Minden zenévé válik - Eötvös Péter 75

Publikálás dátuma
2018.12.17. 11:00
OPERÁI: Három novér, Angyalok Amerikában, Szerelemrol és más démonokról, A balkon, Lady Sarashina, Az ördög tragédiája, Paradise
Fotó: KÁLLAI MÁRTON
Eötvös Péter hetvenöt éves. A zeneszerző, karmester, mentor a nemzetközi kortárs muzsika meghatározó alakja.
Mikor határozta el, hogy zeneszerző lesz? 4-5 éves koromban, amikor le tudtam kottázni azt, amit kigondoltam, és le is tudtam játszani a zongorán. Zeneszerzőként végzett Budapesten, mégis karmesternek tanulni ment Kölnbe. Mi vonzza a karmesterségben?    Amit a szerző elgondol, azt a karmester realizálja és fordítva is, a karmesteri tapasztalattal jobban tudok zenekarra komponálni. Mennyire ismerhette az ötvenes-hatvanas években egy a zene iránt komolyan érdeklődő magyar ember, vagy akár egy zeneakadémista zeneszerző-növendék a világban zajló folyamatokat? A nyugati zene elöl hivatalosan el voltunk zárva, de ami tiltva van, az iránt sokkal nagyobb az érdeklődés. Létezett a '60-as években egy avantgárd művészeti kör Budapesten, amelyben képzőművészek, építészek, irodalmárok és zenészek vettek részt. Ezek privát kapcsolatok révén be tudták szerezni a legfrissebb nyugati kulturális információkat. Milyen irányban tágult a horizontja, amikor kikerült nyugatra?  Leginkább esztétikailag. A pesti akadémiai szellem a tradícióra épített, a nyugati iskolák jövőorientáltak voltak. Sokszor említettem már, hogy itthon egy virágból csak annyit láttunk meg, ami a föld felett volt. Kölnben, Stockhausen mellett előbb a virág gyökerét tanulmányoztuk és abból következtettük, hogy miért olyan a föld feletti része. Szóval a teljességet.  Korán Stockhausen együttesének tagja lett, majd a Pierre Boulez alapította párizsi Ensemble InterContemporain zeneigazgatója volt. Hogyan hatottak ezek a zeneszerzők Önre?  Stockhausen minden művében közreműködtem karmesterként, vagy zenészként. A párizsi együttessel pedig a 13 év alatt több száz új művet mutattam be. Minden zenei tapasztalatomat ettől a két mentoromtól kaptam. Stockhausentől a zeneszerzés, Bouleztől pedig a vezénylés technikáját sajátítottam el. Mindkettővel egész a halálukig munkakapcsolatban maradtam.  Teljes estés operát viszonylag későn, 1998-ban komponált először. Miért várt ilyen sokáig? 1973-ban és 1975-ben már írtam két kamaraoperát, de a karmesteri feladatok teljesen kitöltötték minden időmet. A 80-as években kaptam Kent Naganótól felkérést egy operára és erre hosszú ideig készültem, úgy, hogy például két szezonban vezényeltem Lyonban a Don Giovannit és közben tanulmányoztam annak a dramaturgiáját a saját operámhoz. Mi volt az inspiráló erő?  Egész életemben a színpad inspirált. A fiatalkori budapesti színházi és filmzenék tapasztalatából szereztem bátorságot, hogy újból színpadra állítsam a zenémet. Szükséges-e speciális zenei nyelv kialakítása az operához? Az operák zenei nyelve lényegesen más, mint a szimfonikus zene. Minden történet más hangzásvilágot igényel. Ehhez hozzájönnek a különböző nyelven komponált operák, mivel az opera alapvetően nemzetközi műfaj. A különböző nyelvek ritmusa, hangsúlyozása, logikája, kultúrája mind más és más zenei megoldást igényel. A Három nővér az egyik leggyakrabban játszott kortárs opera, számított ekkora sikerre? Nem, de a siker rögtön a bemutatón jelentkezett. Létezik-e valamilyen könnyen felismerhető Eötvös-stílus, van-e valamilyen kompozíciós vezérelve? A zeném mindig dialógusban van a hallgatóval és a nézővel. Én elmesélem a zenét. Ez a fiatalkori színházi tapasztalataimból ered, annak a folytatása. Egyszer azt nyilatkozta: „A nyelvezetem ugyanaz, hozzám kötődik. A stílus más, az a tárgyhoz". Milyen ez a nyelvezet?  Sajátos hangzásvilágom van, amit leginkább az írók nyelvi világához hasonlíthatok, akik bár különböző témákról írnak, de a nyelvezetüket rögtön felismerjük. Mi az az erő, ami komponálásra készteti?  Bennem mindig zeng valami, csak alkalom kell, hogy más is hallja. Olyan ez mint amikor a növények a napfény hatására kibontakoznak.    A Goethe-érmet augusztusban kapta meg, az indoklásban az szerepelt: „Eötvös Péter magyar zeneszerző és karmester saját szerzeményeivel és kortársai műveinek interpretációival a hidegháború idején és a berlini fal leomlása után is a közös európai zenekultúra élharcosa volt, és ma is ennek a kultúrának a meghatározó alakja". Ma már tudjuk, a CIA a negyvenes évektől kezdve komoly pénzt, munkát, fektetett a kortárs, avantgard művészek, művészetek támogatásába, gyakorlatilag fegyvernek tekintette őket a kommunizmus elleni harcban. Lehetett a CIA jelenlétből valamit érezni?  Érdekes, ezt most hallom először, de el tudom képzelni, hogy ez így volt.  Visszatekintve nem hiszem, hogy bármit másként csináltam volna, ha ezt tudom.  Milyen céllal hozta létre az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítványt? Fő célom a fiatal zeneszerző és karmester generáció közötti kapcsolat megerősítése, hogy együtt dolgozzanak és ismerjék egymás feladatkörét. Ezen felül pedig, hogy tovább adjam azt a hatalmas tudást, amelyet én kaptam az ötven éves pályám során.  Alapítványként, támogatásokból működik. Kis létszámú csoportokat fogadunk, és professzorként nemzetközileg jelentős zeneszerzőket hívunk meg. Tevékenyen vett részt zeneszerzőként és előadóként egy új zenei világ kialakításában. Hogyan látja, mi az, ami az elmúlt évtizedek kísérletezéseiből életerősnek bizonyult? A "klasszikus" zenei hangzásvilág az utóbbi évtizedekben két irányban változott: az egyik a komplexitás, a másik a szimplicitás irányában alakította ki a nyelvezetét. Mindkettő nagyon színes és formailag is érdekes lett. A közönség az igényeinek megfelelően választhat. Ha végigtekint pályáján, mi volt az, amivel Eötvös Péter részt vett az új zenei világ megszületésében?  Három területen voltam egyenlő módon nagyon aktív: zeneszerzőként főként a 10 operámmal és számos koncertművemmel, amelyeket az egész világon játszanak. Karmesterként a 20.-21. század zenéjét szintén az egész világon autentikus módon, a zeneszerzőkkel való személyes kapcsolaton keresztül tudtam átadni a zenekaroknak, ugyanúgy, ahogy ez a korábbi századokban is történt. Tanárként sok száz növendékem indult el a zenei pályán és került vezető pozícióba. A zenén kívül mi foglalkoztatja még? Lényegében minden foglalkoztat, mert valahogy minden zenévé válik. A zene az egyik nyelv, amelyen az ember beszél és zenél.   

Névjegy

2019-ben az egész világon portrékoncertek formájában ünneplik Eötvös Péter 75. születésnapját. 2021-ben Berlinben lesz az új operája bemutatója. 1944.január 2-án született Székelyudvarhelyen. Tizennégy éves korában Kodály Zoltán javaslatára felvették a Zeneművészeti Főiskolára. Pályáját a Vígszínház zenei vezetőjeként kezdte, színházi és filmzenéket komponált. Több külföldi és magyar vezető szimfonikus zenekar vendégkarmestere volt. Műveit világszerte játsszák. 

Szerző

Tőkés László volt sajtófőnöke vette át a Petőfi Irodalmi Múzeumot

Publikálás dátuma
2018.12.17. 10:33

Fotó: Google Street View
Pröhle Gergelyt váltja az új ember a PIM élén.
Demeter Szilárdot, a Századvég elemzőjét, 2008-2014 között Tőkés László sajtófőnökeként dolgozó írót nevezte ki ideiglenesen a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatói posztjára- adja hírül az MTI. A Petőfi Irodalmi Múzeum végleges főigazgatói pályázata nyilvános, annak elbírálása után kerül sor a vezetői tisztség betöltésére - áll az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi)közleményében. Demeter Szilárd író, szerkesztő, 1976-ban született Székelyudvarhelyen. 1995-ben végzett a Benedek Elek Tanítóképzőben, 1999-ben Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen filozófusi diplomát szerzett. Ezt követően három évig a Korunk kulturális folyóirat filozófiai szerkesztője volt, emellett a Partiumi Keresztény Egyetem oktatójaként létrehozta és sok évig vezette az egyetemi kiadót, valamint felelő szerkesztője volt az egyetemi tudományos folyóiratnak. Több, mint tíz évig a Kellék szakfilozófiai folyóirat szerkesztőjeként is tevékenykedett (jelenleg szerkesztőbizottsági tagja). 2008-2014 között Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő mellett dolgozott előbb mint sajtófőnök, később irodavezető. 2014-től a Századvég Alapítvány kutató-elemzője. 2017 novemberétől 2018 júliusáig alapító főszerkesztője a magyarországi regionális napilapok mellékleteként megjelenő Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális mellékletnek, júliustól lapigazgatóként azon dolgozik, hogy a mellékletet Kárpát-medencei méretűvé szervezze. Prózaíróként az ezredfordulón debütált, a legelső írásával megnyerte a Tiszatáj novellapályázatát. Hat kötete jelent meg, legújabb regénye a Kéket kékért című (2017), amelynek 2018-ban megjelent a román nyelvű kiadása is - olvasható a közleményben.
Frissítve: 2018.12.17. 10:35

Kivételt tesz Budapesttel José Carreras

Publikálás dátuma
2018.12.16. 16:11

Fotó: LLUIS GENE / AFP
A világ egyik leghíresebb tenorja tavaly bejelentette, hogy nem turnézik többet. Azonban decemberben 19-én, szerdán mégis fellép a Papp László Budapest Sportarénában, egy gálakoncerten.   Nemrég pályafutása legfontosabb helyszínein – a londoni Albert Halltól Montevideóig – adott búcsúkoncerteket José Carreras, és ezután szögre is akasztotta a turnéruháját. Bár a 71 éves világhírű tenorista a turnézástól elbúcsúzott, a színpadtól szerencsére nem. Egyéni koncerteket még vállal, így látogat el Budapestre is.  A barcelonai születésű, katalán nevén Joseph Maria Carreras a leghíresebb karmesterekkel dolgozott együtt. Tehetségét korán felismerték, 5 évesen egy katalán rádióállomás adásában szerepelt, 11 évesen pedig fellépett a barcelonai Teatro Liceu színpadán. Fiatal korában eredetileg vegyésznek készült, de hamar rájött, hogy inkább a konzervatóriumba szeretne beiratkozni. 1971-ben az olaszországi Parmában megnyerte a nemzetközi Verdi énekversenyt. Első helyezése után Carlos Caballé (Montserrat Caballé testvére) lett a menedzsere, és hamarosan megnyíltak előtte a világ operaházai. Énekelt többek között a londoni Covent Gardenben, a New York-i Metropolitan színházban, a bécsi Operaházban, a milánói Scalában is, több operafilmet is forgatott. Azonban 1987-ben Párizsban tartózkodva a Bohémélet filmforgatása alatt megtudta, hogy akut leukémiában szenved.  Felgyógyulása után 1988-ban lépett fel újra, a barcelonai Diadalív előtti téren. Ezt követően két kollégájával, az olasz Luciano Pavarottival és a spanyol Plácido Domingóval együtt több koncertet adott a világ különböző városaiban, Három Tenor néven. José Carreras többször járt Magyarországon, kedvenc partnere volt Házy Erzsébet, Andor Éva, Tokody Ilona, Marton Éva és Rost Andrea is.    A repertoárja több mint 60 operát tartalmaz, melyek közül a legkiemelkedőbbek: a Bohémélet, a Don Carlos és a Carmen.
Szerző
Témák
José Carreras