Velencei Bizottság: hatályon kívül kell helyezni a "Stop Soros" törvénycsomagot

Publikálás dátuma
2018.12.14. 20:16
Fotó: Tóth Gergő
A civil szervezeteket ellehetetlenítő jogszabály sérti a szólásszabadságot és az egyesülési szabadságot - közölte állásfoglalásában a szervezet.
Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala és a Velencei Bizottság jogi szakértői az állásfoglalásukról nyilvánosságra hozott sajtónyilatkozat szerint elismerték: az államok adókat vethetnek ki bevételeik növelése céljából, valamint adók vethetők ki olyan tevékenységek visszaszorítására és büntetésére, amelyek - noha jogszerűek - nem tekinthetők közérdeknek. A szakértők hangsúlyozták azonban, hogy az adóztatást nem szabad az - Emberi Jogok Európai Egyezményében, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában és más nemzetközi jogi normák által szavatolt - egyesülési és véleménynyilvánítási szabadság gyakorlásától való elriasztásra használni.
A szakértők hangsúlyozták, komoly kétségeik vannak a törvény 253. szakaszában foglalt célkitűzések legitimitásával kapcsolatban. Az adó nem csupán kormányzati tevékenységet finanszíroz, hanem "elriaszt" a migrációval összefüggő legitim egyesületi tevékenység végzésétől. E mellett különadó korlátozza a nem kormányzati szervezetek abbéli szabadságát, hogy meghatározzák céljaikat és tevékenységüket, illetve korlátozza abbéli képességüket, hogy közérdeklődésre számot tartó ügyeket karoljanak fel.
A szakértők hangsúlyos problémának minősítették a törvényben szereplő jelentéstételi kötelezettséget a külföldi támogatásokról, és ennek összekapcsolását a büntetőtörvénykönyv 353A cikkével, amely bevezeti az illegális bevándorlás elősegítésének büntetőjogi fogalmát is. Ezenkívül a jelentéstételi kötelezettségek - beleértve az adományozó szervezet nevét, vagy személyazonosságát, - olyan "túlzott állami ellenőrzési" környezetet teremthetnek, amely nem járul hozzá az egyesülési szabadság fenntartásához - hangsúlyozzák. A szakértők úgy vélték, a törvény 253. szakaszát túl homályosan fogalmazták meg. A törvény 253. szakaszában említett hivatkozások, mint a migráció elősegítésére irányuló közvetett célok, médiakampányok, vagy a hálózatok építése és működtetése, nem tartalmaznak világos útmutatást arra vonatkozóan, hogy egy szervezet mikor tartozik az adó hatálya alá. Következésképpen a törvény 253. szakasza "indokolatlan beavatkozást" jelent az egyesülési és szólásszabadságra nézve az érintett civil szervezeteket érintően. Az adó kivetése "indokolatlanul zavaró" hatással lesz az alapvető emberi jogok gyakorlására, és az ezeket védelmező egyénekre és szervezetekre. El fogja tántorítani a lehetséges adományozókat attól, hogy támogassák az ilyen civil szervezeteket, és gátolják a civil társadalmat legitim emberi jogi tevékenységekben. Mindezen okok miatt a rendelkezést hatályon kívül kell helyezni - húzták alá.

Hírek és álhírek az uniós csúcson

Publikálás dátuma
2018.12.14. 19:04

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs / MTI
Viharosra sikeredett miniszterelnöki csúcsnak nevezte Orbán Viktor az uniós vezetők brüsszeli találkozójának második napját. Facebook-videójában közölte, hogy Magyarországot a migráció miatt több tagállam is megtámadta, de a rohamot sikerült visszaverni. A vitát közelről ismerő EU-források azonban egyetlen támadást sem tudtak felidézni a Népszavának, és szerintük a magyar kormányfő felszólalása egyáltalán nem volt harcias. Az uniós vezetők pénteken összesen 45 percet szenteltek a migráció témájának, ennek során elsősorban a közös menekültügyi rendszer reformjáról cseréltek véleményt. Az állam- és kormányfők elfogadtak egy határozatot a félretájékoztatás elleni harc szükségességéről is. Sajtótájékoztatóján Jean-Claude Juncker kiemelte: az álhírek forrásai nem mindig azok, akiket annak gondolunk, hanem egyes tagállami vezetők. 
“Például Orbán Viktor, aki szerint én vagyok felelős a Brexit miatt, meg a migránsok. Ez a valódi álhír!”

- mondta.

A tagállamok jó ideje nem tudnak közös nevezőre jutni a menekültügyet átfogóan szabályozó, hét rendelet-, illetve irányelv-tervezetből álló csomagról. Néhányan — például Magyarország — azt szorgalmazzák, hogy a jogszabályokról egyszerre egyezzenek meg a tagállamok, míg mások szerint itt lenne az ideje elfogadni a már kitárgyalt dossziékat, és csak a maradékról vitatkozni. A pakk legkényesebb eleme a dublini rendelet reformja, amely mostanáig tartalmazta a menedékkérők EU-n belüli elosztását is. Bár az utóbbi időben az Európai Bizottság és Németország is hajlandóságot mutatott arra, hogy bizonyos feltételek mellett lemondjanak a “kötelező kvótákról”, a magyar kormány kételkedik ebben, és az EU-n kívüli menekülttáborok létesítését erőlteti. Charles Michel belga kormányfő a vitában arról beszélt, hogy ha nem sikerül megállapodni a jogszabály-csomagról, akkor veszélybe kerül a schengeni rendszer. Jean-Claude Juncker megegyezést sürgetett az európai határőrségre vonatkozó friss javaslatokról, amelyeket több kormány, köztük a magyar, akadályoz.
- Kezdem elveszíteni a türelmemet. Ez álságos viselkedés: miközben a külső határokat védő országok a közös határőrség megerősítését szorgalmazzák, néhányuk még megfontolni sem hajlandó az előterjesztésünket

- mondta az Európai Bizottság elnöke az ülés után tartott sajtótájékoztatóján.

A soros EU-elnök Ausztria kancellárja, Sebastian Kurz is kifogásolta, hogy egyes tagállamok ellenállása miatt nem sikerült megállapodni az Európai Határ- és Parti Őrség (EHPŐ) létszámának a jelentős emeléséről. Ugyanakkor kiemelte: az EHPŐ megerősített mandátumot kap a nemzetközi védelemre nem szoruló személyek visszatoloncolásában és a harmadik országokkal folytatott együttműködésben. A csúcsról kiadott záróközlemény leszögezi: az illegális határátlépések száma a 2015-ös menekülthullám előtti szintre csökkent, és ez a tendencia folytatódik. Ez annak köszönhető, hogy az unió és a tagállamok hatékony intézkedéseket tettek a külső határok védelmében, a csempészet visszaszorítása és a származási valamint tranzitországokkal történő együttműködés szorosabbra fűzése érdekében. A csúcstalálkozó résztvevői tárgyaltak az EU következő hosszútávú költségvetéséről is, és leszögezték, hogy arról 2019 őszén kell megállapodni. Ezzel gyakorlatilag kizárták annak a lehetőségét, hogy még a jövő májusi európai parlamenti választások előtt tető alá hozzák az egyezséget. Döntöttek az eurózóna pénzügyi válságkezelési potenciáljának a megerősítéséről is.
Frissítve: 2018.12.14. 20:40

Újabb áldozat a strasbourgi mészárlás után, a francia kormány nem hisz az Iszlám Állam győzelmi jelentésének

Publikálás dátuma
2018.12.14. 17:32

Fotó: SEBASTIEN BOZON / AFP
Eddig hét embert vettek őrizetbe a keddi merénylettel kapcsolatban, a dzsihadista szervezet saját katonájaként emlegeti a támadót.
 További két embert vett őrizetbe péntekre virradó éjjel a francia rendőrség a négy áldozatot követelő strasbourgi merénylettel kapcsolatban, amelyet az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalt magára. Ezzel hétre emelkedett azok száma, akiket kihallgatnak a merénylettel kapcsolatban  - közölte Rémy Heitz párizsi főügyész. A vádhatóság péntek délután jelentette be, hogy négyre emelkedett az áldozatok száma, a 13 sérült közül egy agyhalál állapotában lévő olasz újságíró elhunyt.
A támadásban ketten vesztették a helyszínen életüket, egy súlyos sérült csütörtökön halt bele a sérüléseibe, és egy ötödik sérült is az agyhalál állapotban van. Hárman viszont elhagyhatták a kórházat.   
A merénylőt, Chérif Chekattot csütörtök este rendőrök lőtték agyon - a támadás miatt szüleit és két bátyját is őrizetbe vették, a környezetéből egy férfit csütörtök délelőtt, további kettőt pedig péntekre virradó éjjel állítottak elő, írja az MTI.
A BFM hírtelevízió értesülése szerint az elkövető harmadik bátyját Algériában állították elő péntek reggel. Ő is és a támadó is szerepelt a potenciálisan biztonsági veszélyt jelentő személyekről vezetett titkosszolgálati nyilvántartásban. „Mostantól a nyomozás azért folytatódik, hogy azonosítsuk az esetleges segítőket és a tettestársakként gyanúsíthatókat, akik segédkezhettek az előkészítésben" - mondta az ügyész, aki megerősítette: a 29 éves, radikális iszlamistaként nyilvántartott férfit Strasbourg Neudorf negyedében a Lazeret utca 74. szám alatti ház előtt helyi járőröző rendőrök lőtték le.

Antik pisztollyal ölt

 Az utcában egyedül gyalogló Chekatt észrevette a rendőrautót és úgy csinált, mintha be akarna menni az épületbe. A rendőrök megkérték, hogy azonosítsa magát, de ő rájuk emelte ugyanazt a 19. századi pisztolyt, amelyet a merénylethez is használt. A támadó rálőtt a rendőrautóra és a bal hátsó ajtót találta el, a rendőrök ekkor visszalőttek és megölték.

Az Iszlám Állam ünnepel, a francia belügy nem hisz nekik

A kedd esti merénylet óta a rendvédelmi szervek több mint 700 tagja kutatott az elkövető után, és több rendőrségi műveletet tartottak Neudorfban. Csütörtök délután fegyveres és maszkos rendőrök három helyszínen tartottak Neudorfban razziát, egyebek mellett ott, ahol a férfit utoljára látták.    Az Iszlám Állam dzsihadista csoport később közölte, hogy Chekatt a szervezet "katonája" volt, a bejelentést Christophe Castaner belügyminiszter azonban "teljesen opportunistának" minősítette. Chekatt ellen számos alkalommal indult eljárás köztörvényes bűncselekmények miatt, a hatóságok szerint a börtönben radikalizálódott, de a lakásában tartott házkutatás során semmilyen arra utaló nyomot nem találtak, hogy dzsihadista szervezetekkel kapcsolatban állt.   A francia rendőrség szerda este tette közzé az akkor még szökésben lévő férfi fotóját. A felhívásra csaknem nyolcszáz lakossági bejelentés érkezett, amelyek közül a párizsi főügyész tájékoztatása szerint kettőnek köszönhetően sikerült azonosítani a helyet, ahol Chekatt bujkált.  A férfi ártalmatlanítása után a rendőröket a lezárt körzet szélén gyülekező helyiek megtapsolták. Emmanuel Macron államfő a Twitteren mondott köszönetet "a mozgósított rendőröknek, csendőröknek, katonáknak" és jelezte, hogy Franciaország teljesen elkötelezett a terrorizmus elleni küzdelemben.
Szerző