Történelmi csúcson a munkaerőhiány: a kormány csodaszere az "önkéntes túlóra"

Publikálás dátuma
2018.12.14 13:33

Fotó: Németh András Péter
Miközben a kormány és a Fidesz azt igyekszik elhitetni a dolgozókkal, hogy nekik lesz jobb, ha évi 400 órát túlórázhatnak, Palkovics László innovációs miniszter lényegében elismerte: a munkaerőhiány kezelésére találták ki az "önkéntes túlórát".
„Nem kell nagy bölcsesség, sem sok tárgyalás ahhoz, hogy lássuk: a magyar gazdaság fölfele futó ágban van, aminek egy limitje van, az elérhető munkaerő. A vállalatok – akár külföldi, akár magyar tulajdonúak - küzdenek azzal, honnan lesz munkaerő, hogy ezt a növekedést tudják biztosítani. Ezt folyamatosan jelzik a kormány és az innovációs minisztérium felé, és kérik, a kormány találjon megoldásokat” – magyarázta Palkovics László innovációs miniszter a Hír Tv csütörtök esti műsorában annak kapcsán, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón cáfolta a Világgazdaságnak adott interjújában általa mondottakat. Palkovics a lapnak azt mondta: a túlmunkaszabályozás módosítását maguk a gazdasági szereplők kérték.     Gulyás viszont ezzel kapcsolatban csütörtökön kijelentette: semmilyen vállalattal nem tárgyalt a kormány, nem volt jelentősége, ki kéri és ki nem. "A kormányt eddig sem lehetett azzal vádolni, hogy külső gazdasági érdekek, különösen multinacionális cégek érdekei befolyásoltak volna” – jelentette ki, megjegyezve: nem tudja kizárni, hogy ilyen igény felmerült, hiszen Palkovics sokat beszél a gazdaság szereplőkkel, de a kormányt a túlóratörvénnyel kapcsolatos döntés meghozatalakor ez nem befolyásolta. Ezek után Palkovics a Hír tv-ben tehát már inkább azzal igyekezett elkenni a kérdést, hogy napi kapcsolatban van a gazdasági szereplőkkel, nem nehéz kitalálnia, mit szeretnének. Azt viszont lényegében elismerte, hogy a munkaerőhiány kezelésére találták ki az „önkéntes túlórát”. Úgy fogalmazott: "a munkaerőhiányra adott megoldások szépen alakulnak”. Az egyik ilyen megoldás szerinte „a közmunkából a piacra áthelyezhető jelentős számú dolgozó”, de „nyilvánvalóan kellenek olyan megoldások is, mint az önkéntesen vállalt túlmunka”. „A vállalat szempontjából ez azért, jó, mert ha belegondol abba, mit jelent egy vállalatnak, ha ezt a többlettevékenységet lízing-munkaerővel kell megoldania… Vagy az, hogy fel kell venni további embereket, ha egyáltalán tud… Ehhez képest, ha egy átmeneti időszakban a saját dolgozói önként vállalják, hogy többet dolgoznak, azt a vállalat nyilván pozitívan értelmezi” – magyarázta Palkovics, aki szerint a vállalatok számára a legfőbb érték a munkaerő, és nagyon vigyáznak arra, hogy saját dolgozóikat megbecsüljék.    A vállalatok Palkovics által is emlegetett aggodalma nem alaptalan: a KSH legfrissebb, 2018 harmadik negyedévére vonatkozó adatai szerint a betöltetlen álláshelyek száma újabb történelmi csúcsot ért el. Ez alapján már 87 655 helyre nem találnak embert a cégek, ami tavalyhoz képest 18 százalékos növekedést jelent. Az üres álláshelyek nagyrésze – 63 196 – a versenyszférában található, ugyanakkor figyelemreméltó, hogy miközben zajlik a közszféra karcsúsítása, a költségvetési intézményeknél az üres álláshelyek aránya a tavalyi 2,2 százalékról 2,9 százalékra emelkedett, ami már meghaladja a nemzetgazdasági átlagot is. Az iparban – amely a rabszolgatörvény kiemelt célpontja, az itt dolgozókat érinti majd elsősorban a 3 évesre elnyújtható munkaidőkeret – több mint 25 ezren hiányoznak, ez 12 százalékos munkaerőhiány-növekedést jelent. A kereskedelemben 17 százalékkal nőtt az üres álláshelyek száma: itt több mint 8 ezer munkavállalót tudnának azonnal alkalmazni. Az építőiparban még nagyobb a baj: csaknem 5 ezer üres álláshelyet jelentettek, ami 30 százalékos növekedés tavaly óta. Az oktatásban sem olyan rózsás a helyzet, mint azt a kormányzat állítja: a tavalyi harmadik negyedévben mért 3850-ről 4 408-ra nőtt a szférában a betöltetlen álláshelyek száma.  
Frissítve: 2018.12.14 13:35

Mészáros informatikai cége is beszáll a dohányiparba

Publikálás dátuma
2019.03.25 10:27

Fotó: Népszava/ Lakos Gábor
Konzorciumban fejleszti a 4iG a dohánylogisztikai ellenőrző rendszert.
A 4iG Nyrt. és a Sauviter Zrt. közösen fejleszti, és működteti a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (ND) Zrt. dohánytermék azonosító kibocsátó informatikai rendszerét (DAKIR)., miután megnyerte a nyílt közbeszerzési eljárást – közölte a 4iG hétfőn a tőzsde honlapján. A 4iG tulajdonosai között van a Mészáros Lőrinc vállalkozóhoz köthető Konzum PE Magántőkealap, a Konzum Nyrt.-hez tartozó KZF Vagyonkezelő Kft. és az Opus Global Nyrt. is.        A friss közleményben az áll, hogy a szerződés becsült értéke nettó 4 milliárd forint. Az MTI összefoglalója szerint a nyertes konzorcium a cigaretta és vágott dohány termékek valós idejű nyomon követésére alkalmas rendszer fejlesztését, adatközpontjának megvalósítását, illetve az adatok biztonságos tárolását végzi, emellett az informatikai-, ügyfélszolgálati- és szervizhátteret biztosítja majd az elkövetkező 5 évben az ND Zrt. számára. A DAKIR-t a szerződéskötést követő 31. napon kell üzembe állítania a fejlesztőknek. Közölték, hogy a 4iG Nyrt. és partnere felkészült a DAKIR a jogszabályi határidőnek megfelelő éles indítására, mivel uniós előírásnak megfelelően Magyarországon és az uniós tagállamokban 2019. május 20. után már minden egyes csomag cigarettának és vágott dohány terméknek azonosíthatónak kell lennie. Az informatikai rendszer bevezetésének célja az illegális dohánykereskedelem visszaszorítása az Európai Unió tagországaiban. A cigaretta és vágott dohány nyomkövetése azt jelenti, hogy május végétől minden doboz és tasak, illetve gyűjtőcsomagolás egyedi elektronikus azonosítót kap, aminek alapján a DAKIR rendszerben valós időben lehet majd a termékek útját követni a gyártástól, a raktározáson keresztül a trafikba érkezésig. Emellett a rendszer feladata a gazdasági szereplők – gyártók, importőrök, nagy- és kiskereskedők – továbbá az összes létesítmény azonosítása, ahol dohánytermék gyártása, tárolása, értékesítése zajlik, és a DAKIR nyilvántartja és monitorozza a dohánytermék gyártására szolgáló gépeket is. Az azonosítóért díjat, kiszerelési egységenként várhatóan 2-5 forintot fizetnek a gyártók, és az importőrök az ND Zrt.-nek, a cég a befolyó összegből finanszírozza a rendszer fenntartását és teljes körű üzemeltetését. A dohánykereskedelmi társaság adatai szerint Magyarországon havonta 31 millió doboz cigarettát és szivarkát, valamint nagyjából ezzel a mennyiséggel megegyező, különböző kiszerelésű vágott dohányterméket értékesítenek – közölték.

60 millió forint bírságot szabott ki a jegybank a Magyar Posta biztosítóira

Publikálás dátuma
2019.03.25 10:25

Fotó: Népszava
Bajok vannak a nyilvántartási, adatszolgáltatási, informatikai, ügyféltájékoztatási, panaszkezelési és a biztosítási szerződési feltételekkel.
Összesen 60 millió forint bírságot szabott ki a jegybank a Magyar Posta biztosítóira: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyebek közt nyilvántartási, adatszolgáltatási, informatikai, ügyféltájékoztatási, panaszkezelési és a biztosítási szerződési feltételeket érintő jogsértések miatt hozott intézkedéseket és rótt ki bírságot a Magyar Posta Biztosító Zrt.-re és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-re.
Az MNB hétfői közleménye szerint az eljárások a 2015 májusától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintették át. Bár az MNB több hiányosságot feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosítók megbízható működését.
A jogsértések miatt az MNB a Magyar Posta Biztosítóra 25 millió, a Magyar Posta Életbiztosítóra 35 millió forint bírságot szabott ki, és kötelezte azokat a jogszabályszerű működésre.