Hol vannak a nők?

Nézem a Népszavában megjelent fényképet. A PDSZ szakszervezet alapítására emlékező ünnepélyes ülésen készült. Nyilván az elnöki asztalnál ülőket mutatja. Négy komoly úr. Persze, meglehet, hogy az asztal hosszabb volt, és mások is ültek ott, de ők ezen a képen nem láthatók.
Négy komoly, ismert úr. A pedagógusokat képviselik. Akiknek úgy tudom, az alsó- és középfokú iskolákban a háromnegyede nő. A képen egy sem látható. Talán csak a szélén ült valaki, aki lemaradt a képről, még inkább nem is ültek kinn az emelvényen nők, nekik csak a hallgatóság soraiban van helyük. Pedig ez egy igencsak elnőiesedett szakma. De a tantestületben is nem ritkán az egyetlen férfiból lesz az igazgató. És a szakmai egyesületeik, társaságaik elnökei is többnyire férfiak.
Haragszom nőtársaimra. Ugye, nem csak arra jók, hogy „Aranka, akkor most legyen kedves, hozza be a kávét”? Értük haragszom. Ők, akik nem mukkannak, amikor heti akár 15 órában ingyen helyettesítik a hiányzó tanárt, mert a helyére a magasságos hivatal nem hajlandó felvenni embert. És vállalják és csinálják, legfeljebb otthon morognak.
Na ugye, hogy szükség van, nagy szükség gender-kutatásokra. Különösen ilyen férfi-uralmú társadalomban, mint a mienk. Hogy a közel háromnegyedében nőkből összetevődő tanári állományból legalább fele részben ott legyenek képviselőik a csúcsokon.
Frissítve: 2018.12.19. 09:32

Jó hír

A szoci Czeglédy Csabának még a borostája is szúrja az ügyészség ülepét, írtam ugyanitt pár napja annak kapcsán, hogy bezzeg ha fideszes politikusról van szó, akkor az ügyészség malmai is lassabban őrölnek. A nyomozás évekig eltart (ami nem csak a politikai ügyek sajátja), és jellemzően ismeretlen tettes ellen folyik, konkrét gyanúsított hiányában pedig nem kerül senki előzetesbe, s végül a vádemelés is gyakorta elmarad. Ha egyáltalán elrendelik a nyomozást, és nem szüntetik meg bűncselekmény hiányában.
A legfőbb ügyész tehát a Fidesz kipróbált embere - a bíróságok azonban kilógnak a sorból. NER-kompatibilissé alakításuk még messze nem teljes, bármi kitelik tőlük, döntéseik a legtöbb esetben nem jósolhatóak meg előre, írtam pénteken. Kár, hogy a viccbeli Kohnhoz hasonlóan nem lottózom: szombaton ugyanis a Szegedi Törvényszék úgy döntött, megszüntetik Czeglédy másfél éve tartó előzetes letartóztatását.
A bíróság érvei is érdekesek. Az MTI tudósítása szerint továbbra is fennáll a bűnismétlés veszélye, és a bíróság megállapította, hogy Czeglédy törekedett az eljárás meghiúsítására. Ám az ellene folyó nyomozás befejeződött, hamarosan vádat emelnek. Ezért nem szükséges az előzetes fenntartása. Tartózkodási helyéül kijelölték otthonát, technikai eszközzel felügyelik.
Nem azt állítjuk, hogy Czeglédy ártatlan, és azt sem, hogy az előzetes letartóztatás intézményét csak vele szemben használná a magyar igazságszolgáltatás. Rutinszerűen, tucatszámra raknak ügyészi javaslatra a bíróságok előzetesbe olyan gyanúsítottakat, akiknél ez nem – feltétlenül – indokolt. A vélhetően már csak volt szocialista politikust most annak ellenére engedték ki, hogy a bíróság is látott aggályokat. 
De a kiengedés mellett erősebb érvek szólhattak (ártatlanság vélelme, politikai elfogulatlanság), ami önmagában jó hír. Mutatja: még él a remény.
Szerző
Simon Zoltán
Frissítve: 2018.12.18. 11:22

Mi lenne a teendő?

Megtapasztaltuk: amint a politikai ellenzék erőt mutatott – a parlamenti obstrukciótól a hét végén a televíziónál történtekig –, erőt mutattak a szakszervezetek és a civil tömeg is, amely lám, egyetlen pillanat alatt elfeledte, hogy a pártokat legszívesebben kizárná saját soraiból és a közterekről.
Bebizonyosodott: a hatalom immár nem intakt, nem érinthetetlen. Hiába üzent Kövér László házelnök – aki a parlamentarizmus dicsőségére módszeresen elnémítja az ellenzéket a Házban – a tüntető fiataloknak, hogy nőjenek fel; éppen azt teszik, csak nem úgy, ahogyan az Kövérnek tetszenék. Hiába próbálta Volner János a Szent Korona védelmében mozgósítani a Betyársereget, hogy a „gusztustalan baloldali zászlók” alatt tüntetőket szélsőjobbra tolja, a koronát nem akarta itt bántani senki, mint ahogyan Bayer Zsolt békemenetes sikítása is csak egyike volt a nyílt jobboldali polgárháborús felhívásoknak, amelyek Lenin fiúkat látnak ott, ahol a '87-es születésű Donáth Anna füstfáklyát emel a magasba. Közben a kormányfő a Videoton stadionjának VIP-páholyában mosolyog, de mind erőltetettebb ez a mosoly. Mert a tüntetések közvetlen kiváltója a túlóratörvény volt ugyan, de a követelések néhány pillanat alatt az egész Orbán-rendszer ellen fordultak.
A tüntetők négy napig gyalogoltak fel-alá a városi hidegben célt keresve, míg vasárnap éjjel az MTV óbudai központjához nem értek. A köztévének nevezett pártmédium érthető cél, de csak részlete az egésznek. Az ellenzéknek - nem tehet mást – el-, vagy inkább a civilekkel együtt vissza kell foglalnia a központot, a Parlamentet. Vissza kell állítania a demokráciát.
Ami pedig a mélyréteget illeti, érdekes, hogy azokat Christine Lagarde, a magyar valóságból a Fidesz által ezerszer kiátkozott IMF, a Nemzetközi Valutaalap főigazgatója látja világosan, amikor – egy a napokban tartott előadásában – arra figyelmeztetett: ha nem újul meg a nemzetközi együttműködés, akkor húsz év múlva, 2040-re beköszönt “a harag kora”, amelyben az egyenlőtlenségek meghaladhatják a kapitalizmus XIX. századi aranykorszakára jellemző szintet. Igaza van Béndek Péter írónak, amikor arra emlékeztet: a kapitalizmus Marx szerint rendszerprobléma. Ha pedig Lagarde - a "másik oldalról" - olyan új multilaterális rendszer létrehozását szorgalmazza, amely biztosítja, hogy az országok együttműködjenek az életszínvonal javításában, a kormányok és intézmények elszámoltathatóak, tevékenységük átláthatóbb legyen, a globalizáció gazdasági áldásaiból pedig mindenki részesüljön, ne csak pár kiválasztott, akkor azt kell mondjuk: el lehet és kell gondolkodni egy posztkapitalista társadalom – nevezzük szociális demokráciának - lehetőségein. De jelen pillanatban a liberális parlamentáris demokrácia megújítása van napirenden, nem csak Magyarországon. 
Ahogy Béndek mondja: a piac és a pénz ugyan kapitalizmust szül, de a totális állam szegénységet és halált. A kettő között meg nincs semmi a modernitásban. Lehet választani. A magyarországi tüntetők talán éppen ezt teszik.
Szerző
Friss Róbert
Frissítve: 2018.12.18. 11:49