Újabb 5 milliárd forint közpénzt folyósít a kormány – személyesen Orbán Viktor – az állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodó és Vagyonkezelő Zrt. „finanszírozási helyzetének rendezésére” - derül ki a hétfő délutáni Magyar Közlönyből. A forrás 4,66 milliárd forint erejéig az állami cégek felett álló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) egyéb működési célú kiadási, 340 millió pedig az MNV ingatlanberuházási kerete. A címzett a Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter joggyakorlása alá tartozó társaságok támogatásának egyéb működési célú kiadási sora. (A miniszter júniusban pont az MNV-től vonta magához a két éve a lakossági kukaszámlák beszedésére alapított NHKV tulajdonosi jogait.)
Arra, hogy az állami társaság pontosan mi célra kapja a neki lenyesett 5 milliárdot, a szűkszavú határozat nem tér ki: első pontjából pusztán az derül ki, hogy a kabinet egyetért saját céljával.
A helyzet már csak azért is visszás, mert az állami költségvetésből idén már kapott az NHKV 4,2 milliárdot, mégpedig a tavalyi 5,7 milliárd után. E tételeket egyéb bevételként különösebb hírverés nélkül nyugtáztak. Ráadásul a kabinet október végén, amikor az Észak-Kelet Pest és Nógrád megye ellátásáért felelős Zöld Híd Nkft. - arra hivatkozva, hogy az NHKV-tól egy ideje egy fillért se kaptak költségeik fedezésére - szögre akasztotta a kukáskesztyűt, 26,4 milliárd forintot különített el a hulladékgazdálkodáshoz „2018-ban feltétlenül szükséges kiadások fedezetére”. Eme összegről se tudni, miként jött ki, mely szerv és milyen jogcímen kapta, bár állítólag ez is az NHKV-hez folyt be. (Igaz, a Fidesz szerint a Zöld Híd nem azért állt le, mert nem jutott működési forráshoz az NHKV-tól, hanem mert a tulajdonos önkormányzati társulást akkor vezető Gémesi György ellenzéki színekben indult a választásokon és vesztettek.)
A külső szemlélő számára mégis kevéssé tűnik célravezetőnek a közpénztízmilliárdok szinte követhetetlen lapátolása az állami NHKV-ba. A kormány két és fél éve hozta létre a társaságot azzal a céllal, hogy a begyűjtést végző önkormányzati társaságok helyett szedje be a központilag fixált tarifájú kukaszámlákat, bevételeit aztán különböző ösztönzők mentén visszaosztva a szemetet változatlanul begyűjtő cégeknek. A számlázás központosítása ama nemes célt lett volna hivatott bizonyítani, hogy így nem folyik el kézen-közön a beszedett díj, átláthatóbb, hatékonyabb és olcsóbb rendszer jön létre, aminek bevételei ily formán értelemszerűen fedezik a fenntartási költségeket.
Az elmúlt két év ennek ellenkezőjét bizonyította. Az NHKV közel egymilliárdos számlázási rendszere ellenére mindmáig nem volt képes megoldani például, hogy minden fogyasztó pontos időben és adatokkal kapja meg csekkjét. Akad, akinek évek óta nem küldenek számlát. Olyannyira, hogy a cég hat hónapos késéssel leadott tavalyi mérlegében 86 milliárdos bevétel mellett 44 milliárdnyi követelést tartottak számon. Az ügy eme szálával érintőlegesen a kormány is foglalkozott, támogatván, hogy aki most visszamenőleg ömlesztve kap egy nagyobb adag számlát, részletekben is fizethessen; az NHKV december eleji közleménye ugyanezt erősítette meg.
A baljóslatú előrejelzéseknek megfelelően egyelőre a kiadási oldal is nagyarányú bizonytalanságokkal terhelt. Egyre-másra érkeznek hírek arról, hogy az NHKV késve, részben vagy egyáltalán nem fizeti ki a hulladékszállítást végző cégek költségeit. Ez ugyanakkor a jelek szerint a legkevésbé se ösztönzi hatékonyságjavításra az érintett vállalkozásokat. Ehelyett egyre rendszertelenebb a zöld- és szelektív hulladék begyűjtése, sőt – mint számos hasonló, figyelmeztető jel után a Zöld Híd esetében – olykor már a lakossági szemét is az utcán marad.
Arra, hogy a cég nem hogy a kukadíjbevételekből, de az emellé évente beleöntött közpénztízmilliárdokból se képes ellátni alapfeladatát – a nyugodt hulladékszállítás anyagi hátterének biztosítását -, nincs magyarázat: lapunk kérdéseire hónapok óta se az NHKV, se a tulajdonosi jogait gyakorló Bártfai-Mager Andrea nem válaszol. Bár a kormány másfél hónapja „bizottságot alapított” a helyzet áttekintésére, a vizsgálat eredményéről nem nyilatkoznak: a jelek szerint érdemi változást nem terveznek, ami a helyzet további romlásával fenyeget.
Bár Orbán Viktor tolla bizonyára nem remegett meg az újabb tetemes kukacsekk kitöltésekor, a társaság belső világa a pénz felhasználása szempontjából hatványozottan aggasztó. A cég fél év késéssel, december elején leadott mérlegbeszámolójának könyvvizsgálói jelentése a közkeletű káosz, anarchia, felfordulás, vagy éppen kupleráj-szavak szakszerűbb, számviteli megfelelőivel írta körül a cég elszámolásában tapasztaltakat. Csak néhány példa: a bevétel egy részét nem támasztják alá számlák, „nem egységes” az adatok megfelelősége, teljessége, dokumentáltsága, az adatbázisok, a számlázás és az egyenlegek, a hasznonanyagok mérése, válogatása, tárolása és értékesítése pedig „igen nagy bizalmi faktor mellett történik”. Ez pontatlanságok, hibák forrása, így javítási javaslatot se állt módjukban tenni – fogalmazott a könyvvizsgáló. Az NHKV a folyamatosan belepumpált közpénzmilliárdok ellenére tavalyra 3,7, tavalyelőttre pedig – az eredetileg lejelentett 1,6 milliárd felülvizsgálata után – 3,8 milliárdos veszteségről számolt be. Így a saját tőke a működés törvényi felfüggesztésének rémével fenyegető 3,7 milliárdos mínuszba csúszott. (Bár elképzelhető, hogy a kormány mostani lépésével éppenséggel ezt a csorbát köszörülné ki, kérdés, miért csaptak hozzá még plusz 1,3 milliárdot.)
A helyzetre jellemző, hogy az NHKV ügyeihez senki se adja az arcát. A társaságot az ominózus időszakban elnök-vezérigazgatóként irányító Weingartner Balázs ma már az Innovációs és Tecnhológiai Minisztériumnak az NHKV szakmai felügyeletét is ellátó fenntarthatósági államtitkára, de más témájú sajtótájékoztatóin lapunk hulladékügyi tudakozódása elől kitért. Weingartner Balázs a papírok tanúsága szerint a mérleg májusi benyújtási határideje után, június végén, vagyis vélhetőleg a belső viták kellős közepén távozott a cégtől. Az NHKV lapunkat augusztusban arról tájékoztatta, hogy július eleje óta a cég vezérigazgatói teendőit megbízottként Vásárhelyi Tibor vezérigazgató-helyettes látja el – aki nem mellesleg egyszersmind a messze legnagyobb szemétszállítónak számító, így az NHKV-val mélyreható anyagi ellenérdekeltségben álló fővárosi FKF stratégiai vezérhelyettese is -, az elnök pedig Gyalog Gábor. (Igaz, e posztokkal a cég honlapja finoman szólva nem kérked: Vásárhelyi Tibor vezérigazgatói beosztására például csak az utal, hogy az utóbbi hetekben néhány, az oldalukra is kitett hulladékszállítói megfelelőségi véleményt ekképp írt alá.) Ehhez képest a decemberben leadott mérleget július közepén mégse az akkori megbízott vezérigazgató, Vásárhelyi Tibor, hanem Kántor Miklós gazdasági igazgató és Szabados Zoltán vezérigazgatói kabinetvezető írta alá – előbbit állítólag azóta menesztették is. Habár augusztusban azt hallottuk, hogy Bártfai-Mager Andrea szeptemberben kinevezi az NHKV végleges irányítóit, erre azóta se került sor. Mindebből a vezetési válság csalhatatlan jelei körvonalazódnak.
A Fidesz mégse lát semmi kivetnivalót az NHKV működésében: a foghegyről elismert válságjeleknek inkább újabb, a cégbe tolt közpénzmilliárdokkal véli elejét venni.
