Jogellenesen tuszkolták ki az őrök Hadházy Ákost és Szél Bernadettet a köztévéből - és még a köztévé tett feljelentés

Publikálás dátuma
2018.12.17. 10:02

Fotó: Szél Bernadett Facebook oldala
Ahova egyébként a rendőröket sem engedték be.
Egyelőre nem tudni, hogy az állam jogászai - ide értve a rendre „független elemzőként szerepeltetett pártalkalmazottakat –, illetve az MTVA milyen jogszabályi részletre próbálja kimagyarázni ami ma hajnalban történt, nevezetesen azt, hogy a köztévé épületéből biztonsági őrök tuszkolták ki Hadházy Ákost. majd a kijáratnál a földre lökték a képviselőt, továbbá erővel szorították ki az épületből Szél Bernadettet is. A biztonsági őrök – bárkik is voltak – egyértelműen jogszerűtlenül járhattak el. Az országgyűlési képviselőkről szóló 1990-es törvény 9 paragrafusa egyértelműen fogalmaz: „A képviselői igazolvány az államigazgatás valamennyi szervéhez, továbbá a közintézetekhez és közintézményekhez belépésre jogosít. A képviselő - a hatáskörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon - jogosult a fegyveres erők, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség és a rendészeti szervek működésére szolgáló területre is belépni.” A törvény azt is kimondja: „az állami szervek kötelesek az országgyűlési képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni.” Mármost Hadházy Ákos a közmédia vezetőivel próbál hetek óta kapcsolatba kerülni - eddig tökéletesen sikertelenül.  A történteket Facebookon közvetítették: Hadházy és Szél azért hívott rendőrt, mert személyes tárgyaik – ruháik, táskáik – a tévészékház épületében maradtak, és kérésükre sem adták vissza a komplexum őrei. A kihívott békásmegyeri rendőrök megpróbáltak bejutni, de hosszas egyeztetés után nem engedték be az épületbe.

Az MTVA feljelentést tett

Bár a hatóságot nem engedték be, az MTVA azért rendőrséghez fordult a történtek miatt – a közmédiát összefogó alap erről közleményben számolt be hétfőn délelőtt. 
Levelükből  kiderül, hogy az MTVA szerint a közérdekű üzem megzavarásának számít, ha egy ellenzéki képviselő több ezer tüntető követeléseit szeretné élő adásban beolvasni. „Az MTVA biztonságért felelős vezetője felhívta az politikusok figyelmét arra, hogy az a joguk, hogy beléphetnek az intézménybe nem egyenlő azzal, hogy zavarhatják az ott folyó munkát” - fogalmaz a közmédia központja.  
Mint fogalmaznak, az ellenzéki képviselők „azzal próbálták megzsarolni az MTVA-t, hogy ha nem teljesül a kívánságuk, akkor majd "bejön" az utcáról több ezer dühös ember”. Hozzáteszik, hogy  a politikusok „Rendszeresen zaklatták az MTVA munkatársait, a folyosókon kergették a dolgozni érkezőket. Hadházy Ákos megpróbált egy lépcső korlátján átmászva üzemi területre behatolni. A biztonságiak figyelmeztették, felszólították, de nem állt el szándékától, végül a belekapaszkodó Szél Bernadettel együtt eltávolították az épületből. A képviselők viselkedése, fenyegető magatartása félelmet keltett a közmédia munkavállalóiban. Folyamatos igaztalan vádaskodásaikkal, csúsztatásaikkal megpróbálták lejáratni az intézményt.” 
Bár erre az MTVA közleménye nem tér ki, az igazsághoz hozzátartozik, hogy 
  • a tüntetésen résztvevő parlamenti képviselőknek joguk van belépni az MTVA központ területére, de a szekuritisok először ezt nem akarták megengedni nekik,
  • A politikusok egy felelős szerkesztővel, szakmai vezetővel szerettek volna tárgyalni, ehelyett az MTVA-székház biztonsági igazgatója állt ki eléjük, és börtönbüntetést emlegetett az ellenzéki megmozdulás miatt,
  • a képviselők útját több helyszínen is fegyveres őrök állták el, petíciójukat nem olvashatták be élő adásban
  • Hadházy Ákost és Szél Bernadettet törvénytelenül, erőszak alkalmazásával penderítették ki hétfőn reggel az épületből
  • A politikusok személyes tárgyait nem adták vissza, ezzel szintén jogsértést követhettek
És ami az MTVA jogi indoklását illeti: a közérdekű üzem kapcsán egy igazi gumiszabályra hivatkoznak a jogászai. Ugyan a Büntető törvénykönyvben szerepel a közérdekű üzem megzavarásának – illetve annak előkészületének - a tilalma és büntethetősége, ám maga a törvény igencsak szellősen mondja ki, hogy mi számít annak. Így közérdekű üzem például a közmű vagy a közösségi közlekedési üzem mellett az „elektronikus hírközlő hálózat” is. Ebbe némi jogászi kreativitással éppen úgy beleérthető az MTVA hajnali adása vagy éppen a tüntetésen kint dolgozó forgatócsoport működése is. Ilyenkor a bíróság dönti el, hogy a tényleges cselekmény veszélyes volt-e a közösségre vagy sem. Pontosan a jogi bizonytalanság miatt dönthetett úgy a kormánytöbbség 2015-ben, hogy módosítja a szabálysértési törvényt és új szabálysértési tényállássá lett a közérdekű üzem működésének bűncselekményi szintet el nem érő megzavarása. Ilyent az követ el, aki szándékosan vagy gondatlanságból a közérdekű üzem működését úgy zavarja meg, hogy azzal nem okoz jelentős mértékű üzemzavart és szándékos elkövetés esetén 50 ezer forintnál kisebb kár keletkezik. A módosítás egyik célja pontosan az lehetett, hogy így már el lehetett járni ténylegesen komoly kárt nem, legfeljebb csak fennakadást okozó, például hídfoglaló tüntetőkkel szemben. Az MTVA közleményében ugyanakkor érdekes mód a feljelentés kapcsán nem hivatkozik a közérdekű üzem megzavarására, egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen jogcímen tettek feljelentést az ellenzéki képviselőkkel szemben.
Frissítve: 2018.12.17. 10:54

A rendőröket sem engedték be az MTVA székházába

Publikálás dátuma
2018.12.17. 09:40

Fotó: Facebook/Szél Bernadett
Táska, kabát nélkül lökték ki az ellenzéki képviselőket a közmédia fellegvárából. Rendőrt hívtak, hogy legalább személyes tárgyaikat visszakapják, de az MTVA őrségét ez sem érdekelte.
Élő adásban derült ki, hogy az MTVA őrségét a hatósági fellépés és a rendőrigazolvány sem érdekli: miután erőszakkal rángatták ki az épületből Hadházy Ákos és Szél Bernadett parlamenti ellenzéki képviselőket, a békásmegyeri rendőröket sem akarták beengedni.
A történteket Facebookon közvetítették: Hadházy és Szél azért hívott rendőrt, mert személyes tárgyaik – ruháik, táskáik – a tévészékház épületében maradtak, és kérésükre sem adták vissza a komplexum őrei. 
A kihívott békásmegyeri rendőrök megpróbáltak bejutni, de hosszas egyeztetés után nem engedték be az épületbe.

Szél Bernadett arról beszélt, hogy odabent legalább négy különböző biztonsági szolgálat embereivel találkoztak.
„Egyértelművé vált, hogy ennek az abszurd és mocskos rendszernek ez a szíve és motorja, a verőlegényeik, pedig mint régen az ÁVÓ arra valóak, hogy elhallgattassák a kritikus hangokat – mondta a történtekről Hadházy Ákos. Mint lapunk élőben közvetítette, az ellenzéki politikus korábban egy lépcső peremén, a korláton kívül próbált feljutni arra az emeletre, ahol feltételezése szerint az MTVA vezetősége tartózkodott- így próbálta elérni, hogy fogadják őt, és a politikusok élő adásban olvashassák be öt pontos petíciójukat. Az őrség azonban Hadházy útját állta, majd hosszas huzakodás után erőszakkal vonszolták ki őt és társait az épületből. 
Szerző
Frissítve: 2018.12.17. 09:48

Prőhle Gergely: Nem hiszem, hogy duzzognom kellene

Publikálás dátuma
2018.12.17. 09:00

Fotó: Lakos Gábor
Nem keverném bele a miniszterelnököt – mondta Prőhle Gergely arról, lehetett-e szerepe Orbán Viktornak abban, hogy menesztették a Petőfi Irodalmi Múzeum éléről.
Tagja a Fidesznek? Semmilyen pártnak nem vagyok és nem voltam a tagja. Tehát nem köti semmiféle pártfegyelem. Konzervatív keresztény értelmiségiként elfogadhatónak tartja az úgynevezett rabszolgatörvényt? Az elnevezést mindenképp tendenciózusnak tartom, de nem ismerem a munkaügyi helyzetet. Annyit tudok, hogy Magyarországon kevés a szakképzett munkaerő. Ha az új törvény alapján valakit arra kényszeríthetnek, hogy sokkal többet dolgozzon, akkor ez rossz. Ha nincs kényszer, akkor nem látom bajnak, hogy az emberek többet dolgozhassanak, ha többet szeretnének keresni. A tulajdonosok „felajánlásával” kormánypárti médiatermékek százai kerültek egy új sajtóalapítványba, Orbán Viktor „nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak” nyilvánította az ügyletet. Tessék mondani, ez már Észak-Korea? Jó volna, ha a médiacégek állami támogatás, sőt, akár állami hirdetések nélkül is, a piacról és az olvasók kegyéből tudnának megélni. Ha nem ez a helyzet, akkor az adófizetők pénzéből való kifizetéseket valamilyen módon érdemes racionalizálni. Ha az alapítvány ezt a célt szolgálja, akkor rajta!
Ezt a célt szolgálja az új sajtóalapítvány? Remélem. De nem szeretnék olyan kérdésekről filozofálgatni, amelyekre nincs befolyásom, és amelyekhez nem is értek. Én igyekszem tájékozódni a világ dolgairól, és annak örülök, ha e tájékozódás különböző csatornái szabadon működnek. Miután önt „liberális elhajlással” vádolták az egyik kormánylapban, Kásler Miklós miniszter leváltotta a Petőfi Irodalmi Múzeum éléről. Feldolgozta már, hogy a sajátjai menesztették? A kormányon, pláne a kormánypárti táboron belül is különböző meggyőződésű és emberi minőségű személyek vannak, ezért nem úgy fogom fel, hogy a „sajátjaim” menesztettek. Szőcs Géza, a miniszterelnök kulturális főtanácsadója és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is többször mellém állt. Nem hiszem, hogy duzzognom kellene. Mindig tudtam, hogy a polgári oldal sokszínű. Próbált némi átjárást biztosítani a szekértáborok között... Azért mentem a Petőfi Irodalmi Múzeumba, mert szekértáborok helyett irodalomban gondolkodtam. Esterházy Péter gyakran idézett gondolata, hogy talán hasznosabb, ha valaki íróként nem népben és nemzetben, hanem inkább alanyban és állítmányban gondolkozik. A múzeumot és az irodalmat érdemes mentesíteni az aktuálpolitikai vonatkozásoktól. Ettől még lehet értékelvű a megközelítésünk. Továbbra is úgy gondolom, hogy egy közintézménynek így kell működnie. A miniszterelnök jóváhagyása nélkül nem merték volna elmozdítani. Van valamilyen személyes konfliktusuk? Nem keverném bele a miniszterelnököt. Orbán alakította ki azt a képet, hogy nélküle nem születhet semmilyen döntés. Engem az emberi erőforrások minisztere mentett fel. Ráadásul az elbocsátásomról szóló minisztériumi közlemény még az érdemeimet is emlegette. Azt, hogy a miniszterelnök figyelme milyen mélységeket ér el, nem tudom megítélni. Ki lesz az utódja? Befutó lehet még a szélsőjobbos Takaró Mihály? Tudtommal ő véglegesen visszalépett, nem vállalja. Eddig nem is írták ki a pályázatot. Elég furcsa helyzet, nem? Kétségtelenül az. Ősszel, egy evangélikus rendezvényen ön arról beszélt, hogy a „haragvó verbális brutalitás civilizációs károkat okoz” az országnak, ami aligha összeegyeztethető a kereszténydemokrácia értékrendjével, stílusával. Kinek címezte a bírálatot? Mindazoknak, akik haragvó verbális brutalitással írtak, írnak publicisztikákat – akár az én ügyemben, akár más ügyekben is. Amikor alpári hangnemben „lenyúlbéláznak”, nehéz elhinni, hogy ez a kereszténydemokrata stílus, vagy akár csak a polgári jómodor része. Jó ízlésű ember az ilyen megnyilatkozásoktól idegenkedik. Harmadszor is az evangélikus egyház országos felügyelőjévé, világi vezetőjévé választották. Mire véli, hogy Font Sándor, a Fidesz parlamenti képviselője is elindult önnel szemben? Font Sándor tavasz óta déli egyházkerületünk felügyelője, évtizedek óta tagja a soltvadkerti gyülekezet presbitériumának. Régi evangélikus család sarja. Kapott jelölést az országos felügyelőségre, elfogadta. Nyílt titok, hogy Font Sándort a Fidesz küldte. A hatalomnak nem tetszik, hogy evangélikus vezetők esetenként más álláspontot képviselnek, mint a kormány. Azt honnan lehet tudni, hogy a Fidesz küldte? Evangélikusoktól. Én is evangélikus vagyok. A találgatások világa helyett annak hiszek, amit egy felelős kormányzati vezető nekem mondott. Semjén Zsolt biztosított arról, hogy nem úgy van, ahogyan ön állítja. Nincs okom feltételezni, hogy a miniszterelnök-helyettes ne az igazat mondta volna. Ezek szerint a téma azért előkerült. Jó, hogy Font Sándor elindult. Az eredmény is komolyabban vehető, mintha ellenjelölt nélkül nyertem volna. Szoros küzdelemben, 33:30-as szavazataránnyal győzött a tisztújításon. Lehet úgy értékelni, hogy a zsinat ellenállt a kormánynak, de úgy is, hogy a Fidesz erős befolyást szerzett az evangélikus egyházban. Melyik olvasattal ért egyet? Ugyanúgy, ahogyan a múzeum ügyében, itt is óvnék az automatikus politikai értelmezéstől. Nem arról van szó, hogy mérlegre került volna, ki az inkább, és ki a kevésbé fideszes. Szomorú is lenne, ha úgy dőlt volna el a választás, hogy az én elmúlt 12 éves tevékenységem nem számít. Teljesen természetes, hogy Font Sándornak is megvolt a támogatottsága: egy tősgyökeres evangélikus országgyűlési képviselő komoly tényező. Így is tagja az országos presbitériumnak, ami az elnök-püspök és az én elnökletemmel az egyház legfontosabb döntéshozó testülete. Fontos, hogy egy befolyásos kormánypárti politikus is segíti az egyház ügyét. Kiszámolta már, hogy a „renitens megnyilvánulások” miatt a kormány mennyi pénzt vont el az evangélikus egyháztól? Sok százmilliós, akár milliárdos tételekről hallani. Elvonásról nem tudok. De azért sem tudom beárazni a renitensnek gondolt megnyilvánulásokat, mert nem tudom, milyen megnyilvánulásokra gondol. Azokra például, amelyek szembementek a migránsellenes kormánypropagandával. Többször nyilatkoztam korábban, hogy egy lutheránus keresztyén embernek óvakodnia kell a durva leegyszerűsítéstől. Az állam, amikor kerítést épít, a közösség megvédésére vonatkozó kötelezettségét teljesíti. Másrészt az egyes embernek a felebaráti szeretet parancsából eredő kötelessége, hogy odaforduljon az elesettekhez. A kettőnek együtt kell érvényesülnie. Luther ezt a kettős kormányzás elvének nevezte. Ez lenne a renitens gondolat? Ön szerint a kormány és a Fidesz képviselőit áthatja a felebaráti szeretet? Általánosságban nem tudok erre válaszolni, de azt tudom, hogy sok fideszes ismerősöm, barátom részt vesz a segítségnyújtásban, például az Ökumenikus Segélyszervezet keretei között. Napirenden van a kormány és az evangélikusok közötti finanszírozási megállapodás megújítása. Mire számít? Semjén Zsolt a nyár folyamán biztosított minket arról, hogy a tárgyalásokat 2019-ben megkezdjük. Most kerül egyházi testületeink elé egy írásom, ami azt fogalmazza meg, hogy mit és milyen logika alapján szándékozik elérni az egyház. Az nem koncepció ugyanis, hogy több pénzre van szükség. Fenntartható fejlesztésekhez kell több forrás, olyanokhoz, amelyek megfelelnek a gyülekezetek céljainak, de egyúttal közhasznúak is. Unom a baloldali kritikákat, hogy az egyházak folyton csak pénzt akarnak. Az egyház nagyon is korszerű szervezet, amely a saját érdekét és a közérdeket egyszerre képes szolgálni. Így tud csak hatni a világban, és ez a lényeg.

Névjegy

1965-ben született Budapesten. Jénai egyetemi tanulmányai mellett az ELTE magyar-német szakán szerzett bölcsészdiplomát. 1992-től 1998-ig a Friedrich Naumann Alapítvány igazgatója. Az első Orbán-kormány idején a kulturális tárca közigazgatási államtitkára, 2000 és 2005 között berlini, majd berni nagykövet. 2010-től a Külügyminisztérium, 2014-től az Emmi helyettes államtitkára, 2017-től 22 hónapig a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. 2006-tól az evangélikus egyház országos felügyelője.

Szerző
Témák
Prőhle Gergely