a gyerek akkor is a miénk, ha beteg! Ám szinte minden hasonlat ugyancsak hendikepes, azaz sántít, ez meg kiváltképp biceg, hiszen a gyermek érkezésekor valójában nincs választás, azt viszont mindenki eldöntheti: beéri-e futballpótló futballal vagy sem. Aki a labdarúgás bolondja lett, majd azt vette észre, hogy egész más ez a játék, miért ne mondhatna le a vérszegény változatról? A könyvesboltban sem vesz fércműveket az, aki Krúdy, Kosztolányi, Molnár Ferenc köteteit szokta leemelni odahaza a polcról.
Vitatéma lehetne, manapság mennyire van a köztudatban, mondjuk, a Játék a kastélyban, az viszont biztos: a műjáték a pályán egyáltalán nem hódít. Az első osztályú bajnokság legutóbbi fordulójában az FTC–Mezőkövesd mérkőzésen 7054-en, az összes többin együttvéve 7034-en voltak. Vagyis a másik öt találkozó nézőátlaga 1406-ra rúgott. Noha az utóbbi időben megint sokszor emlegetik, sportnemzet vagyunk, minden jel arra mutat: nemhogy a lakosság, de a labdarúgás iránt változatlanul érdeklődők túlnyomó többsége is úgy véli, ez bizony nem a mi „gyerekünk”. 
Nemrégiben egy internetes fórum megkérdezte mind a tizenkét NB I-es besorolású klubot, hogy mennyi mezt adott el az utóbbi egy évben. Igazából csak a Debrecen felelt, nyolcvan-száz darabra téve az értékesített darabok számát; az FTC és az Újpest „nem nyilatkozunk”-kal válaszolt, míg a többi kilenc egyáltalán nem reagált. Nem hát, hiszen milyen égés lenne karácsony idején, hogy a kutya sem kíváncsi a hazai dresszekre, a szerelés iránti kereslethez ugyanis futballisták kellenének. A szomorú helyzet az: a szülők tudják, gyermekük sírva fakadna a fánál – korántsem örömében – , ha valamelyik magyar labdarúgó mezével lepnék meg őket Messi és Neymar 10-ese vagy Cristiano Ronaldo és Mbappé 7-ese helyett.
Amúgy a világ sem örvendezhet különösebben. Modric kétségkívül jó játékos, de nem kivételes klasszis, kvalitásai meg sem közelítik az idáig kitüntetettek döntő hányadának képességeit. Középpályás vagy középpályás-csatár elődei közül talán csak a tizenöt évvel ezelőtt győztes cseh Pavel Nedveddel konkurál; a spanyol Luis Suarezzel, a cseh Josef Masopusttal, az angol Bobby Charltonnal, az olasz Gianni Riverával, a francia Michel Platinivel és Zinedine Zidane-nal, a német Lothar Matthäusszal, a portugál Luis Figóval, a brazil Kakával, továbbá Albert Flóriánnal, a holland Johan Cruyff-fal és Ruud Gullittal, az olasz Roberto Baggióval, a brazil Rivaldóval és Ronaldinhóval aligha. (Franz Beckenbauert azért nem említettem, mert a német „Császár” – aki sportvezetőként ugyanúgy lerombolta saját szobrát, mint Platini – akkor vehette át először az Aranylabdát, amikor már nem fedezetet, hanem középhátvédet játszott.) A világfájdalomnak persze ne adjuk át könnyen magunkat, mert nekünk megfelelne Modric, Rakitic, Mandzukic; mi az hogy!
De hol az a horvát kert, pardon, magyar park?
Témák
labdarúgás