Indoklás nélkül kirúgja az ÁSZ száz régi dolgozóját (frissítve)

Publikálás dátuma
2018.12.18 12:09

Fotó: Népszava
A régi szakemberek és a szakszervezeti tagok kerültek főként arra a listára, akik szerda délutánig elfogadhatják a közös megegyezésnek álcázott menesztésüket.
A régi szakemberek és a szakszervezeti tagok kerültek főként arra a listára, akik szerda délutánig elfogadhatják a közös megegyezésnek álcázott menesztésüket, ami a szervezet sajtóirodája szerint megvédi őket a munkahelyi kiégéstől. Majdnem száz régi, felkészült számvevőt akar utcára tenni az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Domokos László elnök december 14-én délelőtt a többieknek karácsonyi jókívánságot küldött egy körlevélben, a többségében már 2010, vagyis a Fidesz kormányra kerülésekor már ott dolgozó „régi motorosok”, és sok szakszervezeti tag azonban ehelyett délután egy másik tartalmú levelet kapott az osztályvezetőjétől. Ebben ez állt: „Tájékoztatom, hogy az Országgyűlés elfogadta az Állami Számvevőszékről, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Egyúttal mellékelten megküldöm a munkáltató által az Ön részére megajánlott, a jogviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló megállapodást.” A levélből az is kiderül, hogy az „ajánlat„ csak holnapig, december 19-ig él, vagyis mindenféle kollektív vagy egyéni egyeztetés, előzetes személyes értesítés helyett csak azok kaphatják meg a közös megegyezéssel járó pénzeket, akik szerdán a munkaidő végéig három példányban aláírva beviszik a megjelölt irodába a kirúgásukat közös megegyezésre festő papírokat. Aki a munkaviszonya megszüntetésének ezt a rapid megoldását nem fogadja el, az persze ennél sokkal rosszabbul jár, hiszen az ÁSZ elnöke a múlt héten elfogadott törvénymódosítás szerint januártól bármit megtehet a beosztottaival. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyoldalúan módosíthatja a kinevezéseket, úgy sakkozhat a számvevőkkel, ahogy neki tetszik, egyetlen pontra kell ügyelnie: 40 százaléknál több pénzt nem vonhat el a fizetésükből. De ha százezer forint helyett csak hatvanat akar valakinek adni januártól, ezt megteheti. A számvevőként az ÁSZ-nál dolgozó felkészült szakembernek pedig egy lehetősége marad: kinevezése módosításától számított négy munkanapon belül felmondhat, de csak akkor, ha a fizetésének csökkentése túllépte a negyven százalékot, egyébként meg mehet a bíróságra az igazáért. A parlament fideszes többsége azt szavazta meg, hogy a számvevők teljesen kiszolgáltatottak és jogfosztottak legyenek. A Népszava kérdéseire válaszolva az ÁSZ sajtóosztálya megerősítette, hogy az „együttműködési és elhelyezkedési ajánlat keretében az ÁSZ összesen mintegy 100 dolgozójának ajánlotta fel a közös megegyezés lehetőségét”, majd azt is hozzátették, hogy számos eszközzel támogatják a munkavállaló sikeres elhelyezkedését. A szervezet úgy látja, „az együttműködésre és kölcsönös párbeszédre alapozott lehetőség teljes mértékben figyelembe veszi az érintett munkatársak mentális és szakmai érdekeit, hozzájárul például a munkahelyi kiégés elkerüléséhez, valamint az új karrierlehetőségek megtalálásához”. A lelketlen kirúgás lenyeléséhez tehát még egy adag cinizmus-szirupot is mellékelnek. A továbbiakban a számvevőszéki válasz azt hangsúlyozza, hogy a mostani intézkedés „a nyáron megkezdett hatékonyságnövelő szervezetfejlesztési kezdeményezés folytatása”. Domokos László elnök ugyanis a jövő évi költségvetés vitájában bejelentette, hogy az ÁSZ hatékonyságnövelő intézkedéseinek hatásaként elsőként ajánlanak fel „tapasztalt és jó munkakultúrájú” (értelmezésünkben a végletekig kizsákmányolható) gazdasági szakembereket az üzleti szférában jelentkező munkaerőhiány csökkentésére. Az érdekvédők nyílt levele szerint azonban a nyári próbálkozás sikertelen volt, a felajánlott 60 fő helyett csak 13-14 ember tudott munkát kapni a versenyszférában. Ha az arányok hasonlóak maradnak, akkor a mostani százból is csak 25 szakértő tud elhelyezkedni a tudásának megfelelő piaci pozícióban. A dolgozókat a kiégéstől megmentő megdöbbentő módszert kifogásoló Számvevői Érdekképviselet a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) tagja, ezért nevükben is Boros Péterné írta alá a Domokos László elnöknek címzett tiltakozó levelet. Az MKKSZ vezetője szerint a számvevők nagyobb csoportja elleni durva támadásnak sem az indokát, sem a célját nem határozták meg, de az biztos, hogy „főleg a 2010. július 5-e előtt (az ÁSZ elnök beiktatása) már állományban lévő számvevők és szakszervezeti tagok nevét tartalmazó - lista azokról a számvevőkről készült, akikkel az ÁSZ elnöke nem kíván együtt dolgozni „, annak ellenére, hogy valamennyien felkészült, elismert szakemberek, akiktől a szervezet többi munkatársa sokszor kért eddig segítséget. Elfogadhatatlannak tartja a Számvevői Érdekképviselet, hogy a kipécézett dolgozókat megfélemlítéssel és előzetes egyeztetés nélküli erőfölénnyel akarja rávenni a szervezet a távozásra. Boros Péterné ezért nyílt levelében a munkahelyi érdekegyeztetés szabályainak betartására és az intézkedés visszavonására kéri az ÁSZ elnökét. A felszólítás hatása azonban legalábbis kérdéses, mert a szervezet sajtóirodája szerint az Állami Számvevőszék mindenben jogszerűen járt el, amikor tíz nappal karácsony előtt megnyitotta az új karrier lehetőségét a kollégáknak. Azt pedig, hogy mennyi munka vár a maradókra, a szintén néhány napja tartott évértékelő állománygyűlésen fejtette ki Domokos László. A szervezet honlapján megtalálható beszámoló szerint az ellenőrzéseket háromszorosra sikerült felsrófolniuk, minden munkanapon megjelent egy új jelentésük. Nyilvánvalóan ez az elvárás 2019-re is –csak épp sokkal kevesebb munkatárssal. 
Frissítve: 2018.12.18 15:08

Elbocsátják a Ledina Kft. dolgozóit

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:58

Fotó: MTI/ Sóki Tamás
Újabb drámai eseménnyel folytatódott a Zsolnay Porcelánmanufaktúra sikertelen einstandjának története: megszűnt a gyártótevékenység a Zsolnay ellencégeként létrehozott Ledina Kft. pécsi üzemében.
A történet előzménye – mint arról többször írtunk – az volt, hogy egy, a kormányhoz közel álló befektetői kör meg akarta szerezni a Zsolnayt, s ennek részeként a fideszes vezetésű pécsi önkormányzat létrehozta a Ledinát, amelybe átcsalták a Zsolnay dolgozóinak 80 százalékát. A Zsolnay bekebelezése azonban nem sikerült, így a Ledina funkciótlanná vált. Az értékesítési gondokkal küszködő – és többször tulajdonost váltó – Ledina alig termelt, s 120 dolgozóból mostanra 60 maradt. A tulajdonosok végelszámolással akarták megszüntetni a perspektívátlan céget, ám az általuk felkért végelszámoló, Megay Róbert úgy látta, ennek az eljárásnak nincsenek meg a feltételei, ugyanis a Ledina adóssága lényegesen meghaladja a kft. vagyonát, ráadásul a cég iratai pótolhatatlanul hiányosak. Ezért Megay – mint azt lapunknak elmondta – felszámolást kezdeményezett a Ledina ellen. Megay mindezt kedden közölte a dolgozókkal, s döntést hozott arról is, hogy leáll a Ledina termelése. Hogy mi lesz a cég és sorsa, az már a felszámolás során dől el, ám aligha várható, hogy valaki megveszi a piac nélküli, saját gépekkel és épülettel nem rendelkező kft.-t. Az érdemi bevételt nem termelő Ledina fenntartása az elmúlt két és fél évben hozzávetőleg egymilliárd forintba kerülhetett. Hogy kik és miért finanszírozták a cég működését, arról az érintettek sosem nyilatkoztak. A folyamatosan leépülő dolgozói állomány bérét – ami 20 hónap alatt 5-600 millióra rúgott - megfizették a tulajdonosok, a bérek terheinek százmilliós nagyságrendű tételével viszont elmaradtak. Hogy pontosan mekkora tartozást halmozott fel a Ledina, azt Megay nem árulta el. A dolgozók felmondási időre járó bérét és végkielégítését a bérgarancia alapból lehet majd kifizetni. Ismert, hogy a Zsolnayból a Ledinába átcsalt dolgozók pert veszítettek volt munkaadójuk ellen, mivel azonnali felmondásuk jogtalan volt, s emiatt egyhavi bérüknek megfelelő kártérítést kell fizessenek. A bérgarancia alap azonban erre a dolgozói kötelezettségre már nem nyújthat fedezetet.

Csaknem kétmilliárdot ad a kormány a határon túli sajtóra

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:44
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ebből 950 millió forintot azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak.
Szerda este megjelent a Magyar Közlöny, melyben az áll, hogy a kormány egyetért a Kárpát-medencei magyar nyelvű média működésének támogatásával, ezért támogatást nyújt, méghozzá 1,9 milliárd forintot – vette észre a hvg.hu. A pénzt a Bethlen Gábor Alapon keresztül juttatják el, a felét – 950 millió forintot – azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak. A kedvezményezett az Erdélyi Médiatér Egyesület. A közlönyből az is kiderül, hogy Pomázi Gyula Zoltán, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára távozik, és Nagy Ádám veszi át a helyét. Pomázi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke lett.