Megismételt referendum Nagy-Britanniában?

Publikálás dátuma
2018.12.17. 10:00

Fotó: Benjamin Furst / AFP
Theresa May munkatársai többféle forgatókönyven dolgoznak, hogy elkerüljék az EU-ból való rendezetlen kilépést.
Akárhogy is próbálta a körülményekhez képest szépnek lefesteni a helyzetet Theresa May a brüsszeli miniszterelnöki csúcsértekezlet után, a szigetországban az a benyomás alakult ki, hogy Európa ugyanúgy nem nyújtott segítséget a kormányfőnek a Brexit-megállapodás westminsteri parlamenti jóváhagyásához, mint ahogy elődje, David Cameron sem kapta meg azokat az engedményeket, melyek megakadályozhatták volna a népszavazáson a távozás-pártiak győzelmét. A Brüsszelben elszenvedett megaláztatás után még biztosabbá vált, hogy May asszony nem tudja elfogadtatni a parlamenttel az Unióval tető alá hozott Brexit-megállapodást. Az “érdeminek” nevezett szavazást az alsóház korábbi döntése alapján nem lehet elkerülni, és a kormányfő ígéretet is tett arra, hogy az utolsó pillanatban elhalasztott voksra legkésőbb 2019. január 21. előtt sor kerül. Jelenlegi ismeretek szerint a legkorábbi reális dátum a január 14-gyel kezdődő hét. Theresa May-hez lojális miniszterek a hétvégén alternatív megoldásokban gondolkoztak, megakadályozandó, hogy jövő év március 29-én helyi idő szerint este 11 órakor megállapodás nélkül zuhanjon ki a szigetország az EU-ból. Kevesen gondolják, hogy a kormányba frissen visszakerült Amber Rudd nem kérte ki May jóváhagyását a The Daily Mail szombati számában megjelent javaslatához. A munka- és nyugdíjügyi miniszter úgy látja, “koalíció” létrehozásával lehet elkerülni, hogy a brüsszeli megegyezés összeomoljon. Rudd, ha egyelőre homályosan is, olyan B-tervet keres, amelyet a 650 parlamenti képviselő többsége elfogadhatónak tartana. Mint “kifejtette”, lehet, hogy “árulással fogják vádolni”, de a May által elért megegyezés „halott”. „Valami másban kell gondolkozni. Olyasmiben, ami a való világban állandóan előfordul, a brit politikai kultúrában viszont idegennek számít. Szövetségeseket kell keresni és megpróbálni kiegyezésre jutni” – fejtette ki. Jeremy Hunt külügyminiszter ismételten felhívta az Európai Unió figyelmét arra, értse meg végre, Westminster nem fogja megszavazni, hogy az Egyesült Királyság tartósan megrekedjen a vámunióban. A honatyák tudni akarják, mikor fejeződik be a “backstop”, vagy hol van a kijárati ajtó kulcsa. A The Times szerint öt befolyásos kabinetminiszter arra szeretné rábírni a kormányfőt, hogy az összes létező Brexit-változatról szavazzanak a képviselők, azaz a brüsszeli deal-ről, a norvég, illetve kanadai típusú együttműködésről és a no-deal-ről. Majd miután egyértelművé válik, hogy egyik lehetőség sem kap többséget és az alsóházban patthelyzet alakul ki, a kormányfő bedobná az egyre többek által támogatott második népszavazás ötletét. A The Sunday Times szerint az “összeesküvés” már előbbre tart. A lap tudomására jutott, hogy Theresa May két legszorosabb munkatársa, David Lidington, de facto miniszterelnök-helyettes és Gavin Barwell kabinetfőnök titokban már az új referendumot készíti elő, miután abban látják az egyetlen előrevezető utat. Ugyanakkor a Downing Street 10. lakója a nyilvánosság előtt leteremtette Tony Blairt, aki Brüsszelben ugyancsak a népszavazás megismétlése mellett korteskedett. May a “korábban Blair által is betöltött hivatali tisztség elleni inzultusnak” nevezte a tárgyalások ilyetén aláásását. Egészen új helyzet alakul ki Westminsterben akkor, ha az ellenzéki Munkáspárt elszánja magát, hogy saját bizalmatlansági indítványával próbálja meg kipiszkálni a hivatalából Theresa May-t, annak meghiúsulása esetén pedig maga is teljes mellszélességgel áll ki a referendum megismétlése mellett.
Frissítve: 2018.12.17. 10:22

Politikai patthelyzet Svédországban

Publikálás dátuma
2018.12.17. 09:30
LÖFVEN IS PÓRUL JÁRT Közeleg az előre hozott választás Svédországban
Fotó: Henrik MONTGOMERY / AFP
Mindössze két szavazási lehetősége maradt a parlamentnek arra, hogy az ország elkerülje az előrehozott választást.
Példátlan politikai patthelyzet alakult ki Svédországban, hiszen a parlamenti választás után három hónappal sincs kilátás arra, hogy működőképes kormány alakuljon ki. Pénteken a parlament nemet mondott a szociáldemokrata, s még hivatalban lévő Stefan Löfven kabinetjére. Ő maga nem vett részt az ülésen, hiszen épp az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján vett részt. Löfven célja az volt, hogy a Zöldekkel kisebbségi kormányt hívjon életre. E törekvését azonban nem koronázta siker, mert nem sikerült megnyernie a hagyományosan a jobboldallal szavazó kis pártok támogatását. Stefan Löfven 2014 óta tölti be hazája miniszterelnöki tisztségét. A szeptember 9-én megtartott választáson a Svéd Demokraták nevű szélsőjobboldali párt annyi mandátumot szerzett, hogy meg tudta akadályozni: akár a bal-, akár a jobboldal elegendő mandátumot szerezhessen. Lényegében mind Löfven, mind a polgári szövetség vezetője, Ulf Kristersson folyamatosan falakba ütközött. Utóbbi ugyan arra számított, hogy a Svéd Demokraták kívülről támogatják majd kabinetjét, erről azonban hallani sem akart a mérsékeltek két hagyományos szövetségese, a Centrumpárt és a liberálisok. Kristersson legutóbb a kereszténydemokratákkal próbált meg kisebbségi kabinetet életre hívni a két kis párt és a Svéd Demokraták külső támogatásával, ám az ő kísérlete is kudarcba fulladt. Ezután Löfven kísérletezhetett, de ő sem tudta megnyerni magának a két tömörülést. Annie Lööf, a Centrumpárt karizmatikus személyisége már múlt héten bejelentette, nem fog együttműködni a szociáldemokratákkal. „A kormányfőválasztáson Löfven ellen szavazunk majd” – jelentette ki. Mint mondta, a szociáldemokraták nem tudták teljesíteni követeléseiket, pedig „konstruktívan és kompromisszumra készen tárgyaltunk”, de – mint fogalmazott – a többi párt ragaszkodott a saját elképzeléseihez. E kijelentésével lényegében meg is pecsételte a hivatalban lévő miniszterelnök erőfeszítéseit. Lööf úgy véli, a szociáldemokratáknaknak és a mérsékelteknek közösen kell felelősséget vállalniuk az ország sorsáért, s azért, hogy Svédországnak új kormánya legyen. Az országban azonban szinte elképzelhetetlen a nagykoalíció, amelynek nincsenek olyan hagyományai, mint Németországban vagy Ausztriában. Mindez azt jelenti, hogy nem zárható ki az előrehozott választás lehetősége, már csak azért sem, mert egyelőre semmiféle konkrét tárgyalás sem zajlik az új kabinetről. Csakhogy egy esetleges idő előtti voksolás sem teremtene merőben új viszonyokat. Felmérések szerint alig van elmozdulás a pártpreferenciákban, a szeptemberi választás óta árnyalatnyival nőtt a szociáldemokraták és a Svéd Demokraták népszerűsége, s valamelyest csökkent a Mérsékelteké. Andreas Norlen, a parlament elnöke próbál megoldást találni, kifejtette, tárgyal a pártvezetőkkel. Még két lehetősége maradt a törvényhozásnak arra, hogy szavazzon a miniszterelnök személyéről. Csak négy eredménytelen választási forduló után kell kiírni idő előtti voksolást. Norlen azonban reményét fejezte ki, hogy találnak valamiféle megoldást. Lassan azonban mintha ő is kezdené elveszteni a türelmét, szerinte a pártok semmit sem tesznek meg azért, hogy működőképes kormány alakulhasson.

Véletlenül fejbe lőtte magát az iráni Forradalmi Gárda egyik tábornoka

Publikálás dátuma
2018.12.16. 21:29

Fotó: ATTA KENARE / AFP
A veterán, aki egy katonai bázis parancsnoka is volt, gondatlanul tisztogatta fegyverét az iráni állami hírügynökség szerint.
Csak a fegyverét tisztította éppen Qodratollah Mansouri, az iráni Forradalmi Gárda tábornoka, az Irán és Irak közti, 80-as évekbeli háború veteránja, amikor az a fegyver elsült, és véletlenül eltalálta Mansurit. A tábornokot a fején érte a golyó, és belehalt sérülésébe - legalábbis ezt írja az IRNA iráni állami hírügynökség a Reuters szerint.
Mansuri egy észak-iráni katonai bázis vezetője volt.
Szerző