túlóra;Gulyás Gergely;munkaerőhiány;Palkovics László;rabszolgatörvény;

Történelmi csúcson a munkaerőhiány: a kormány csodaszere az "önkéntes túlóra"

Miközben a kormány és a Fidesz azt igyekszik elhitetni a dolgozókkal, hogy nekik lesz jobb, ha évi 400 órát túlórázhatnak, Palkovics László innovációs miniszter lényegében elismerte: a munkaerőhiány kezelésére találták ki az "önkéntes túlórát".

„Nem kell nagy bölcsesség, sem sok tárgyalás ahhoz, hogy lássuk: a magyar gazdaság fölfele futó ágban van, aminek egy limitje van, az elérhető munkaerő. A vállalatok – akár külföldi, akár magyar tulajdonúak - küzdenek azzal, honnan lesz munkaerő, hogy ezt a növekedést tudják biztosítani. Ezt folyamatosan jelzik a kormány és az innovációs minisztérium felé, és kérik, a kormány találjon megoldásokat” – magyarázta Palkovics László innovációs miniszter a Hír Tv csütörtök esti műsorában annak kapcsán, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón cáfolta a Világgazdaságnak adott interjújában általa mondottakat. Palkovics a lapnak azt mondta: a túlmunkaszabályozás módosítását maguk a gazdasági szereplők kérték.    

Gulyás viszont ezzel kapcsolatban csütörtökön kijelentette: semmilyen vállalattal nem tárgyalt a kormány, nem volt jelentősége, ki kéri és ki nem. "A kormányt eddig sem lehetett azzal vádolni, hogy külső gazdasági érdekek, különösen multinacionális cégek érdekei befolyásoltak volna” – jelentette ki, megjegyezve: nem tudja kizárni, hogy ilyen igény felmerült, hiszen Palkovics sokat beszél a gazdaság szereplőkkel, de a kormányt a túlóratörvénnyel kapcsolatos döntés meghozatalakor ez nem befolyásolta.

Ezek után Palkovics a Hír tv-ben tehát már inkább azzal igyekezett elkenni a kérdést, hogy napi kapcsolatban van a gazdasági szereplőkkel, nem nehéz kitalálnia, mit szeretnének. Azt viszont lényegében elismerte, hogy a munkaerőhiány kezelésére találták ki az „önkéntes túlórát”. Úgy fogalmazott: "a munkaerőhiányra adott megoldások szépen alakulnak”. Az egyik ilyen megoldás szerinte „a közmunkából a piacra áthelyezhető jelentős számú dolgozó”, de „nyilvánvalóan kellenek olyan megoldások is, mint az önkéntesen vállalt túlmunka”.

„A vállalat szempontjából ez azért, jó, mert ha belegondol abba, mit jelent egy vállalatnak, ha ezt a többlettevékenységet lízing-munkaerővel kell megoldania… Vagy az, hogy fel kell venni további embereket, ha egyáltalán tud… Ehhez képest, ha egy átmeneti időszakban a saját dolgozói önként vállalják, hogy többet dolgoznak, azt a vállalat nyilván pozitívan értelmezi” – magyarázta Palkovics, aki szerint a vállalatok számára a legfőbb érték a munkaerő, és nagyon vigyáznak arra, hogy saját dolgozóikat megbecsüljék. 

 

A vállalatok Palkovics által is emlegetett aggodalma nem alaptalan: a KSH legfrissebb, 2018 harmadik negyedévére vonatkozó adatai szerint a betöltetlen álláshelyek száma újabb történelmi csúcsot ért el. Ez alapján már 87 655 helyre nem találnak embert a cégek, ami tavalyhoz képest 18 százalékos növekedést jelent. Az üres álláshelyek nagyrésze – 63 196 – a versenyszférában található, ugyanakkor figyelemreméltó, hogy miközben zajlik a közszféra karcsúsítása, a költségvetési intézményeknél az üres álláshelyek aránya a tavalyi 2,2 százalékról 2,9 százalékra emelkedett, ami már meghaladja a nemzetgazdasági átlagot is.

Az iparban – amely a rabszolgatörvény kiemelt célpontja, az itt dolgozókat érinti majd elsősorban a 3 évesre elnyújtható munkaidőkeret – több mint 25 ezren hiányoznak, ez 12 százalékos munkaerőhiány-növekedést jelent. A kereskedelemben 17 százalékkal nőtt az üres álláshelyek száma: itt több mint 8 ezer munkavállalót tudnának azonnal alkalmazni. Az építőiparban még nagyobb a baj: csaknem 5 ezer üres álláshelyet jelentettek, ami 30 százalékos növekedés tavaly óta. Az oktatásban sem olyan rózsás a helyzet, mint azt a kormányzat állítja: a tavalyi harmadik negyedévben mért 3850-ről 4 408-ra nőtt a szférában a betöltetlen álláshelyek száma.