Állami Számvevőszék;

Indoklás nélkül kirúgja az ÁSZ száz régi dolgozóját (frissítve)

A régi szakemberek és a szakszervezeti tagok kerültek főként arra a listára, akik szerda délutánig elfogadhatják a közös megegyezésnek álcázott menesztésüket.

A régi szakemberek és a szakszervezeti tagok kerültek főként arra a listára, akik szerda délutánig elfogadhatják a közös megegyezésnek álcázott menesztésüket, ami a szervezet sajtóirodája szerint megvédi őket a munkahelyi kiégéstől.

Majdnem száz régi, felkészült számvevőt akar utcára tenni az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Domokos László elnök december 14-én délelőtt a többieknek karácsonyi jókívánságot küldött egy körlevélben, a többségében már 2010, vagyis a Fidesz kormányra kerülésekor már ott dolgozó „régi motorosok”, és sok szakszervezeti tag azonban ehelyett délután egy másik tartalmú levelet kapott az osztályvezetőjétől. Ebben ez állt: „Tájékoztatom, hogy az Országgyűlés elfogadta az Állami Számvevőszékről, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Egyúttal mellékelten megküldöm a munkáltató által az Ön részére megajánlott, a jogviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló megállapodást.”

A levélből az is kiderül, hogy az „ajánlat„ csak holnapig, december 19-ig él, vagyis mindenféle kollektív vagy egyéni egyeztetés, előzetes személyes értesítés helyett csak azok kaphatják meg a közös megegyezéssel járó pénzeket, akik szerdán a munkaidő végéig három példányban aláírva beviszik a megjelölt irodába a kirúgásukat közös megegyezésre festő papírokat. Aki a munkaviszonya megszüntetésének ezt a rapid megoldását nem fogadja el, az persze ennél sokkal rosszabbul jár, hiszen az ÁSZ elnöke a múlt héten elfogadott törvénymódosítás szerint januártól bármit megtehet a beosztottaival. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyoldalúan módosíthatja a kinevezéseket, úgy sakkozhat a számvevőkkel, ahogy neki tetszik, egyetlen pontra kell ügyelnie: 40 százaléknál több pénzt nem vonhat el a fizetésükből. De ha százezer forint helyett csak hatvanat akar valakinek adni januártól, ezt megteheti.

A számvevőként az ÁSZ-nál dolgozó felkészült szakembernek pedig egy lehetősége marad: kinevezése módosításától számított négy munkanapon belül felmondhat, de csak akkor, ha a fizetésének csökkentése túllépte a negyven százalékot, egyébként meg mehet a bíróságra az igazáért. A parlament fideszes többsége azt szavazta meg, hogy a számvevők teljesen kiszolgáltatottak és jogfosztottak legyenek.

A Népszava kérdéseire válaszolva az ÁSZ sajtóosztálya megerősítette, hogy az „együttműködési és elhelyezkedési ajánlat keretében az ÁSZ összesen mintegy 100 dolgozójának ajánlotta fel a közös megegyezés lehetőségét”, majd azt is hozzátették, hogy számos eszközzel támogatják a munkavállaló sikeres elhelyezkedését. A szervezet úgy látja, „az együttműködésre és kölcsönös párbeszédre alapozott lehetőség teljes mértékben figyelembe veszi az érintett munkatársak mentális és szakmai érdekeit, hozzájárul például a munkahelyi kiégés elkerüléséhez, valamint az új karrierlehetőségek megtalálásához”. A lelketlen kirúgás lenyeléséhez tehát még egy adag cinizmus-szirupot is mellékelnek.

A továbbiakban a számvevőszéki válasz azt hangsúlyozza, hogy a mostani intézkedés „a nyáron megkezdett hatékonyságnövelő szervezetfejlesztési kezdeményezés folytatása”. Domokos László elnök ugyanis a jövő évi költségvetés vitájában bejelentette, hogy az ÁSZ hatékonyságnövelő intézkedéseinek hatásaként elsőként ajánlanak fel „tapasztalt és jó munkakultúrájú” (értelmezésünkben a végletekig kizsákmányolható) gazdasági szakembereket az üzleti szférában jelentkező munkaerőhiány csökkentésére. Az érdekvédők nyílt levele szerint azonban a nyári próbálkozás sikertelen volt, a felajánlott 60 fő helyett csak 13-14 ember tudott munkát kapni a versenyszférában. Ha az arányok hasonlóak maradnak, akkor a mostani százból is csak 25 szakértő tud elhelyezkedni a tudásának megfelelő piaci pozícióban.

A dolgozókat a kiégéstől megmentő megdöbbentő módszert kifogásoló Számvevői Érdekképviselet a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) tagja, ezért nevükben is Boros Péterné írta alá a Domokos László elnöknek címzett tiltakozó levelet. Az MKKSZ vezetője szerint a számvevők nagyobb csoportja elleni durva támadásnak sem az indokát, sem a célját nem határozták meg, de az biztos, hogy „főleg a 2010. július 5-e előtt (az ÁSZ elnök beiktatása) már állományban lévő számvevők és szakszervezeti tagok nevét tartalmazó - lista azokról a számvevőkről készült, akikkel az ÁSZ elnöke nem kíván együtt dolgozni „, annak ellenére, hogy valamennyien felkészült, elismert szakemberek, akiktől a szervezet többi munkatársa sokszor kért eddig segítséget.

Elfogadhatatlannak tartja a Számvevői Érdekképviselet, hogy a kipécézett dolgozókat megfélemlítéssel és előzetes egyeztetés nélküli erőfölénnyel akarja rávenni a szervezet a távozásra. Boros Péterné ezért nyílt levelében a munkahelyi érdekegyeztetés szabályainak betartására és az intézkedés visszavonására kéri az ÁSZ elnökét. A felszólítás hatása azonban legalábbis kérdéses, mert a szervezet sajtóirodája szerint az Állami Számvevőszék mindenben jogszerűen járt el, amikor tíz nappal karácsony előtt megnyitotta az új karrier lehetőségét a kollégáknak. Azt pedig, hogy mennyi munka vár a maradókra, a szintén néhány napja tartott évértékelő állománygyűlésen fejtette ki Domokos László. A szervezet honlapján megtalálható beszámoló szerint az ellenőrzéseket háromszorosra sikerült felsrófolniuk, minden munkanapon megjelent egy új jelentésük. Nyilvánvalóan ez az elvárás 2019-re is –csak épp sokkal kevesebb munkatárssal.