Jogsértő migránsadó: a NAV tehetetlen

Publikálás dátuma
2018.12.18. 06:00

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az adóhatóság hónapok óta nem ad tájékoztatást a Velencei Bizottság által is jogsértőnek ítélt bevándorlási különadóról. A kormány kitart az értelmezhetetlen törvény mellett.
Csaknem négy hónappal a bevándorlási különadó hatályba lépése óta nem tud érdemi válaszokat adni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) arra a kérdésre, mely szervezeteknek és milyen tevékenység alapján kellene befizetniük az új adóterhet. A potenciális érintettek közül a Magyar Helsinki Bizottságot és az Amnesty International Magyarországot eddig nem is keresték az ügyben, igaz, a civil jogvédők szerint ebben nincs is semmi meglepő, továbbra is kitartanak korábbi álláspontjuk mellett, miszerint rájuk nem vonatkozik az új adó. A menekülteket segítő Migration Aid és a Menedék Egyesület fizetési kötelezettségét úgynevezett támogató eljárás keretében vizsgálta az adóhatóság, ám a határidők lejárta után sem jutottak döntésre. Siewert András, a Migration Aid képviselője lapunkat úgy tájékoztatta: az adóeljárásról szóló törvény szerint – hosszabbítással együtt – hatvan napon belül kellett volna lezárni az ügyet, esetükben a határidő november végén járt le, ám még december közepén sem kaptak tájékoztatást a NAV-tól. – Csak azt tartjuk elképzelhetőnek, hogy a NAV vezetői nem tudják, hogyan evickéljenek ki abból a lehetetlen helyzetből, amelybe a politika hozta őket egy pongyolán és ellentmondásosan megfogalmazott adótörvénnyel. Adószakmai döntést hozzanak és jelentsék ki, a törvény ebben a formában alkalmazhatatlan, vagy hunyászkodjanak meg a politika előtt és bízzák a bíróságokra, hogy a törvényt vizsgálva igazat adjanak a civil szervezeteknek? – fogalmazott Siewert. A Napi.hu a Magyar Államkincstár októberi mérlegére hivatkozva korábban azt írta, valamelyik szervezet már befizetett 100 ezer forint különadót, az viszont nem derült ki, mely egyesület ismert magára az adótörvény nem éppen egyértelmű rendelkezéseiben. (A Pénzügyminisztérium korábbi közleménye szerint a különadót "a bevándorlást segítő tevékenység támogatása" után kell fizetni). Az általunk megkérdezett szervezetek nem tudják, mely szervezet találhatta jogosnak az adóterhet. Kerestük az adóhatóságot, ám kérdéseinkre nem kaptunk válaszokat. A bevándorlási különadót – más civil jogi szakértők mellett – múlt pénteki állásfoglalásában az Európa Tanács alapjogi tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság is jogsértőnek találta. Szerintük elfogadhatatlan, hogy az állami adókivetés beleavatkozik mind a potenciális adományozók, mind a legitim célokat követő civil szervezetek tulajdonhoz való jogába, ráadásul úgy, hogy megsérti a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát is. A tekintélyes alapjogi testület szerint ezért vissza kell vonni a bevándorlási különadót létrehozó egész rendelkezést. Az ügyben kerestük a Pénzügyminisztériumot: tervezik-e a különadóra vonatkozó rendelkezések kivezetését az adótörvényből, de lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára viszont úgy nyilatkozott az M1-en: a kormány minden eszközzel tiltakozni kíván a Velencei Bizottság állásfoglalása ellen, amelyben szerinte az egyébként független szakértőkből álló testület „politikai állításokat” tett.
Szerző

A demonstrálók ráfordultak médiagólem jobb lábára, a Mediaworksre

Publikálás dátuma
2018.12.17. 22:34

Fotó: Tóth Gergő
Bár a tüntetők derékhada továbbra is a Kunigunda utcában az MTVA székháza előtt, egy több száz fős csoport előbb a Hír TV-nél tette tiszteletét, majd tovább ment, hogy bekopogjon Mészáros Lőrinc nem olyan rég elajándékozott médiacégébe.
A momentumosokban és a jobbikosokban pezsgő tettvágy a lábukban koncentrálódott, úgyhogy úgy döntöttek, a köztévén kívül más szimbolikus médiumok előtt is protestálnak. Az első állomás a Hír TV-volt, ahova még erős rendőri kíséret nélkül futottak be. Noha a csapat nem volt számos (mintegy ötszáz fő), sikerrel bénította meg az egyik legfontosabb budapesti utat, a Szentendreit.
A Hír TV-nél gyors demonstráció keretében ismertették azt az öt pontot, aminek a beolvasását a közmédia megtagadta. (Azt senki nem követelte, hogy az egykori Simicska-orgánum, amely most a kormányzati médiabirodalom meghatározó eleme.)
Miközben a Szentendrei úton meneteltek a demonstrálók, jelentős számú rendőr érte be őket, így kvázi körbezárva folytatták útjukat. Amely azonban nem vezetett egyenesen a Mediaworkshoz, egy vargabetűt megért, hogy a Ripost előtt skandálják, miszerint nekik szabad médiára van szükségük. És ez esetben a tiltakozás aktusa egy egész konkrét címlapnak is szólhatott. A Ripost volt ugyanis az, amelyik a legjobban alájátszott a kormány kommunikációnak, miszerint fékevesztett sorosisták törnek a magyar kereszténységre. Az előbbi mondat igazolásához szóra nincs is szükség, álljon itt a Ripost címlapja.
És mivel az a különös sajtó-geopolitikai helyzet állt elő, hogy a kormányzati médiaérdekeltségek jó része Óbudán koncentrálódik, a Figyelő szerkesztőségének épülete is meghallgathatta, hogy mit kívánnak öt pontban a tüntetők. (És akkor egy kis kibeszélés az egyre népesebb (uszkve ezer fő) menetelésből: ami a köztévében nem hangozhatott el, az az Echo-ban igen, ugyanis az MSZP-s Bárány Balázs elővezette a rabszolgatörvényről szóló beszélgetésben.)
És végül megérkezett a tömeg az egykori Népszabadság épületéhez, ahol most a Mediaworks terpeszkedik. És itt is az ötpontos petíció a központi elem, amit a tömeg kinyomatna minden megyei lapban (hogy, hogy nem az összes ehhez a kiadóhoz tartozik). Megjegyzendő: komoly tartalmi akadálya nem lehetne a közlésnek, hiszen ezek az orgánumok gyakorta egyező üzenetekkel készülnek.
Frissítve: 2018.12.17. 22:54

Fegyelmi eljárásba rántaná be a Fidesz Márki-Zay Pétert

Publikálás dátuma
2018.12.17. 20:16
Márki-Zay Péter zajos csatában nyerte a hódmezővásárhelyi választást
Fotó: Vajda József / Népszava
A polgármester azzal érvel, Hódmezővásárhely vagyonát mentette.
Márki-Zay Péter elleni vizsgálóbizottság felállításáról döntött a hódmezővásárhelyi közgyűlés, írja a hvg.hu. A dolog előzménye, hogy a város úgy indította el egy 170 milliós víztisztító beruházást, hogy azt a költségvetés nem hagyta jóvá. Márki-Zay szerint azért volt kénytelen közgyűlési jóváhagyás nélkül elindítani a beruházást, mert különben 170 millió forintot veszített volna a város. Ha bebizonyosodik a számviteli fegyelem megsértése, akkor fegyelmi eljárás indulhat és akár feljelentés is születhet Márki-Zay ellen. 
Szerző