Indoklás nélkül kirúgja az ÁSZ száz régi dolgozóját (frissítve)

Publikálás dátuma
2018.12.18. 12:09

Fotó: Népszava
A régi szakemberek és a szakszervezeti tagok kerültek főként arra a listára, akik szerda délutánig elfogadhatják a közös megegyezésnek álcázott menesztésüket.
A régi szakemberek és a szakszervezeti tagok kerültek főként arra a listára, akik szerda délutánig elfogadhatják a közös megegyezésnek álcázott menesztésüket, ami a szervezet sajtóirodája szerint megvédi őket a munkahelyi kiégéstől. Majdnem száz régi, felkészült számvevőt akar utcára tenni az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Domokos László elnök december 14-én délelőtt a többieknek karácsonyi jókívánságot küldött egy körlevélben, a többségében már 2010, vagyis a Fidesz kormányra kerülésekor már ott dolgozó „régi motorosok”, és sok szakszervezeti tag azonban ehelyett délután egy másik tartalmú levelet kapott az osztályvezetőjétől. Ebben ez állt: „Tájékoztatom, hogy az Országgyűlés elfogadta az Állami Számvevőszékről, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Egyúttal mellékelten megküldöm a munkáltató által az Ön részére megajánlott, a jogviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló megállapodást.” A levélből az is kiderül, hogy az „ajánlat„ csak holnapig, december 19-ig él, vagyis mindenféle kollektív vagy egyéni egyeztetés, előzetes személyes értesítés helyett csak azok kaphatják meg a közös megegyezéssel járó pénzeket, akik szerdán a munkaidő végéig három példányban aláírva beviszik a megjelölt irodába a kirúgásukat közös megegyezésre festő papírokat. Aki a munkaviszonya megszüntetésének ezt a rapid megoldását nem fogadja el, az persze ennél sokkal rosszabbul jár, hiszen az ÁSZ elnöke a múlt héten elfogadott törvénymódosítás szerint januártól bármit megtehet a beosztottaival. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyoldalúan módosíthatja a kinevezéseket, úgy sakkozhat a számvevőkkel, ahogy neki tetszik, egyetlen pontra kell ügyelnie: 40 százaléknál több pénzt nem vonhat el a fizetésükből. De ha százezer forint helyett csak hatvanat akar valakinek adni januártól, ezt megteheti. A számvevőként az ÁSZ-nál dolgozó felkészült szakembernek pedig egy lehetősége marad: kinevezése módosításától számított négy munkanapon belül felmondhat, de csak akkor, ha a fizetésének csökkentése túllépte a negyven százalékot, egyébként meg mehet a bíróságra az igazáért. A parlament fideszes többsége azt szavazta meg, hogy a számvevők teljesen kiszolgáltatottak és jogfosztottak legyenek. A Népszava kérdéseire válaszolva az ÁSZ sajtóosztálya megerősítette, hogy az „együttműködési és elhelyezkedési ajánlat keretében az ÁSZ összesen mintegy 100 dolgozójának ajánlotta fel a közös megegyezés lehetőségét”, majd azt is hozzátették, hogy számos eszközzel támogatják a munkavállaló sikeres elhelyezkedését. A szervezet úgy látja, „az együttműködésre és kölcsönös párbeszédre alapozott lehetőség teljes mértékben figyelembe veszi az érintett munkatársak mentális és szakmai érdekeit, hozzájárul például a munkahelyi kiégés elkerüléséhez, valamint az új karrierlehetőségek megtalálásához”. A lelketlen kirúgás lenyeléséhez tehát még egy adag cinizmus-szirupot is mellékelnek. A továbbiakban a számvevőszéki válasz azt hangsúlyozza, hogy a mostani intézkedés „a nyáron megkezdett hatékonyságnövelő szervezetfejlesztési kezdeményezés folytatása”. Domokos László elnök ugyanis a jövő évi költségvetés vitájában bejelentette, hogy az ÁSZ hatékonyságnövelő intézkedéseinek hatásaként elsőként ajánlanak fel „tapasztalt és jó munkakultúrájú” (értelmezésünkben a végletekig kizsákmányolható) gazdasági szakembereket az üzleti szférában jelentkező munkaerőhiány csökkentésére. Az érdekvédők nyílt levele szerint azonban a nyári próbálkozás sikertelen volt, a felajánlott 60 fő helyett csak 13-14 ember tudott munkát kapni a versenyszférában. Ha az arányok hasonlóak maradnak, akkor a mostani százból is csak 25 szakértő tud elhelyezkedni a tudásának megfelelő piaci pozícióban. A dolgozókat a kiégéstől megmentő megdöbbentő módszert kifogásoló Számvevői Érdekképviselet a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) tagja, ezért nevükben is Boros Péterné írta alá a Domokos László elnöknek címzett tiltakozó levelet. Az MKKSZ vezetője szerint a számvevők nagyobb csoportja elleni durva támadásnak sem az indokát, sem a célját nem határozták meg, de az biztos, hogy „főleg a 2010. július 5-e előtt (az ÁSZ elnök beiktatása) már állományban lévő számvevők és szakszervezeti tagok nevét tartalmazó - lista azokról a számvevőkről készült, akikkel az ÁSZ elnöke nem kíván együtt dolgozni „, annak ellenére, hogy valamennyien felkészült, elismert szakemberek, akiktől a szervezet többi munkatársa sokszor kért eddig segítséget. Elfogadhatatlannak tartja a Számvevői Érdekképviselet, hogy a kipécézett dolgozókat megfélemlítéssel és előzetes egyeztetés nélküli erőfölénnyel akarja rávenni a szervezet a távozásra. Boros Péterné ezért nyílt levelében a munkahelyi érdekegyeztetés szabályainak betartására és az intézkedés visszavonására kéri az ÁSZ elnökét. A felszólítás hatása azonban legalábbis kérdéses, mert a szervezet sajtóirodája szerint az Állami Számvevőszék mindenben jogszerűen járt el, amikor tíz nappal karácsony előtt megnyitotta az új karrier lehetőségét a kollégáknak. Azt pedig, hogy mennyi munka vár a maradókra, a szintén néhány napja tartott évértékelő állománygyűlésen fejtette ki Domokos László. A szervezet honlapján megtalálható beszámoló szerint az ellenőrzéseket háromszorosra sikerült felsrófolniuk, minden munkanapon megjelent egy új jelentésük. Nyilvánvalóan ez az elvárás 2019-re is –csak épp sokkal kevesebb munkatárssal. 
Frissítve: 2018.12.18. 15:08

Miniszteri biztost ültetett a Szerencsejáték Zrt. élére Bártfai-Mager Andrea

Publikálás dátuma
2018.12.18. 12:04

A vezérigazgatói szék mellett számtalan ingatlanos feladatot is Czepek Gáborra bízott a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter.
Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter Czepek Gábort nevezte ki a Szerencsejáték Zrt. élére. Braun Márton, a távozó vezérigazgató 2015 nyarától állt a Szerencsejáték Zrt. élén. A közlemény szerint

Czepek Gábor a vezérigazgatói feladatai ellátása mellett a jövőben miniszteri biztosként segíti Bártfai-Mager Andrea munkáját.

Az egyes kiemelt jelentőségű állami vagyongazdálkodási feladatok ellátására kinevezett miniszteri biztos feladata lesz
Czepek Gábor korábban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára volt, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkári tisztségét töltötte be. Kinevezését megelőzően állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkárként tevékenykedett. Korábban a GYSEV Zrt. alelnöki és a Rába Nyrt. felügyelőbizottságának elnöki tisztségét is ellátta.

Még a Belügyminisztérium sem tudja, Pintér Sándor kit és miért enged be az országba

Publikálás dátuma
2018.12.18. 11:58

Fotó: Vajda József

A belügyminiszter nyom nélkül adhat valakinek külön engedélyt a határátlépésre. Ha Nikola Gruevszki így érkezett, útjáról soha semmi nem derül ki kormányzati akarat nélkül.

A belügyminiszter nyom nélkül engedélyezheti valakinek külön engedéllyel a határátlépést. Ha Nikola Gruevszki így érkezett, útjáról soha semmi nem derül ki kormányzati akarat nélkül.

Már több mint egy hónapja él Magyarországon menekültként a hazájában jogerősen elítélt volt macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki. Néha a belvárosban bukkan fel, legutóbb pedig egy rózsadombi étteremben látták, ahonnan sofőr vezette autóban lépett meg az újságírók kérdései elől.
Amit az ebédjét fogyasztó menekülttől hiába kérdeztek a 24.hu munkatársai, az az, hogy igazuk van-e a német híroldalaknak abban, hogy a magyar kormány segítette Gruevszki szökését Macedóniából? Ezen túl, még az is megválaszolatlan kérdés maradt, hogy egyáltalán hogyan léphette át Gruevszki legálisan a szerb-magyar határt? Ezzel kapcsolatban közérdekű adatigényléssel fordult a Belügyminisztériumhoz a portál. A következő választ kapták:

a Belügyminisztériumnak nincs információja arról, hogy kiknek és milyen indokkal engedélyezi a belügyminiszter, hogy külön engedéllyel átlépjék az országhatárt.

Ami azt jelenti, nincs nyoma annak, hogy Pintér Sándor kiket és miért enged be az országba, így ha valakinek jó politikai kapcsolatai vannak és el akarja titkolni, hogy Magyarországra jönne, nyugodtan fordulhat a belügyminiszterhez. Ha a kormány úgy akarja, sohasem fog kiderülni semmi az útjáról: a belügyminiszter ezek szerint nyom nélkül engedélyezheti valakinek a határátlépést.
Szerző