Kidekorálták éjjel a Fidesz Klauzál téri irodáját

Publikálás dátuma
2018.12.18. 07:32

Fotó: Népszava
Az ellenzék öt pontos petíciója is kikerült a kormánypárt erzsébetvárosi irodájának rácsaira.
Egy állam a nép ellen- üzenték tiltakozók hétfőn éjjel a Fidesznek: párt Klauzál téri irodájánál több üzenetet is hagyott a szignó szerint az Európai Baloldal Táncsics alapszervezete, ami az elmúlt napokban aktívan részt vett a kormányellenes tüntetéseken.
A csoport kiragasztotta az ellenzékiek öt pontos petícióját – a listát, amit az MTVA vezetői parlamenti képviselők bántalmazása árán is távol akartak tartani a közmédia élő adásától. Egyúttal követelték a Munka törvénykönyvének átírását is, hogy az 5többek között 35 órás munkahetet, minimum egyórás fizetett munkaközi szünetet tartalmazzon, és újra szerepeljen benne a sztrájkjog is.
A Táncsis alapszervezet még határozottan és érthetően, de még viszonylag finoman fejezte ki véleményét – ahhoz képest, hogy múlt héten ismeretlenek betörték, később pedig festékkel öntötték le a szegedi Fidesz-iroda üvegezett ajtaját, vasárnap pedig debreceni tüntetők zúdítottak hógolyózáport a helyi kormánypárti kirendeltségre.
Szerző
Frissítve: 2018.12.18. 07:49

Aggodalom az urán miatt

Publikálás dátuma
2018.12.18. 07:30

Fotó: Kálmándy Ferenc / MTI
Kevesen támogatják Baranyában a helyi bánya újbóli megnyitását: a legtöbben az egészségügyi kockázatoktól tartanak, ráadásul a gazdasági előnyök sem jelentősek.
A Péccsel szomszédos Kővágószőlősön december 5-ére közmeghallgatást hirdetett a Magyar Urán Kft., mert a tervek szerint a cég bányát nyitna a falu határában. A lakosság tájékoztatását szolgáló fórum része annak a hosszas engedélyezési eljárásnak, amely ahhoz szükséges, hogy a cég megkapja az engedélyt az urán nagyüzemi bányászatára. A közmeghallgatást azonban az utolsó pillanatban végül lefújták, mert az ügyben illetékes Pécsi Járási Hivatal – némiképp előzmények nélkül - hiányosnak találta a kft. által készített hatásvizsgálatot. A hiánypótlásra a kft.-nek 30 napja van. Benkovics István bányamérnök, a Magyar Urán vezetője nem kívánt nyilatkozni a folytatásról, mindössze annyit mondott, hogy hamarosan közleményt adnak ki a kft. elképzeléseiről. Az uránbánya újranyitását ellenző pécsiek szerint a közmeghallgatás nem a hatásvizsgálat gyengéi miatt maradt el, hanem azért, mert a kormány nem szeretne újabb frontot nyitni, főleg egy olyan ügyben nem, ahol a konfliktus felvállalása még korainak tűnik.
A hazai vállalkozók tulajdonában lévő Magyar Urán Kft.-ben 3 százalékos tulajdona van az államnak, s ha a cég engedélyt kap a bányanyitásra, akkor az ehhez és az ércdúsító felépítéséhez szükséges százmilliárdokat vélhetően jelentős részben a központi költségvetés finanszírozza majd. A kft. 700 embert foglalkoztatva évente egymillió tonna ércet bányászna és dúsítana, s ez a mennyiség nagyjából fedezné Paks II üzemanyagigényét. Vagyis a mecseki uránra akkor lenne alapvetően szükség, ha a paksi atomerőmű bővítése megvalósulna. Ám a paksi bővítés csúszik, s az új blokkok – eddig nem cáfolt információink szerint – leghamarabb 2032-ben termelnének energiát. A bánya és a dúsító megépítéséhez és beindításhoz 6-7 év elegendő, így a Magyar Urán Kft. ráér még az engedélyekkel. A cég – várhatóan – csak akkor koncentrál a bányához szükséges engedélyek megszerzésére, amikor a paksi bővítés munkái visszafordíthatatlanul elindulnak, s ezáltal a bánya piaca biztossá válik.
Az erőműbővítés és a bányanyitás helyi elfogadottsága között óriási a különbség. Tolna gazdasága az erőműnek köszönhetően megüti az országos átlagot, anélkül viszont a megyék rangsorának végén kullogna. Ennek következtében a paksi erőmű társadalmi elfogadottsága Tolnában rendkívül nagy, Pakson például a lakosság 95 százaléka támogatja a bővítést. Ebben annak is szerepe van, hogy a helybéliek úgy látják, nem magasabb az erőmű miatt a rákos megbetegedések száma a városban és környékén. Egészen más a helyzet viszont Baranyában. Az újranyitott bánya megközelítőleg sem emelné meg olyan mértékben a megye GDP-jét, mint az erőmű Tolnában, ráadásul az itteniek jól tudják, hogy az urán kitermelése veszélyezteti a bányászok egészségét. A Mecsekben az ötvenes évek végétől 1997-ig termeltek ki uránt, s a bányában dolgozók átlagéletkora - a helybéliek tapasztalatai szerint - legalább tíz évvel maradt alatta az országos átlagnak. Erről azonban nincsenek statisztikai adatok, ugyanis az aktív, a rokkantnak minősített és a nyugdíjazott uránbányászok egészségi állapotáról és halálozási okairól sosem készült átfogó, követéses felmérés, vagy ha igen, akkor azt titkolták, és eredményeit máig nem osztották meg. Kutatási részeredmények viszont vannak, s azokból például kiderül, hogy a 40-45 éves uránbányászok 2-3-szor gyakrabban szenvedtek légúti rákos megbetegedésben, mint más munkaterületen dolgozó férfi kortársaik. Bár a mai védőfelszerelésekkel a korábbiakhoz képest a bányászok veszélyeztetettsége nagyban csökkenthető, a sugárzó anyag fejtése továbbra is komoly egészségügyi kockázattal jár. A veszély azonban többeket is érinthet, mert a bányákon, később pedig a felhagyott fejtéseken átfolyó víz a sugárzó anyag egy részét belesodorhatja a környék ivóvízbázisába. Mindezek miatt a pécsi zöldek elutasítják, hogy még egyszer uránt bányásszanak a Mecsekben. A helyi környezetvédő szervezetek 2002 óta jól tudják mozgósítani táborukat a helyi kérdésekben, s ezzel kapcsolatban vannak sikerélményeik is: egy sugárveszélyesnek gondolt NATO-radar építését például meghiúsították előbb a Zengő-hegyen, majd Pécsett, a Tubes csúcsán. Egyébként a korábbi uránbánya fejtéseinek, meddőinek és zagytavainak rekultiválására 1997 óta 35 milliárd forintot költött az állam, s a felhagyott bányákon átfolyó vizek sugármentesítése még most is évente százmilliókba kerül. Ha a bánya újranyílik, akkor egy súlyos veszélyekkel járó rekultivációt hagyunk örökségül az utódainknak, vélik a környezetvédők. Az előjelek alapján a pécsi zöldek alku nélküli, elutasító álláspontjával kell majd szembesülnie a kormánynak, ha Paks II üzemanyagát a Mecsekből teremtenék elő. Ha pedig most erőltetik az uránbánya engedélyeztetését, akkor sokat romolhatnak a kormánypártok esélyei a helyi önkormányzati választásokon. Amúgy Pécs fideszes vezetése eddig nem foglalt állást az uránbánya ügyében. Kóbor József, a rizikókat jól ismerő biofizikus, a pécsi közgyűlés LMP-s tagjaként nem érti, hogy ha Páva Zsolt, a város fideszes polgármestere 2009 telén a Tubesen sátrat verve tiltakozott a radar megépítése ellen, akkor most miért hallgat, amikor városát sokkalta nagyobb veszély fenyegeti.
Témák
urán

Borús idő köddel, mérsékelt széllel

Publikálás dátuma
2018.12.18. 07:06
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Napközben -1 és +5 fok közötti hőmérséklet várható, de a ködös vidékeken ennél hidegebb lehet.
Borult, párás, illetve kevésbé felhős tájak egyaránt lesznek, de előbbiek lesznek túlsúlyban - közölte az Országos Meteorológiai Intézet a keddi időjárásról. Az éjszaka képződött zúzmarás köd kiterjedése napközben fokozatosan csökken. A ködös tájakon ónos szitálás, hószállingózás előfordulhat. A többnyire mérsékelt északi, északnyugati szél az Észak-Alföldön helyenként megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire -1 és +5 fok között valószínű, de a tartósan borult, ködös vidékeken ennél hidegebb is lehet. Késő estére -8, 0 fokra hűl le a levegő.
Szerző
Témák
időjárás
Frissítve: 2018.12.18. 07:20