Bejgliledolgozó madárgyűrűzést tartanak a Farkas-erdőben

Publikálás dátuma
2018.12.19. 19:55
Illusztráció
Fotó: AFP
Évbúcsúztató madárgyűrűzést tart a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az újpesti Farkas-erdőben, december 28-án délelőtt. Az ingyenes rendezvényen az etetőkre látogató madarak megfigyelése mellett megtekinthető a természetvédelmi célú madárgyűrűzés.
Az őszapók, cinegék, fakopáncsok, rigók, sármányok és pintyek szívesen fogyasztják a kihelyezett táplálékot, ám azt, hogy ezek a madarak honnan érkeztek és merre tartanak, a gyűrűzés segítségével lehet megtudni. 
A madarász délelőtt programja a hálók óránkénti ellenőrzése köré szerveződik. A madárgyűrűző szakemberek kimennek a hálókhoz, óvatosan kiszedik és vászonzsákocskákban viszik a madarakat a gyűrűzőasztalhoz. A gyűrűzések alkalmával a madarakat meg is lehet simogatni és lehetőség kínálkozik közeli madárfotók elkészítésére is. A MME közleménye szerint a rendezvényre rövid időre is érdemes kilátogatni, bármikor be lehet kapcsolódni. 
A madárgyűrűzés a madarak egyedi jelölésén alapuló kutatási módszer. A sorszámozott gyűrűkkel megjelölt madarak megfigyelése sokat elárul az életükről., Segítségével megismerhető az egyes madárfajok szezonális vonulási útvonala, pihenő- és táplálkozóhelye, telelőterülete, így a madárvonulási rendszerek egész Földünket átfogó hálózata.
A standardizált módszereken alapuló mintavételezés során megfogott, megjelölt és visszafogott madarak adatainak felhasználásával nyert eredmények a költőállományok olyan jellemzőire engednek következtetni, amelyek szükségesek a populációváltozások hátterében húzódó okok - túlélési valószínűségek, a teljes élettartamra vonatkozó reprodukciós siker - felderítéséhez.
A vizsgázott madárgyűrűzők legtöbbször önkéntes madarászok, természetvédelmi szakemberek vagy kutatók. A hazai Madárgyűrűzési Központ jelenleg 429 madárgyűrűzőt regisztrál, akik évente hozzávetőlegesen 230 ezer madarat gyűrűznek. Az ünnepi madárgyűrűzésről további információk itt olvashatók. 
Szerző
Témák
MME madár

Trumpról neveztek el egy, a klímaváltozásra különösen érzékeny kétéltű fajt

Publikálás dátuma
2018.12.19. 16:47

Fotó: ABEL BATISTA / RAINFOREST TRUST UK
Donald Trumpról nevezett el egy újonnan felfedezett kétéltűt egy brit cég, amely az amerikai elnök klímaváltozással szembeni struccpolitikája és a teremtmény föld alatti életmódja között lát párhuzamot.
A Panamában felfedezett állatot a londoni EnviroBuild cég vezetője keresztelte el Dermophis donaldtrumpinak, miután csaknem 20 ezer fontért (7 millió forint) megszerezte a névadás jogát egy aukción - írta az MTI a BBC alapján.
"A Dermophis donaldtrumpi különösen érzékeny a klímaváltozás hatásaira, és fennáll a veszélye, hogy kipusztul névrokona éghajlat-politikájának következményei miatt"

- mutatott rá közleményében Aidan Bell, a vállalat társalapítója.

 A kicsi, vak teremtmény a lábatlan kétéltűek közé tartozik, amelyek elsődlegesen a föld alatt élnek. Bell az állat életmódja és az amerikai elnök klímaváltozáshoz való hozzáállása között látja a párhuzamot.
"Donald Trump a fejét homokba dugva próbálja meg elkerülni, hogy tudomásul kelljen vennie az ember okozta klímaváltozással kapcsolatos tudományos konszenzust"

- közölte.

 A világ vezető tudósai egyetértenek abban, hogy a klímaváltozást elsődlegesen az emberi tevékenység okozza. Trump azonban kételkedik abban, hogy az emberiség lenne a felelős a Föld felszíni átlaghőmérsékletének emelkedéséért.
"Nem tudom, hogy az ember okozza-e" - mondta még októberben az amerikai elnök a CBS csatorna 60 Minutes című műsorában. Hozzátette: "nem tagadom a klímaváltozást, de az átlaghőmérséklet még nagyon is csökkenhet". Donald Trump a múlt hónapban megkérdőjelezte kormánya egyik jelentését is arról, hogy a klímaváltozás évente több száz milliárd dolláros költséget és egészségügyi terhet jelenthet az Egyesült Államok számára. "Nem hiszem el" - mondta akkor az elnök a jelentésről.
Frissítve: 2018.12.19. 21:02

Tényleg tél van: megérkezett a hósármány

Publikálás dátuma
2018.12.19. 12:22

Fotó: Simay Gábor / Facebook/ Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
Az északról érkező madár magányos egyedei igazán hideg időben érkeznek. Így történt idén is: az első hóeséskor észleltek egy példányt.
Ritka vendég a hósármány (Plectrophenax nivalis) a Bihari-sík területén. Az északról érkező madarak magányos egyedei, esetleg néhány példányból álló csapatai az igaz téli hidegben bukkannak fel. Az idei első észlelt példány a napokban lehullott hóval érkezett meg - írta a Hortobágyi Nemzeti Park a Facebook-oldalán.  A hósármány hazánkban fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 25.000 forint.
Szerző
Témák
madár