A nap, amikor képviselőket bántalmaztak a tévészékházban

Publikálás dátuma
2018.12.18. 08:38

Fotó: Szél Bernadett Facebook oldala
A rendőröknek sem engedelmeskedő szekuritisek lökdöstek politikusokat hétfőn az MTVA épületében. A székház előtt több ezres tömeg tüntetett, hogy aztán meglátogassák a kormánymédia lapjait.
 Elképesztő jelenetek zajlottak hétfőn, a Papp Dániel vezette MTVA Kunigundai székházában: hivatalos személyek – parlamenti képviselők – ellen követtek nyílt erőszakot a médiaközpont fegyveres őrei. A konfliktust vasárnap éjjel több órás állóháború előzte meg, melynek során az ellenzéki képviselők sikertelenül próbáltak egyeztetni a közmédia szerkesztőivel, vagy beolvasni ötpontos petíciójukat – felelős beosztású munkatárs helyett mindenhol a székház őrségével kerültek szembe. A biztonságiak Hadházy Ákos lépcsőmászó akciója után megelégelték a politikusok jelenlétét, és szó szerint kirángatták Hadházyt és Szél Bernadettet a központ területéről. Nem csak ők jártak így – a hétfői nap folyamán az őrök az MTVA folyosóján bántalmazták Varju Lászlót és Vadai Ágnest, a DK képviselőit is, akik szintén megpróbáltak bejutni az központ műsorgyártásért felelős részlegeire. 

Délelőtt kizárták, délután behívták a rendőröket

Az őrök – akik a jelek szerint a belügy utasításait követhették – ellenszegültek a rendőri intézkedésnek is: Hadházy kilökdösése után hiába próbáltak békásmegyeri rendőrök bejutni az MTVA-ba, a biztonsági szolgálat őket sem engedte be. 
A képviselők feljelentést tettek az őket érő erőszak miatt, de a hatósághoz fordult – a rendőri fellépést ezek szerint önkényesen kezelő – MTVA, és szintén feljelentést tett az ellenzéki politikusok ellen. Papp Dániel vezérigazgató emellett birtokvédelmi eljárást is indíttatott, aminek vége az lett, hogy a székházba hétfőn délután beengedett rendőrök már az ellenzéki politikusokat kérték távozásra.

Szintet lépett az erőszak

Este újabb tüntetés zajlott a Kunigunda utcai épület előtt, ezúttal már könnygázfelhők nélkül, csak kisebb lökdösődés történt a rendőrök és tiltakozók között: az MSZP és a Momentum szervezésében zajló rendezvényen több ezer ember tiltakozott a rabszolgatörvény és a képviselők bántalmazása miatt. Hadházy Ákos az MTVA épületénél, beszéde kezdetén színpadra szólította a többi képviselőt, és közösen elénekelték a Himnuszt. Emlékeztetett, hogy egy hete három és fél percet kapott a köztévében, 20 másodpercben a nyilatkozata, majd ő és édesanyja gyalázása következett. Tóth Bertalan közölte: az ellenzéki képviselők abban állapodtak meg, hogy nem állnak meg. Ennek az egységnek nem csak ma, nem csak jövő héten, hanem jövőre is ki kell tartania – tette hozzá, és kiemelte: nem kérnek abból, hogy biztonsági őrök teperik le az országgyűlési képviselőket. „Mi, ellenzéki képviselők megtesszük azt, amit meg kell, tegyétek meg ti is!” – zárta beszédét. És a tömeg felelt: megtesszük. Szél Bernadett közölte: ott tartunk, hogy országgyűlési képviselőket mentővel visznek el, húznak a földön, ütnek-vernek. „Szintet lépett az erőszak rendszere” – szögezte le, és kiemelte: nem ők azok, akik bármit is tönkre tesznek, nem normális dolog, hogy kirúgják őket, amikor a munkájukat akarják végezni. Szél felolvasta az ötpontos követelést, valamint megköszönte a tüntetőknek, hogy vasárnap éjszakába nyúlóan várakoztak a hidegben. Az eseményen részt vett a Magyar Szakszervezeti Szövetség képviselete is, alelnökük pedig sztrájkra szólított fel, ha Áder János aláírja a túlóratörvényt.  

Benéztek a Riposthoz is

 A demonstráló tömeg ezután két részre szakadt: néhány százan a tévészékház előtt maradtak, míg egy nagyobb csoport végig látogatta a kormánymédia – a Ripost, a Mediaworks és a Figyelő – közeli irodáit. A székháztúrát tartó csapat később aztán erősen megfogyatkozva visszatért a Kunigunda utcába, hétfő éjjel itt is ért véget a demonstráció.  
Szerző
Frissítve: 2018.12.18. 09:42

Kidekorálták éjjel a Fidesz Klauzál téri irodáját

Publikálás dátuma
2018.12.18. 07:32

Fotó: Népszava
Az ellenzék öt pontos petíciója is kikerült a kormánypárt erzsébetvárosi irodájának rácsaira.
Egy állam a nép ellen- üzenték tiltakozók hétfőn éjjel a Fidesznek: párt Klauzál téri irodájánál több üzenetet is hagyott a szignó szerint az Európai Baloldal Táncsics alapszervezete, ami az elmúlt napokban aktívan részt vett a kormányellenes tüntetéseken.
A csoport kiragasztotta az ellenzékiek öt pontos petícióját – a listát, amit az MTVA vezetői parlamenti képviselők bántalmazása árán is távol akartak tartani a közmédia élő adásától. Egyúttal követelték a Munka törvénykönyvének átírását is, hogy az 5többek között 35 órás munkahetet, minimum egyórás fizetett munkaközi szünetet tartalmazzon, és újra szerepeljen benne a sztrájkjog is.
A Táncsis alapszervezet még határozottan és érthetően, de még viszonylag finoman fejezte ki véleményét – ahhoz képest, hogy múlt héten ismeretlenek betörték, később pedig festékkel öntötték le a szegedi Fidesz-iroda üvegezett ajtaját, vasárnap pedig debreceni tüntetők zúdítottak hógolyózáport a helyi kormánypárti kirendeltségre.
Szerző
Frissítve: 2018.12.18. 07:49

Aggodalom az urán miatt

Publikálás dátuma
2018.12.18. 07:30

Fotó: Kálmándy Ferenc / MTI
Kevesen támogatják Baranyában a helyi bánya újbóli megnyitását: a legtöbben az egészségügyi kockázatoktól tartanak, ráadásul a gazdasági előnyök sem jelentősek.
A Péccsel szomszédos Kővágószőlősön december 5-ére közmeghallgatást hirdetett a Magyar Urán Kft., mert a tervek szerint a cég bányát nyitna a falu határában. A lakosság tájékoztatását szolgáló fórum része annak a hosszas engedélyezési eljárásnak, amely ahhoz szükséges, hogy a cég megkapja az engedélyt az urán nagyüzemi bányászatára. A közmeghallgatást azonban az utolsó pillanatban végül lefújták, mert az ügyben illetékes Pécsi Járási Hivatal – némiképp előzmények nélkül - hiányosnak találta a kft. által készített hatásvizsgálatot. A hiánypótlásra a kft.-nek 30 napja van. Benkovics István bányamérnök, a Magyar Urán vezetője nem kívánt nyilatkozni a folytatásról, mindössze annyit mondott, hogy hamarosan közleményt adnak ki a kft. elképzeléseiről. Az uránbánya újranyitását ellenző pécsiek szerint a közmeghallgatás nem a hatásvizsgálat gyengéi miatt maradt el, hanem azért, mert a kormány nem szeretne újabb frontot nyitni, főleg egy olyan ügyben nem, ahol a konfliktus felvállalása még korainak tűnik.
A hazai vállalkozók tulajdonában lévő Magyar Urán Kft.-ben 3 százalékos tulajdona van az államnak, s ha a cég engedélyt kap a bányanyitásra, akkor az ehhez és az ércdúsító felépítéséhez szükséges százmilliárdokat vélhetően jelentős részben a központi költségvetés finanszírozza majd. A kft. 700 embert foglalkoztatva évente egymillió tonna ércet bányászna és dúsítana, s ez a mennyiség nagyjából fedezné Paks II üzemanyagigényét. Vagyis a mecseki uránra akkor lenne alapvetően szükség, ha a paksi atomerőmű bővítése megvalósulna. Ám a paksi bővítés csúszik, s az új blokkok – eddig nem cáfolt információink szerint – leghamarabb 2032-ben termelnének energiát. A bánya és a dúsító megépítéséhez és beindításhoz 6-7 év elegendő, így a Magyar Urán Kft. ráér még az engedélyekkel. A cég – várhatóan – csak akkor koncentrál a bányához szükséges engedélyek megszerzésére, amikor a paksi bővítés munkái visszafordíthatatlanul elindulnak, s ezáltal a bánya piaca biztossá válik.
Az erőműbővítés és a bányanyitás helyi elfogadottsága között óriási a különbség. Tolna gazdasága az erőműnek köszönhetően megüti az országos átlagot, anélkül viszont a megyék rangsorának végén kullogna. Ennek következtében a paksi erőmű társadalmi elfogadottsága Tolnában rendkívül nagy, Pakson például a lakosság 95 százaléka támogatja a bővítést. Ebben annak is szerepe van, hogy a helybéliek úgy látják, nem magasabb az erőmű miatt a rákos megbetegedések száma a városban és környékén. Egészen más a helyzet viszont Baranyában. Az újranyitott bánya megközelítőleg sem emelné meg olyan mértékben a megye GDP-jét, mint az erőmű Tolnában, ráadásul az itteniek jól tudják, hogy az urán kitermelése veszélyezteti a bányászok egészségét. A Mecsekben az ötvenes évek végétől 1997-ig termeltek ki uránt, s a bányában dolgozók átlagéletkora - a helybéliek tapasztalatai szerint - legalább tíz évvel maradt alatta az országos átlagnak. Erről azonban nincsenek statisztikai adatok, ugyanis az aktív, a rokkantnak minősített és a nyugdíjazott uránbányászok egészségi állapotáról és halálozási okairól sosem készült átfogó, követéses felmérés, vagy ha igen, akkor azt titkolták, és eredményeit máig nem osztották meg. Kutatási részeredmények viszont vannak, s azokból például kiderül, hogy a 40-45 éves uránbányászok 2-3-szor gyakrabban szenvedtek légúti rákos megbetegedésben, mint más munkaterületen dolgozó férfi kortársaik. Bár a mai védőfelszerelésekkel a korábbiakhoz képest a bányászok veszélyeztetettsége nagyban csökkenthető, a sugárzó anyag fejtése továbbra is komoly egészségügyi kockázattal jár. A veszély azonban többeket is érinthet, mert a bányákon, később pedig a felhagyott fejtéseken átfolyó víz a sugárzó anyag egy részét belesodorhatja a környék ivóvízbázisába. Mindezek miatt a pécsi zöldek elutasítják, hogy még egyszer uránt bányásszanak a Mecsekben. A helyi környezetvédő szervezetek 2002 óta jól tudják mozgósítani táborukat a helyi kérdésekben, s ezzel kapcsolatban vannak sikerélményeik is: egy sugárveszélyesnek gondolt NATO-radar építését például meghiúsították előbb a Zengő-hegyen, majd Pécsett, a Tubes csúcsán. Egyébként a korábbi uránbánya fejtéseinek, meddőinek és zagytavainak rekultiválására 1997 óta 35 milliárd forintot költött az állam, s a felhagyott bányákon átfolyó vizek sugármentesítése még most is évente százmilliókba kerül. Ha a bánya újranyílik, akkor egy súlyos veszélyekkel járó rekultivációt hagyunk örökségül az utódainknak, vélik a környezetvédők. Az előjelek alapján a pécsi zöldek alku nélküli, elutasító álláspontjával kell majd szembesülnie a kormánynak, ha Paks II üzemanyagát a Mecsekből teremtenék elő. Ha pedig most erőltetik az uránbánya engedélyeztetését, akkor sokat romolhatnak a kormánypártok esélyei a helyi önkormányzati választásokon. Amúgy Pécs fideszes vezetése eddig nem foglalt állást az uránbánya ügyében. Kóbor József, a rizikókat jól ismerő biofizikus, a pécsi közgyűlés LMP-s tagjaként nem érti, hogy ha Páva Zsolt, a város fideszes polgármestere 2009 telén a Tubesen sátrat verve tiltakozott a radar megépítése ellen, akkor most miért hallgat, amikor városát sokkalta nagyobb veszély fenyegeti.
Témák
urán