A szervezet antibiotikumai győzhetik le a szuperbaktériumokat

Publikálás dátuma
2018.12.19. 20:20
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Szegedi tudósok kutatásai szerint a szervezet antibiotikumai segíthetnek a baktériumok kordában tartásában és az újgenerációs antibiotikumok fejlesztésében.
Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak eredményét a legrangosabb mikrobiológiai folyóirat, a Nature Microbiology közölte - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia MTI-hez eljuttatott közleményében. Mint írják, egyre gyakrabban jelennek meg híradások olyan "szuperbaktériumokról", amelyek ellen szinte semmilyen antibiotikum nem hatásos. A jelenség oka, hogy a széleskörű antibiotikum-használat hatalmas szelekciós nyomást gyakorol a baktériumokra, így előbb-utóbb valahol felbukkan egy olyan változat, amelynek sikerül kivédenie egy adott antibiotikum hatását és így kialakul az antibiotikum-rezisztencia.
Ismert ugyanakkor, hogy az emberi bőr és a belek felszínén sokmilliárdnyi baktérium található, amelyek közül egyesek képesek fertőzéseket is okozni. Általában mégsem ez történik, mert a bőr és a bélnyálkahártyák immunrendszere antibakteriális anyagokat, úgynevezett antimikrobiális fehérjéket termel ellenük. Ezek a szervezet saját antibiotikumai. A szegedi kutatók azt vizsgálták, hogy miért nem alakul ki ezekkel szemben is ugyanolyan rezisztencia, mint a mesterségesen előállított antibiotikumokkal szemben. 

Ellenállás másképp

Pál Csaba, Papp Balázs és Kintses Bálint kutatók abból a ma már ismert tényből indultak ki, hogy az antibiotikum-rezisztens baktériumok kialakulásának fő oka a baktériumok közötti génátadás. Ezek a mikrobák képesek antibiotikumrezisztencia-géneket átadni egymásnak, így az ellenállóképesség gyorsan át tud terjedni az egyik fajta baktériumról a másikra. A kutatók bioinformatikai és kísérletes módszerek kombinációjával kimutatták, hogy az emberi szervezet saját antibiotikumaival, az antimikrobiális fehérjékkel szemben ez a génátvitel alig működik, azért, mert az antimikrobiális fehérjék olyan összetett sejtfolyamatokat támadnak a baktériumok felszínén, amelyek a baktériumok egyes csoportjaiban nagyon különbözőek. Így ha az egyik baktériumban ki is alakul a rezisztencia, a másik baktérium számára ez már haszontalan.
Pál Csaba és Papp Balázs kutatócsoportjaiban több projekt foglalkozik az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának hátterével. A cél újgenerációs terápiás stratégiák kidolgozása a rezisztens kórokozókkal szemben. Pál Csaba azzal vált nemzetközileg elismerté az antibiotikum-rezisztencia kutatásának területén, hogy elsőként írta le a kollaterális szenzitivitás jelenségét, azt, amikor számos antibiotikummal szemben ellenállóvá válik a baktérium, más sajátságai rosszabbak lesznek, és így érzékenyebbé válik más antimikrobiális szerekkel szemben. A jelenség jelentőségét ma már klinikai szinten is igazolták.
 Ezen kívül a csoport olyan módszerek fejlesztésével is foglalkozik, amelyekkel előrejelezhető a rezisztencia kialakulása és terjedése. A csoport nemzetközi szabadalommal is védeni kívánja a találmányát.

Megvan, hogy érezhetjük lassabbnak a rohanó időt

Publikálás dátuma
2018.12.19. 19:01

Fotó: Shutterstock
A fogyasztási szokások lassítása segíthet abban, hogy az ember úgy érezze, lassabban telik az idő és bőségesen elegendő áll rendelkezésre belőle - állítják a kutatók a Journal of Consumer Research című folyóiratban publikált tanulmányukban.
"Az emberek egyre inkább keresik a lehetőségeket, hogy kiszabaduljanak a felgyorsult ütemű életükből, amelyben úgy érzik, hogy állandó időhiánnyal küzdenek és képtelenek lépést tartani az olyan kötelezettségek végtelen áradatával, mint például a munkahelyi határidők"

- mondta Giana Eckhardt, a londoni Royal Holloway Egyetem munkatársa.

A professzor és kollégája, Katharina Husemann a Szent Jakab nevét viselő spanyolországi zarándokútra, az El Caminóra érkező vándorokhoz csatlakozva figyelte meg, hogy milyen hatással van az emberekre, ha lassabb ütemben élik az életüket - írta az MTI a PhysOrg alapján.
 A két szakember a zarándokúton szerzett tapasztalatai alapján alkotta meg a fogyasztói lelassulás fogalmát, amely az idő lelassulásának érzékelését jelenti a fogyasztás bizonyos formáinak megváltoztatásával, követésével és elkerülésével.
"Megfigyeltük, hogy az El Camino teljesítése közben az emberek képesek voltak lassítani a fogyasztásukon, az ételtől kezdve egészen a műszaki eszközökig"

- mondta Husemann.

A kutatók a lelassulás három módját azonosították: a szervezet fizikai lelassítása azáltal, hogy a közlekedés gyorsabb formái helyett a séta kerül előtérbe; a technológia használatának lassítása azáltal, hogy kizárólag kifelé irányuló kommunikáció történik (az otthoniakkal) és a zarándokok az egymással való közvetlen beszélgetésre összpontosítanak; valamint az epizodikus lelassulás azáltal, hogy az ember mindössze egy-két tevékenységet - séta, evés - végez napközben, csökkentve a fogyasztással összefüggő döntéshozatalok számát.
"Mindezek hatására az emberek elkezdik úgy érezni, mint ha az idő lassabban telne és bőségesen rendelkezésre állna"

- magyarázta Husemann, hozzátéve, hogy a jótékony hatás megéléséhez azonban mind a három tényezőnek teljesülnie kell.

"A tengerparton nyaralni és hosszú sétákat tenni, miközben az ember folyamatosan ellenőrzi az e-mailjeit, vagy három percig meditálni egy mobiltelefonos applikáció segítségével nem jelent lelassítást. Az ember ugyanis ilyenkor nem szakad el a felgyorsult világ mókuskerekéből"

- fűzte hozzá a szakember.

Témák
fogyasztás idő

Már küldetése felénél jár a Juno

Publikálás dátuma
2018.12.19. 15:12
Illusztráció
Fotó: NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS/Björn Jónsson / NASA
A napelemes űrszonda pénteken magyar idő szerint 17 óra 50 perckor ötezer kilométerre megközelíti a Jupiter felhőzetének tetejét, ezzel teljesíti adatgyűjtő küldetése felét.
December 21-én, magyar idő szerint 17 óra 50 perckor a NASA Juno űrszondája 207 ezer kilométeres óránkénti sebességgel 5 ezer kilométerre megközelíti a Jupiter felhőzetének tetejét. Ezzel a napelemes energiaellátású űrszonda tizenhatodszorra halad el a gázóriás mellett, és elsődleges adatgyűjtő küldetésének feléhez ér - írta a Csillagászat.hu.
A Juno elnyújtott ellipszis alakú pályán 53 nap alatt kerüli meg a Jupitert. Minden alkalommal, amikor a bolygó felhőzetéhez közel halad el, az északitól a déli pólusig terjedő pályát jár be.
A 2011. augusztus 5-én felbocsátott űrszonda 2016. július 4-én állt bolygó körüli pályára. A küldetés első felében a pólusokon áthaladó, egymástól 22,5 fokos szögben lévő főkörök mentén készített felvételeket, így a kutatók a bolygó egészéről átfogó képet kaphattak. 
Az ezt követő Jupiter-közelségeket úgy tervezték, hogy a szonda pontosan a korábbi pályák között félúton repüljön el, így a bolygóról már 11,25 fokonként készülhetnek felvételek a hosszúsági körök mentén. Az új adatoknak köszönhetően a csillagászok többet tudhatnak meg a Jupiter felhőmozgásairól, mágneses terének eredetéről, valamint a bolygó belső szerkezetéről.
Szerző