Előfizetés

Magyar kutatók is vizsgálják az idegen naprendszerek exobolygóit

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.12.17. 18:43

Fotó: ESA/ATG medialab, CC BY-SA 3.0 IGO
Magyar kutatók is részt vesznek az Európai Űrügynökség ARIEL-küldetésének tudományos programjában, amely az idegen naprendszerekben lévő exobolygók légkörét vizsgálja majd - közölte a Magyar Tudományos Akadémia az MTI-vel.
Európai Űrügynökség ARIEL küldetése ezer távoli csillag bolygóit fogja megfigyelni. Ez lesz az első olyan kiterjedt vizsgálat, amely az exobolygólégkörök kémiáját fogja tanulmányozni. A várhatóan 2028-ban induló misszió konzorciuma a napokban Dublinban tartotta negyedéves találkozóját, ahol a technikai és tervezésben elért előrehaladást, valamint a tudományos lehetőségeket tekintették át.
Az exobolygók - azaz a távoli csillagok körül keringő bolygók - kutatása hatalmasat fejlődött az elmúlt évtizedben, elsősorban az e célra épített űrteleszkópoknak köszönhetően. Mára több ezer exobolygót ismerünk, és sok további felfedezése várható, de a következő fontos lépés ezen égitestek jobb megértése lesz. Ezt a célt szolgálja majd az Európai Űrügynökség (ESA) ARIEL nevű űrtávcsöve, mely infravörös spektroszkópia és nagysebességű fotometria révén több ezer exobolygó légkörének vizsgálatát, kémiai összetételének meghatározását, keletkezésének, időjárásának, fizikai viszonyainak felderítését és statisztikai vizsgálatokat tesz majd lehetővé - ismertette a közlemény.
Az innovatív teleszkóp egyméteres átmérőjű tükörrel lesz felszerelve, ami a távoli naprendszerek látható és infravörös sugárzását gyűjti. Egy spektrométer a "szivárvány színeire" bontja a fényt, és kimutatja a bolygók légkörének kémiai "ujjlenyomatát", ami a bolygó csillag előtti vagy mögötti elhaladása során rakódik rá a csillag fényére. Egy fényességmérő eszköz az exobolygók légkörében található felhőket fogja megfigyelni, míg a pontos követést lehetővé tevő irányító rendszer az űreszköz stabil célra tartását fogja garantálni nagy pontossággal.
Az ARIEL tudományos programjának számos részkérdésébe bekapcsolódtak az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Csillagászati Intézetében dolgozó és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium munkatársai. 
"Az exoholdak és gyűrűk keresésétől, a műszer kalibrálásán keresztül a méréseket zavaró asztrofizikai zajforrások azonosításáig és kiküszöböléséig jó néhány területen van nélkülözhetetlen tapasztalatunk, amit az ARIEL misszióban is kamatoztatni fogunk. A csillagok aktivitásának és a planétákkal való kölcsönhatásának tanulmányozásával és jobb megértésével szintén a misszió alapvető céljához fogunk hozzájárulni. Az egyes célpontok megfigyelései között rövid holtidőben pedig további célobjektumok, például fiatal, keletkezőfélben lévő csillagok megfigyelésének kidolgozását is a magyar kutatók vállalták"

- idézte a közlemény a hazai tudományos hozzájárulást koordináló Szabó Róbertet.

 Az ARIEL programban 15 ESA-tagországból 60 intézet vesz részt, többek között a konzorciumot vezető Egyesült Királyság, továbbá Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia, Belgium, Ausztria, Dánia, Írország, Magyarország, Svédország, a Cseh Köztársaság, Németország, Portugália, valamint egy NASA-hozzájárulás révén az Egyesült Államok.

Csak karácsonykor bolondul a magyar a halért, pedig jóval többet kellene gyomorba küldenie

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.12.17. 13:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Egyre több halat eszünk, de még mindig sokkal kevesebbet, mint amennyit kellene, így aztán ebben sem állunk jól az európai országokhoz képest.
Bár az alábbi ábrán jól látszik, hogy az elmúlt években egyre több halat eszünk, az éves fejenkénti nagyjából 6 kilogrammos fogyasztás még mindig jelentősen elmarad a 20 kilogramm körüli európai átlagtól. Pedig kellene, hiszen a hal az egészséges életmód fontos eleme. A magyarországi kiváló vízminőséggel rendelkező tavakban, folyókban jó minőségű halat lehet nevelni, ráadásul az idei hosszú, meleg nyár is kedvezett a haltermelőknek.
Az éves halértékesítés 30-32 százaléka a karácsonyi időszakra esik - mondta a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnöke az MTI-vel. Németh István elmondta: ilyenkor még mindig az élő ponty a legkeresettebb. A gyermekes családok körében népszerű a szálkamentes szürkeharcsafilé, emellett többek közt az afrikai harcsából, a kárászból, a busából ás lazacból is széles a kínálat.
Lévai Ferenc, a MA-HAL szóvivője elmondta: az elmúlt évhez képest 4-8 százalékkal magasabb áron értékesítik a halat. A pisztráng kilogrammonként 2 ezer forintba, a fogas 3 ezer forintba kerül. A harcsa-féléket átlagoson 4 ezer forintért lehet megvásárolni. A hal ára tájegységenként változik: a Balaton és a Duna-Tisza térségében, valamint a nagy tógazdaságok környékén alacsonyabbak az árak - hívta fel a figyelmet.

Sokak álma valósulhat meg: megtalálhatták az elhízásért felelős gént

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.12.17. 10:45
Illusztráció
Fotó: Roos Koole / AFP
Amerikai és ausztrál kutatók találtak és blokkoltak egy olyan gént, amelyet ha kikapcsolnak, bármennyit ehetünk, nem hízunk. Gyógyszert azonban egyelőre nem sikerült belőle készíteni, sőt a mellékhatások sem ismertek.
Aki már próbált fogyni, tudja: csodaszer nincs, semmilyen készítmény nem tud azonnal/hamar sok súlytól megszabadítani, de megakadályozni sem, hogy meghízzunk, bármennyit is eszünk. Szakemberek szerint a lassabb, "melós" megoldás a célravezető: egészséges étrenddel és rendszeres mozgással több kalóriát égessük el, mint amennyit megeszünk. A neheze viszont még csak ezután jön: hasonló módszerrel el kell érni, hogy a leadott súly ne is jöjjön vissza. Megérkezett azonban minden súlyával küzdő ember álmáról szóló hír: az amerikai Texasi Egyetem, valamint az ausztrál Flinders Egyetem kutatói azt állítják, találtak és sikerült blokkolniuk egy olyan gént, amelyet ha kikapcsolnak, bármennyit ehetünk, nem hízunk. 
A kutatók, amikor egerekben kikapcsolták az RCAN1 nevű gént, azt találták, hogy a felpörgetett anyagcsere miatt az állatok nem híztak, bármennyit is ettek - írta a hvg.hu az IFLScience beszámolója alapján. A dolog szépséghibája, hogy a kísérletet egyelőre csak egereken végezték, valamint egyelőre nem ismertek a mellékhatások sem. 
A szakemberek szerint viszont az eredményeiknek megfelelően kifejlesztett gyógyszer segíthet az elhízás és az anyagcsere-problémák elleni küzdelemben. A kutatók szerint az RCAN1 blokkolása segítene a minden szervezetben létező fehér zsírszövetet a jelenleg főleg csak gyerekekben található barnává alakítani, így pihenés közben is éghetne a zsír. Ez persze nem jelenti azt, hogy ha elkészül a csodaszer, ne kellene tudatosan és egészségesen táplálkozni, hiszen azzal számos betegség elkerülhető, de az elhízás következményeinek csökkentéséhez is jelentősen hozzájárulhatna a készítmény.