Feléledt a külföldi sajtó a magyar tüntetések láttán

Publikálás dátuma
2018.12.18. 12:43

Fotó: Draskovics Ádám
A tüntetések már nem a rabszolgatörvény, hanem az elmúlt nyolc év politikája ellen folynak - említik meg több helyütt is.
Bár a magyarországi tüntetések kezdetén a külföldi sajtó még keveset foglalkozott az itthoni történésekkel, most már napról napra mind nagyobb teret szentel a magyarországi tüntetéseknek. A német nyelvű sajtótermékek különösen sokat foglalkoznak az elmúlt napok történéseivel. A német Märkische Allgemeine Zeitung megállapítja, napok óta tízezrek vonulnak az utcára Magyarországon, hogy a jobboldali nacionalista Orbán Viktor politikája ellen tüntessenek. Az Európai Unió eddig nem bántotta a magyar kormányfőt a jogsértések miatt, de véget kell venni ennek a gyakorlatnak. A Timot Szent-Ivanyi által jegyzett cikk megállapítja, „végre felébredtek a magyarok”. Sokáig az a benyomásunk lehetett, hogy az egykor oly büszke nemzetet Orbán Viktor és a Fidesz a mészárszékre küldik, ahol a demokráciát kedvük szerint „filézik”. Most azonban a rabszolgatörvény miatt sokan mentek az utcára. A szerző megállapítja, mindaz, ami az elmúlt években Magyarországon lejátszódott, ékes példája annak, hogyan alakítják át a demokráciát autokrata rezsimmé. A német ARD televízió azt emelte ki, hogy a tüntetéseket már nem csak a vitatott törvények ellen tartják, hanem az emberek az eltelt nyolc év miatt mozdultak meg – idézte az ARD tudósítója, Clemens Verenkotte az egyik tüntetőt. A televízió emlékeztet arra, hogy még a Fidesz szavazói sem értenek egyet a rabszolgatörvénnyel. Megemlítik azt is, hogy a Fidesz szóvivője szerint Soros György gyakorolt befolyást a tüntetőkre. A Die Welt megállapítja, első ízben zárt össze az ellenzék.  
Olyan képeket láthattunk Budapestről, mintha forradalom tört volna ki.

A lap címében is megállapítja, a kormány megdöntését célzó felhívás megbukott – „egyelőre”. Az osztrák liberális lap, a Der Standard tényszerűen számol be a tüntetésekről. A lap szerint a megmozdulásoknak nincs vezetője. Utal arra, hogy a korábbi Orbán-ellenes tüntetések egy idő után elvesztették lendületüket. A szintén bécsi Die Presse az osztrák APA hírügynökség hírét idézve szintén azt emelte ki, hogy egységessé vált az ellenzék. A The New York Times címében azt emelte ki, hogy legalább négy parlamenti képviselőt inzultáltak, egyiküket pedig – Varju Lászlót - kórházba kellett szállítani. A lap kitér arra, hogy Orbán Viktor kormányfő 2010 óta fokozatosan építette le a demokratikus alapintézményeket, csökkentette a bírói függetlenséget, átvette az ellenőrzést az állami és a magánkézben lévő média jelentős része felett, átírta a választási törvényt, amivel a Fidesz járt jól. Mindeddig azonban nem volt példa arra, hogy a kormánypárt erőszakot alkalmazzon ellenfeleivel szemben. A brit Guardian videoriportot is közölt a budapesti eseményekről. A francia Le Monde hosszú cikkben számolt be a tüntetésekről megjegyezvén, hogy a rabszolgatörvény elfogadása miatt vonultak az emberek az utcára. A lap egy fiatal lányt idézett az AFP hírügynökség által, aki megjegyezte: a közszolgálati televíziónak nem a kormány szócsövének kellene lennie, mert a magyarok adóforintjaiból finanszírozzák. A Le Monde szintén megállapította, hogy Orbán Viktor hatalomra kerülése óta hogyan építette le a demokráciát. A lap kitért a CEU elűzésére is. A prágai állami televízió helyszíni tudósításban számolt be a budapesti eseményekről, rámutatva a magyar országgyűlési képviselőkkel szembeni erőszakos fellépésre.

Kitartóan próbál elsunnyogni Trump a vizsgálat elől

Publikálás dátuma
2018.12.18. 09:00

Fotó: Saul Loeb / AFP
Nem hajlandó önszántából válaszolni a különleges ügyész kérdéseire az amerikai elnök – mondja a jogásza.
Rudy Giuliani, Donald Trump egyik legközelebbi jogi tanácsadója a Twitteren és több tévécsatornának adott nyilatkozatában is azt hangoztatta: az elnök nem ül le Robert Mueller különleges ügyész munkatársaival, hogy azok különböző ügyekben kérdéseket tehessenek fel neki. Ő, Giuliani legalábbis a leghatározottabban eltanácsolná ettől Trumpot. „Csak a holttestemen keresztül” - mondta a Fox tévének, és gúnyosan úgy fogalmazott: aligha van olyasmi, amire eddig nem kérdeztek rá az ügyészek – és amire még nem kaptak írásban választ - Trump múltját illetően, „leszámítva talán néhány kifizetetlen parkolási bírságot 1986-87-ből”. Robert Mueller korábbi FBI-igazgató arra kapott megbízást még tavaly az igazságügyi tárcától, hogy különleges ügyészként eljárva derítse ki, mi igaz abból, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány idején Donald Trump republikánus elnökjelölt kampánystábja összejátszott olyan orosz kormányzati hátterű személyekkel, akik megpróbálták befolyásolni az elnökválasztás kimenetelét. Mueller emellett eljárhat minden olyan bűnügyben, ami ennek a vizsgálódásnak a során mintegy mellékszálként kerül napvilágra. E mellékszálak közül most a legfőbb figyelem arra a százezer dolláros nagyságrendű hallgatási pénzre irányul, amit nem sokkal a 2016 novemberi elnökválasztás előtt fizetett Trump akkori magánügyvédje, Michael Cohen két nőnek – egy pornósztárnak és egy korábbi Playboy-modellnek –, akik azt állították, hogy korábban szexuális viszonyuk volt Donald Trumppal. Az eset megítélése jogilag kétes. Egyfelől Giuliani most beteges hazudozónak mondja Cohent, aki azt állítja, hogy a hallgatási pénzt Trump utasítására folyósította. Az viszont teljesen életszerűtlen, amit Giuliani állít, vagyis hogy Trump nem adott ilyen utasítást – eszerint Cohen merő szívjóságból fizetett volna. Ám ha ezt valóban Trump utasítására tette is, önmagában az sem volna bűncselekmény. Csakhogy a kifizetés nem szerepel az akkor elnökjelölt Trump elszámolt kampányköltségei között, és ez már jogellenes elem. Giuliani – miközben tagadja az utasításadást - azzal érvelt az ABC tévéhálózatnak adott nyilatkozatában, hogy az ilyen kifizetésnek sokkal inkább magánszempont, nevezetesen a házasság megóvása lehet a célja, mintsem valamilyen kampánycél. Erre viszont az az ellenérv, hogy a kifizetés időben annyira közel esett az elnökválasztás időpontjához, hogy egyértelműen felmerülhet a feltételezés: a hallgatási pénz azt a célt szolgálta, hogy a jelölt kedvezőbb színben tűnjön fel a közvélemény szemében, mint akkor, ha kitudódnának a szexuális kicsapongások. Mueller hivatala nem akar letenni arról, hogy személyesen hallgassa meg Trumpot. Ha azonban a Fehér Ház továbbra is elutasítja ezt, akkor a különleges ügyész elvben beidézheti az elnököt, ez viszont alighanem a Legfelső Bíróságig is eljutó jogi csatározáshoz vezetne. Arra nézve még nincs legfelső bírósági állásfoglalás, hogy a hivatalban levő elnököt be lehet-e idézni tanúként bűnügyi nyomozás során, arra viszont már igen, hogy az elnök kötelezhető a hivatalosan igényelt bizonyítékok – így felvételek, jegyzőkönyvek, feljegyzések – átadására, valamint arra is, hogy „válaszoljon kérdésekre”. Igaz, ez utóbbi nem azonos a tanúként való beidézéssel, és elvben teljesíthető lehet a Trump esetében már megtörtént írásbeli válaszadással. 

Új kabinetfőnök a Fehér Házban, távozik a belügyminiszter

Mick Mulvaney, a Fehér Ház eddigi költségvetési igazgatója lesz a Fehér Ház munkatársi gárdájának a vezetője, az elnök új kabinetfőnöke. Ezt maga Donald Trump jelentette be, szokásához híven Twitter-bejegyzésben. Az 51 éves Mulvaney, aki korábban dél-karolinai republikánus törvényhozó volt, január elején veszi át az irányítást a lemondott John Kellytől. Ő lesz a mostani elnök sorrendben harmadik kabinetfőnöke. Trump első jelöltje a mindössze 36 éves Nick Ayers, Mike Pence alelnök kabinetfőnöke volt, ő azonban visszautasította a felkérést, arra hivatkozva, hogy az év végén a kormányzati munkával is felhagy, mert lobbistaként és politikai tanácsadóként egy Trumpot támogató politikai akcióbizottság munkatársa lesz. Az elnök egy másik Twitter-bejegyzésben azt adta hírül, hogy távozik posztjáról Ryan Zinke belügyminiszter. Az Egyesült Államokban a belügyminiszteri tisztség lényegesen súlytalanabb az Európában megszokottnál, és leginkább a nemzeti parkok felügyelete tartozik az illetékességébe. Zinke ellen szövetségi vizsgálat folyik egyebek között hivatali visszaélés gyanúja, politikai tevékenysége, illetve túlzottan magas utazási kiadásai miatt. Az eddigi belügyminiszter vezető szerepet játszott Trump azon erőfeszítéseiben, hogy a környezetvédelmi szabályok enyhítésével támogassa a hazai energiaszektor fejlesztését.

Témák
USA
Frissítve: 2018.12.18. 11:59

Népszavazást tartanak a fű legalizálásáról Új-Zelandon

Publikálás dátuma
2018.12.18. 07:44
illusztráció
Fotó: Shutterstock
Választási időszakban döntenek az új-zélandi polgárok a törvényes, hobbi célú marihuánafogyasztásról.
Új-Zélandon 2020-ban, a következő általános választással egy időben ügydöntő népszavazást tartanak a marihuána legalizálásáról - jelentette be kedden a wellingtoni kormány. A népszavazás a témáról beszámoló hvg.hu szerint része annak a megállapodásnak, amelynek alapján a Zöld Párt támogatásáról biztosította a kormányt vezető Munkáspártot.
A Zöld Párt szerint jelenleg is jelen van az országban az illegális marihuána, ám semmilyen ártalomcsökkentő vagy a leszokást támogató program nem működik. Az utcára kerülő marihuána minőségét senki sem ellenőrzi, és bűnbandák árulják, ami csak erőszakot és bűnözést szül - érvel a legalizációról tartandó referendum mellett a párt.
Sandra Murray, a #makeitlegal nevű legalizációs kampány szóvivője üdvözölte a döntést. Kiemelte, a felmérések alapján a többség támogatja a marihuána szabályozásának reformját, és szerinte jót fog tenni a részvételi aránynak, hogy a választással egy időben tartják a népszavazást- írja a portál.
Az orvosi célú kannabisz termékek használatát a múlt héten legalizálta az új-zélandi kormány.
Szerző