Európai tudományos elismerést kapott az MTA elnöke

Publikálás dátuma
2018.12.18. 12:21
Lovász László matematikus, az MTA elnöke
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A matematikus Lovász László a Barcelona Hypatia díjat kapta meg, olyan kutatóként, aki hozzájárul a társadalmi fejlődéshez.
Lovász László matematikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének ítélték elsőként oda az Academia Europaea (AE) barcelonai tudásközpontja által alapított Barcelona Hypatia Európai Tudományos Díjat. Az elismerést olyan kiváló kutatóknak adományozzák, akik kimagasló eredményeikkel hozzájárulnak tudásunk gazdagításához és társadalmi fejlődésünkhöz - olvasható az MTA keddi, távirati irodához is eljuttatott közleményében. A Barcelona Hypatia Európai Tudományos Díjat, amelyet évente ítélnek majd oda, de hároméves ciklusokban, a természet- és társadalomtudósokat összefogó, nem kormányközi független szervezet, az Academia Europaea barcelonai tudásközpontja alapította.  Az első évben az élettelen természettudományok és a mérnöki tudományok, a másodikban az élettudományok, a harmadikban pedig a bölcsészet- és társadalomtudományok művelői közül választják ki a díjazottat.  
A jelöltekről az Academia Europaea és a Barcelonai Városi Tanács által delegált nemzetközi zsűri - amelynek legalább két tagja nő - hozza meg a döntést. Az első ismert matematikusnőről, az ókori Alexandriában 355-től 415-ig élt, tragikus sorsú Hypatiáról elnevezett díjjal 30 ezer euró jár - közölték. A méltatás szerint az új díjra javasolt 23 kutató közül Lovász László tudományos karrierjét és munkásságát díjazta idén az öttagú bizottság. A díjat a matematika iránti elkötelezettségéért, a tudományterületén végzett magas színvonalú nemzetközi munkásságáért, valamint a társadalom érdekeit, fejlődését szolgáló erőfeszítéseiért ítélte oda a bizottság. Lovász László a Barcelonai Városi Tanács dísztermében veheti át az elismerést 2019 elején, ahol előadást is tart kutatói pályafutásáról és eredményeiről.   

Hallott már Lovász-féle lokális lemmáról?

Lovász László 1948-ban született Budapesten. A matematikai tudományok kandidátusa fokozatot 1970-ben szerezte meg, 1971-ben pedig matematikusi diplomát és Dr. rer. nat. címet kapott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1977-ben a matematikai tudományok doktora lett. Az MTA levelező tagjává 1979-ben, rendes tagjává pedig 1985-ben választották. A világ egyik legjobb matematikusaként számon tartott Lovász László kutatási területe a kombinatorika és a gráfelmélet, illetve ezek alkalmazásai a számítógép-tudomány és az operációkutatás területén. Nevéhez fűződik a "Lovász-féle lokális lemma", a "Lovász-féle téta-függvény" és a "Lenstra-Lenstra-Lovász-algoritmus". Óriási szerepe van abban, hogy a magyar matematikai kutatások egyik súlyponti területe, a kombinatorika a modern matematika meghatározó ágává fejlődött. Legújabban a nagy hálózatok vizsgálatának matematikai alapjaival foglalkozott, továbbá társszerzőként kidolgozta a gráflimeszek elméletét. 2007-ben Bolyai-díjban, 2008-ban Széchenyi-nagydíjban részesült. A nagy nemzetközi díjak közül a Kiotó-díjnak és a Wolf-díjnak is birtokosa. 2014-ben az MTA elnökévé választották, 2017-ben pedig újraválasztották - olvasható a közleményben.
Szerző

Dinoszaurusz-lábnyomok "kincsesbányájára" bukkantak Angliában

Publikálás dátuma
2018.12.17. 18:44
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Legkevesebb hét különböző fajtól származó több mint 85 dinoszaurusz-lábnyomra bukkantak a kutatók a délkelet-angliai Kelet-Sussex megyében, ez a legváltozatosabb és legrészletgazdagabb ilyen típusú leletegyüttes a kréta időszakból, amelyet eddig Nagy-Britanniában találtak.
A lábnyomokat a Cambridge-i Egyetem szakemberei azonosították 2014 és 2018 között a Hastings városához közeli part menti területeken - írta az MTI a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál alapján. A méretüket tekintve kevesebb mint két centiméter és több mint hatvan centiméter átmérő közötti lábnyomok többsége olyan jó állapotban maradt fenn, hogy az állatok bőrének, pikkelyének és karmainak lenyomatát is őrzi.
Az alsó kréta korból, vagyis 100-145 millió éves lábnyom-fosszíliák növényevő dinoszauruszoktól - iguanodonok, ankiloszauruszok, sztegoszauruszok, szauropodák - és húsevő theropodáktól származnak. A Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology című folyóiratban publikált tanulmány szerint Hastings környéke noha Nagy-Britannia egyik leggazdagabb dinoszauruszfosszília-lelőhelye, megkövesedett lábnyomokat nagyon ritkán találni a területen.
Anthony Shillito, a tanulmány vezető szerzője szerint a mostanihoz hasonló leletek hasznos információkkal szolgálnak a kutatók számára egyebek között a dinoszaurusz-közösségek összetételéről. A lábnyomok lelőhelyének szomszédságában valószínűleg egy vízforrás volt a kréta időszakban, amit alátámasztanak a területen feltárt megkövesedett növények és gerinctelen állatok.
A mostani vizsgálat részeként Shillito azt is tanulmányozza, hogy a dinoszauruszok vajon befolyásolták-e a folyók folyását oly módon, ahogy a mai vízilovak és tehenek képesek apró csatornákat kialakítani. A szakember szerint néhány dinoszaurusz a puszta méretéből adódóan valószínűleg hasonló hatással volt a folyókra, ám ezzel kapcsolatban nehéz megdönthetetlen bizonyítékot találni, mert a lábnyomok többségét elmosta a víz.

Magyar kutatók is vizsgálják az idegen naprendszerek exobolygóit

Publikálás dátuma
2018.12.17. 18:43

Fotó: ESA/ATG medialab, CC BY-SA 3.0 IGO
Magyar kutatók is részt vesznek az Európai Űrügynökség ARIEL-küldetésének tudományos programjában, amely az idegen naprendszerekben lévő exobolygók légkörét vizsgálja majd - közölte a Magyar Tudományos Akadémia az MTI-vel.
Európai Űrügynökség ARIEL küldetése ezer távoli csillag bolygóit fogja megfigyelni. Ez lesz az első olyan kiterjedt vizsgálat, amely az exobolygólégkörök kémiáját fogja tanulmányozni. A várhatóan 2028-ban induló misszió konzorciuma a napokban Dublinban tartotta negyedéves találkozóját, ahol a technikai és tervezésben elért előrehaladást, valamint a tudományos lehetőségeket tekintették át.
Az exobolygók - azaz a távoli csillagok körül keringő bolygók - kutatása hatalmasat fejlődött az elmúlt évtizedben, elsősorban az e célra épített űrteleszkópoknak köszönhetően. Mára több ezer exobolygót ismerünk, és sok további felfedezése várható, de a következő fontos lépés ezen égitestek jobb megértése lesz. Ezt a célt szolgálja majd az Európai Űrügynökség (ESA) ARIEL nevű űrtávcsöve, mely infravörös spektroszkópia és nagysebességű fotometria révén több ezer exobolygó légkörének vizsgálatát, kémiai összetételének meghatározását, keletkezésének, időjárásának, fizikai viszonyainak felderítését és statisztikai vizsgálatokat tesz majd lehetővé - ismertette a közlemény.
Az innovatív teleszkóp egyméteres átmérőjű tükörrel lesz felszerelve, ami a távoli naprendszerek látható és infravörös sugárzását gyűjti. Egy spektrométer a "szivárvány színeire" bontja a fényt, és kimutatja a bolygók légkörének kémiai "ujjlenyomatát", ami a bolygó csillag előtti vagy mögötti elhaladása során rakódik rá a csillag fényére. Egy fényességmérő eszköz az exobolygók légkörében található felhőket fogja megfigyelni, míg a pontos követést lehetővé tevő irányító rendszer az űreszköz stabil célra tartását fogja garantálni nagy pontossággal.
Az ARIEL tudományos programjának számos részkérdésébe bekapcsolódtak az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Csillagászati Intézetében dolgozó és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium munkatársai. 
"Az exoholdak és gyűrűk keresésétől, a műszer kalibrálásán keresztül a méréseket zavaró asztrofizikai zajforrások azonosításáig és kiküszöböléséig jó néhány területen van nélkülözhetetlen tapasztalatunk, amit az ARIEL misszióban is kamatoztatni fogunk. A csillagok aktivitásának és a planétákkal való kölcsönhatásának tanulmányozásával és jobb megértésével szintén a misszió alapvető céljához fogunk hozzájárulni. Az egyes célpontok megfigyelései között rövid holtidőben pedig további célobjektumok, például fiatal, keletkezőfélben lévő csillagok megfigyelésének kidolgozását is a magyar kutatók vállalták"

- idézte a közlemény a hazai tudományos hozzájárulást koordináló Szabó Róbertet.

 Az ARIEL programban 15 ESA-tagországból 60 intézet vesz részt, többek között a konzorciumot vezető Egyesült Királyság, továbbá Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia, Belgium, Ausztria, Dánia, Írország, Magyarország, Svédország, a Cseh Köztársaság, Németország, Portugália, valamint egy NASA-hozzájárulás révén az Egyesült Államok.
Témák
ESA exobolygók