Mérgező babák üldögéltek a boltok polcain

Publikálás dátuma
2018.12.18 10:30
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A magyar hatóságok kínai gyártmányú játékbabák ezreit semmisítették meg, mert a törvényben megszabottnál jóval magasabb volt bennük a betiltott, veszélyes vegyi anyagok mennyiség.
Közép- és Kelet Európai régió négy országának közös akciója eredményeként 31 590 kínai babát semmisítettek meg, ezeken kívül elkoboztak több mint 722 ezer egyéb, nagy részben kínai játékot is, amelyek komoly kockázatot jelentettek volna a gyerekere. A hatóságok aggodalmát az váltotta ki, hogy ezek 92 százalékuk rendelkezett CE címkével, ami azt jelenti, megfelelnek az európai egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi előírásoknak. „Örvendetes, hogy a hatóságok elkobozzák a veszélyes játékokat, de sajnos a játszmában vesztésre állnak. A ftalátokat (veszélyes vegyi anyag - lásd keretes írásunk) például már 20 éve betiltották, de még mindig feltűnnek. A gyártók a törvényeket nem tartják be, a kényszerítő eszközök nem elég hatásosak. Közben az ipar kihasználja a szörnyű lassúsággal életbe lépő európai szabályozásokat. A ftalátoknak már hét fajtáját tiltották be a több száz közül” - közölte Tatiana Santos, aki az Európai Környezetvédelmi Irodánál (EEB) a téma specialistája. Nem csak babák, hanem más játékok, és a legkülönfélébb fogyasztási cikkek is tartalmazhatnak veszélyes mennyiségben mérgező anyagokat, miközben a csökkentésük érdekében folytatott erőfeszítések megakadtak. A civil szervezetek szerint ez egyrészt a nem egységes EU szabályok miatt van, másrészt az ipar lobbitevékenységének a következménye. A legtöbb mérgezett áru – darabszámra – azonban valóban a játékok között található, ami azért is különösen veszélyes, mert a gyerekek bőrfelülete testsúlyukhoz képest nagy, így a bőrön keresztül felszívódó anyagok rájuk nagyobb mértékben hatnak. A babák bőre vékonyabb, így jóval gyengébb védelmet nyújt, mint a felnőtteké, és immunrendszerük, idegrendszerük is kevésbé fejlett. Az elmúlt években sorra derül fény arra, milyen veszélyes vegyületek vesznek körül mindennapjainkban minket. Múlt héten a ragacsos műanyagjátékok (slime) majdnem feléről derült ki, hogy nem felelnek meg az európai előírásoknak. Még 2016-ban ellenőriztek 29 országban 5625 különböző terméket, amelyeken nagyon magas arányban tartalmaztak visszavont ftalátokat, ezeket különösen magas kockázatúnak minősítettek. Minden öt játékból egy nem felelt meg az európai törvényi előírásnak, a REACH-nak, azaz az EU 2006-os rendeletének, amely a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szól. Ez 1400 anyagot minősített betiltandónak, de egy évtized múlva még mindig csak mindössze 43-at vontak ki a forgalomból. A karácsonyi veszélyek nem csak a műanyag árukban rejtőznek. Novemberben például a svéd vegyianyag ügynökség azt derítette ki, hogy az ünnepi gyertyák a törvényben megszabottnál jóval magasabb mértékben tartalmaznak ólmot, kadmiumot, paraffinokat, és égéscsökkentő anyagokat. 

Így mérgeznek

A ftalátok szerves vegyületek, amelyek lassú párolgással szabadulnak fel a különböző termékekből, főként a PVC lágyítására használják őket. Padlóban, lambériában, műanyag burkolatokban és egyéb műanyag cikkekben fordulnak elő, de még gyermekjátékokban is. Megtalálhatók élelmiszerekben, flakonokban, ruhákban és műszaki cikkekben egyaránt, a számítógép műanyag részeitől kezdve a telefonkábelen át a kábelszigetelésekig, valamint csövek, autóalkatrészek, adalékanyagok, festékek, lőszerek és szerszámok műanyag részeiben is. Gyakorlatilag minden ember vérében, a hazai élővizekben és a házi porban is kimutathatunk ftalátszennyezést. A szervezetbe elsősorban élelmiszerrel – a csomagolóanyagokról –, valamint porral belélegezve kerülhetnek. A ftalátok használatát az Európai Unióban a szaporodási képességet illetve a gyermek fejlődését károsító hatásai miatt korlátozzák. A ftalátok át tudnak jutni a placentán, és a gyermeket már az anyaméhben is károsíthatják.   

Frissítve: 2018.12.18 10:30

Korrektorverseny – a sajtónyelvi helyesírásért

Publikálás dátuma
2019.02.12 14:54
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A sajtó helyesírási kultúrájának emeléséért korrektorversenyt hirdet a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, amelyen összemérhetik tudásukat a korrektorként elhelyezkedni kívánók és az egyes médiumoknál már tevékenykedők.
A versenyt a Duna Palotában tartják március 23-án. A verseny két részből áll: helyesírási tesztből és szövegjavításból. A versenyzők a saját laptopjukkal dolgoznak, erre tölthetik le a teszteket és a javítandó szöveget. A feladat elvégzésekor saját maguk véglegesítik és küldik be a tesztet és a javítást, amit a szakmai javítók ellenőriznek és pontoznak. Minden javítás nyilvános és ellenőrizhető. Az adott év három, szakmailag legjobb korrektora megkapja „Az év korrektora 2019” címet, amelyet egy igazolással a birtokában használhat. Ezzel az a cél, hogy a lapok az impresszumukban is feltüntessék ezt a kitüntetést, amely a kiadvány nyelvi minőségi színvonalát garantálja. A verseny fődíja egy háromnapos wellnesshétvége négycsillagos szállodában, a második helyezett egy notebookot, a harmadik e-book-olvasót kap. Az első tíz helyezett értékes könyvjutalomban részesül. Jelentkezni 2019. február 15-éig az alábbi oldalon lehet: Korrektorverseny - a sajtónyelvi helyesírásért
Szerző
Témák
verseny

Nyomkövetőt kaptak az elektronikus hulladékok

Publikálás dátuma
2019.02.08 11:30

Speciális jeladót tettek az elektronikus hulladékokra, hogy felderítsék, hol kötnek ki az EU-s országokban kidobott eszközök.
Az Unió tagországaiban összesen 314 eszközre: számítógépekre, nyomtatókra és monitorokra telepítettek GPS-nyomkövetőt. A jeladók adatait összesítve kiderült, hogy 19 elektronikai cikket, azaz a hulladék 6 százalékát exportálták, ebből 11 volt olyan, amely nagy valószínűséggel illegálisan került ki az EU-ból. A célállomások Ghána, Hongkong, Nigéria, Pakisztán, Tanzánia, Thaiföld és Ukrajna voltak. Talán ez az arány nem tűnik túl nagynak, de ha ezt rávetítjük az EU teljes elektronikaihulladék-termelésére, akkor kiderül, hogy évi
352 477 tonnányi
 e-hulladék kerül ki illegálisan az Európai Unióból fejlődő országokba. Ez összesen 17 466 nagy méretű konténernyi e-szemetet jelent, ha pedig mindezt teherautókra rakodnánk, a járművek 401 kilométer hosszan kígyóznának a kidobott kütyükkel. A vizsgált 10 ország közül (Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Írország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország és Spanyolország) csak Magyarország volt az, ahol nem észleltek exportot. A nemzetközi mezőnyben az Egyesült Királyság szerepelt a legrosszabbul, itt találták a legtöbb, összesen öt jogsértést. A Bázeli Akcióhálózat munkatársai felkerestek néhány célállomást, ahol nem meglepő módon azzal szembesültek, hogy a munkásokra és a környezetre egyaránt veszélyes módszerekkel nyerik ki a hulladékból az értékes alapanyagokat. Leégetik, leolvasztják róla a burkolatokat, vagy savval maratják le, hogy kinyerjék a rezet, az acélt, az aranyat és az alumíniumot. Voltak olyan termékek is, amelyeket megjavítottak, hogy újra használhatóak legyenek, de ezeknél sem foglalkoztak sokat a mérgező anyagok megfelelő kezelésével. Például a higanyt, ólmot vagy mérgező brómozott égésgátlókat tartalmazó alkatrészeket, amelyeket kicseréltek, egyszerűen elégették, vagy helyi hulladéklerakókra dobták. A civil szervezet attól tart, hogy az elektronikai cikkeket gyártó vállalatok ki fogják lobbizni, hogy az elromlott, értékvesztett elektronikai cikkeket lehessen exportálni, így azok el fogják árasztani az azokat feldolgozó szegényebb országokat. Ez teljességgel aláásná a bázeli egyezményt, amelynek célja, hogy megakadályozza a fejlett országok veszélyeshulladék-exportját. A szervezet ezért sokkal szigorúbb ellenőrzést és fokozott erőfeszítéseket követel az EU-tól a bázeli egyezmény betartásáért és a körkörös gazdaság megvalósításáért.
Szerző
Frissítve: 2019.02.08 11:30