Összehívták a fideszesek, majd nem mentek el a nemzetbiztonsági bizottság ülésére

Publikálás dátuma
2018.12.18. 12:28
Illusztráció
Fotó: Népszava
Határozatképtelen lett az ülés, miután a kormánypárti képviselők nem voltak hajlandóak részt venni azon. Szó lett volna az MTVA-székháznál történtekről is.
A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt határozatképtelen lett a nemzetbiztonsági bizottság keddi ülése, amelyen - ellenzéki kezdeményezésre - az MTVA-székháznál történtekről is tárgyalt volna a parlamenti testület.
A testület keddi rendkívüli ülését eredetileg a bizottság fideszes alelnöke, Halász János és frakciótársa, Hubay György kezdeményezte mentesítési kérelem megtárgyalására, mondta el Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos elnöke az ülésteremben. A belügyminiszter aztán kedd reggel levélben kérte ennek levételét a napirendről. Mirkóczki Ádám és az MSZP-s Molnár Zsolt pedig azt kezdeményezte, hogy aktuális nemzetbiztonsági témákról is tárgyaljanak.
A testület ülésén végül sem a kormánypárti képviselők, sem a meghívottak nem vettek részt.
A Fidesz az MTI-vel azt közölte: azért maradtak távol, mert a Belügyminisztérium visszavonta az összehívás okául szolgáló előterjesztést, a másik, később megjelölt napirendi pontból pedig "csak politikai balhét akart csinálni az ellenzék".

Ombudsman: rakjanak rendet a patalomi szociális otthonban!

Publikálás dátuma
2018.12.18. 12:21

Fotó: Németh András Péter
Visszafertőzöttségről, létszámhiányról, elzárt gondozottakról esik szó a jelentésben.
Több hiányosságot is feltárt a Somogy Megyei Dr. Takács Imre Szociális Otthon patalomi telephelyének működésével kapcsolatban az alapvető jogok biztosa. Az ombudsman segítségét az otthon egyik korábbi gondozottjának hozzátartozója kérte, aki látogatásai során nagyon rossz körülményeket tapasztalt. Gyógyszerhiány, kosz, rühfertőzések, képzetlen ápolók, goromba, megalázó bánásmód – egyebek mellett ezekről lehetett olvasni a panaszos beadványában. Megírta azt is: idős hozzátartozóját több alkalommal kellett kórházba szállítani, ahova mindig kiszáradt, alultáplált, legyengült állapotban került. Állítása szerint az intézmény demens részlege teljesen el van zárva, nem tudják, „mi zajlik a nagy fehér ajtó mögött, csak az ordítást hallják”. Az ombudsmani jelentés idézi a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) idei vizsgálatának eredményeit, melyek szerint a higiénia valóban kifogásolható, így a fürdőszobák, a gyógyszeres szekrények, a tálaló konyha tisztasága, a veszélyes hulladék tárolása és kezelése is. A gondozottak fürdetésének gyakorisága egyáltalán nem felelt meg a szakmai elvárásoknak, vannak, akiknek saját fogkeféjük sem volt. Több gondozott esetében valóban előfordult rühesség, volt, aki többször visszafertőződött. Szabad levegőre is csak heti 1-2 alkalommal, fél órára mehettek ki. A demens gondozottak részlegét számkódos ajtóval zárták el az intézmény többi részétől. A vizsgálat időpontjában a szakdolgozói létszám a minimumfeltételeknek sem felelt meg, ennek ellenére gyakran az ápolóknak kellett takarítani, mosogatni is, elvonva az időt a lakók ellátásától. A gondozóknak olyan feladatokat (például felfekvéses betegek kezelése) is el kellett látniuk, amelyekhez nem volt meg a megfelelő egészségügyi végzettségük. A gondozási dokumentáció hiányos, pontatlan, nem lehet visszakövetni a gondozottak állapotváltozását. A hatóság összefoglalóan azt állapította meg, az ápolási, gondozási körülmények nem felelnek meg a szakmai szabályoknak, a biztonságos gondozás és ápolás feltételei nem biztosítottak. Az ombudsman kérte a helyzet rendezését az intézményvezetőtől, a fenntartó SZGYF-től és az Emberi Erőforrások Minisztériumától. A patalomi szociális otthonról lapunk több alkalommal is beszámolt. Legutóbb arról adtunk hírt: a vizsgálatok után leváltották a korábbi telephelyvezetőt. Helyére az egyik korábbi vezetőt, Varga Zoltánt hívták vissza, akitől a dolgozók és a gondozottak is a körülmények javulását várják.
Szerző
Témák
Patalom

Indoklás nélkül kirúgja az ÁSZ száz régi dolgozóját (frissítve)

Publikálás dátuma
2018.12.18. 12:09

Fotó: Népszava
A régi szakemberek és a szakszervezeti tagok kerültek főként arra a listára, akik szerda délutánig elfogadhatják a közös megegyezésnek álcázott menesztésüket.
A régi szakemberek és a szakszervezeti tagok kerültek főként arra a listára, akik szerda délutánig elfogadhatják a közös megegyezésnek álcázott menesztésüket, ami a szervezet sajtóirodája szerint megvédi őket a munkahelyi kiégéstől. Majdnem száz régi, felkészült számvevőt akar utcára tenni az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Domokos László elnök december 14-én délelőtt a többieknek karácsonyi jókívánságot küldött egy körlevélben, a többségében már 2010, vagyis a Fidesz kormányra kerülésekor már ott dolgozó „régi motorosok”, és sok szakszervezeti tag azonban ehelyett délután egy másik tartalmú levelet kapott az osztályvezetőjétől. Ebben ez állt: „Tájékoztatom, hogy az Országgyűlés elfogadta az Állami Számvevőszékről, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Egyúttal mellékelten megküldöm a munkáltató által az Ön részére megajánlott, a jogviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló megállapodást.” A levélből az is kiderül, hogy az „ajánlat„ csak holnapig, december 19-ig él, vagyis mindenféle kollektív vagy egyéni egyeztetés, előzetes személyes értesítés helyett csak azok kaphatják meg a közös megegyezéssel járó pénzeket, akik szerdán a munkaidő végéig három példányban aláírva beviszik a megjelölt irodába a kirúgásukat közös megegyezésre festő papírokat. Aki a munkaviszonya megszüntetésének ezt a rapid megoldását nem fogadja el, az persze ennél sokkal rosszabbul jár, hiszen az ÁSZ elnöke a múlt héten elfogadott törvénymódosítás szerint januártól bármit megtehet a beosztottaival. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyoldalúan módosíthatja a kinevezéseket, úgy sakkozhat a számvevőkkel, ahogy neki tetszik, egyetlen pontra kell ügyelnie: 40 százaléknál több pénzt nem vonhat el a fizetésükből. De ha százezer forint helyett csak hatvanat akar valakinek adni januártól, ezt megteheti. A számvevőként az ÁSZ-nál dolgozó felkészült szakembernek pedig egy lehetősége marad: kinevezése módosításától számított négy munkanapon belül felmondhat, de csak akkor, ha a fizetésének csökkentése túllépte a negyven százalékot, egyébként meg mehet a bíróságra az igazáért. A parlament fideszes többsége azt szavazta meg, hogy a számvevők teljesen kiszolgáltatottak és jogfosztottak legyenek. A Népszava kérdéseire válaszolva az ÁSZ sajtóosztálya megerősítette, hogy az „együttműködési és elhelyezkedési ajánlat keretében az ÁSZ összesen mintegy 100 dolgozójának ajánlotta fel a közös megegyezés lehetőségét”, majd azt is hozzátették, hogy számos eszközzel támogatják a munkavállaló sikeres elhelyezkedését. A szervezet úgy látja, „az együttműködésre és kölcsönös párbeszédre alapozott lehetőség teljes mértékben figyelembe veszi az érintett munkatársak mentális és szakmai érdekeit, hozzájárul például a munkahelyi kiégés elkerüléséhez, valamint az új karrierlehetőségek megtalálásához”. A lelketlen kirúgás lenyeléséhez tehát még egy adag cinizmus-szirupot is mellékelnek. A továbbiakban a számvevőszéki válasz azt hangsúlyozza, hogy a mostani intézkedés „a nyáron megkezdett hatékonyságnövelő szervezetfejlesztési kezdeményezés folytatása”. Domokos László elnök ugyanis a jövő évi költségvetés vitájában bejelentette, hogy az ÁSZ hatékonyságnövelő intézkedéseinek hatásaként elsőként ajánlanak fel „tapasztalt és jó munkakultúrájú” (értelmezésünkben a végletekig kizsákmányolható) gazdasági szakembereket az üzleti szférában jelentkező munkaerőhiány csökkentésére. Az érdekvédők nyílt levele szerint azonban a nyári próbálkozás sikertelen volt, a felajánlott 60 fő helyett csak 13-14 ember tudott munkát kapni a versenyszférában. Ha az arányok hasonlóak maradnak, akkor a mostani százból is csak 25 szakértő tud elhelyezkedni a tudásának megfelelő piaci pozícióban. A dolgozókat a kiégéstől megmentő megdöbbentő módszert kifogásoló Számvevői Érdekképviselet a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) tagja, ezért nevükben is Boros Péterné írta alá a Domokos László elnöknek címzett tiltakozó levelet. Az MKKSZ vezetője szerint a számvevők nagyobb csoportja elleni durva támadásnak sem az indokát, sem a célját nem határozták meg, de az biztos, hogy „főleg a 2010. július 5-e előtt (az ÁSZ elnök beiktatása) már állományban lévő számvevők és szakszervezeti tagok nevét tartalmazó - lista azokról a számvevőkről készült, akikkel az ÁSZ elnöke nem kíván együtt dolgozni „, annak ellenére, hogy valamennyien felkészült, elismert szakemberek, akiktől a szervezet többi munkatársa sokszor kért eddig segítséget. Elfogadhatatlannak tartja a Számvevői Érdekképviselet, hogy a kipécézett dolgozókat megfélemlítéssel és előzetes egyeztetés nélküli erőfölénnyel akarja rávenni a szervezet a távozásra. Boros Péterné ezért nyílt levelében a munkahelyi érdekegyeztetés szabályainak betartására és az intézkedés visszavonására kéri az ÁSZ elnökét. A felszólítás hatása azonban legalábbis kérdéses, mert a szervezet sajtóirodája szerint az Állami Számvevőszék mindenben jogszerűen járt el, amikor tíz nappal karácsony előtt megnyitotta az új karrier lehetőségét a kollégáknak. Azt pedig, hogy mennyi munka vár a maradókra, a szintén néhány napja tartott évértékelő állománygyűlésen fejtette ki Domokos László. A szervezet honlapján megtalálható beszámoló szerint az ellenőrzéseket háromszorosra sikerült felsrófolniuk, minden munkanapon megjelent egy új jelentésük. Nyilvánvalóan ez az elvárás 2019-re is –csak épp sokkal kevesebb munkatárssal. 
Frissítve: 2018.12.18. 15:08