A budapestiek többet közlekednek munkába, mint az ingázók

Publikálás dátuma
2018.12.19. 13:30
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Számos budapesti dolgozónak több idejébe kerül a munkába járás, mint azoknak a munkavállalóknak, akik két település között ingáznak minden nap. A karácsonykor megerősödő forgalom ráadásul még ront is ezeken az értékeken – derül ki a Profession.hu országos reprezentatív kutatásából, amelyet az MTI-nek küldött.
A fővárosiak több mint fele legalább 45 percet tölt utazással, máshol csak a dolgozók 37 százalékának kell hosszabb időt erre szánnia – derült ki a kutatásból. A résztvevők 75 százaléka Budapesten vagy városokban él, nekik a helyi munkalehetőségeknek köszönhetően az esetek többségében nem kell ingázniuk más településekre. A megkérdezetteknek 25 százaléka nem a lakóhelyén dolgozik, a nagy részük nem Budapestre és nem is megyei jogú városokba, hanem egyéb városokba jár munkába. Minél nagyobb lélekszámú településen él valaki, annál kevésbé ingázik – például a budapestiek csupán 6 százaléka nem a fővárosban dolgozik, míg a falusiak, községbeliek 47 százaléka jár át máshova dolgozni.
A felmérésben résztvevők 31 százaléka használ csak autót, többségük, közel 70 százalék, más közlekedési formát választ. A budapestiek 67 százalékban tömegközlekedéssel járnak dolgozni. A válaszadók közel felének kevesebb mint 30 percet vesz el az idejéből a napi munkába járás. Egyharmaduk számára ez az idő akár 45-120 perc is lehet, míg 5 százalékuk kénytelen 3 óránál is többet utazni nap mint nap, függetlenül attól, hogy ingázónak számít vagy sem. 
A Budapesten élők számára több időt vehet igénybe a munkába járás, mint a kisebb városokban, községekben élőknek, nemcsak a nagyobb távolságok, hanem a haladást akadályozó forgalom miatt is.

A Budapestiek 56 százaléka minden nap 45-120 percet tölt utazással, közel annyit, mint az ingázók. A kisebb településeken élők 50-60 százaléka ezzel szemben maximum 30 perc alatt megjárja a munkahelye és az otthona közötti távolságot – közölték.

Rabszolgatörvény – Ferenc pápa áldását kérték a magyar munkásokra

Publikálás dátuma
2018.12.19. 13:25

Fotó: Tiziana FABI / AFP
Szerdán a Munkát Kenyeret Tisztességes Béreket Egyesület aktivistái Ferenc Pápa Karácsonyi audienciáján vettek részt Komjáthi Imre vezetésével, ahol a Szentatya áldását kérték a magyar munkásokra.
A rabszolgatörvény néven híressé vált törvénymódosítás megszavazása után nem csak Budapesten és Magyarország-szerte, hanem egész Európában tüntetések kezdődtek: Bécsben bejelentett demonstrációt szerveztek Orbán Viktor érkezése alkalmából, de Helsinkiben, Dublinban, Hágában, Stuttgartban, Edinburgh-ban, Zürichben, Bernben, Münchenben, Párizsban és Reykjavíkban is tiltakozást hirdettek.   Vasárnap a koppenhágai magyar nagykövetségnél is szimpátiatüntetést tartottak a Dániában élő magyarok, majd újabb demonstrációt szerveztek keddre az épület elé. Csakhogy – mint azt a 24.hu megírta – napközben megfenyegették őket, hogy ha kimennek a nagykövetséghez, a kollégája beléjük hajt kamionnal. Az esetet egyből bejelentette a rendőrségen. A tüntetést megtartották, fegyveres rendőrök vigyáztak rájuk.
Szerző
Frissítve: 2018.12.19. 19:13

"Hülye emberek tüntetnek" -forgalomlassító tüntetés kezdődött

Publikálás dátuma
2018.12.19. 12:30

Fotó: Népszava
Bedugulhat a kaposvári belváros, ugyanis forgalomlassító akcióba kezdtek a szakszervezetek a rabszolgatörvény ellen tiltakozva. Azt mondják, ott kell tüntetni, ahol van tétje.
- Kitartás! – hallatszik az elhaladó furgonból, s a sofőr egy aprót dudál is. A maroknyi tüntető visszaint, majd tovább fújkodják a markukat. - Hosszú lesz – állapítja meg Utasi Tamás, a közalkalmazotti szakszervezet helyi vezetője, aki ezúttal magánemberként vesz részt a vasasok, elsősorban a rabszolgatörvény miatt meghirdetett kaposvári forgalomlassító demonstrációján. Egyelőre ötödmagával, a délelőtti kezdés ugyanis sokaknak munkaidőre esett, így a többség délutánra jelezte érkezését. - Azért is ötig kértünk engedélyt – magyarázza a demonstráció egyik szervezője, Árok Kornél. – Kaptunk is érte eleget a közösségi oldalakon, miért a belváros közepét bénítjuk meg, ráadásul ebben az utcában van a tűzoltóság mellett a kórház is, azaz a mentők nem tudják majd bevinni a betegeket. Amúgy a katasztrófavédelemmel és a mentőkkel is egyeztettünk, elmondtuk, mire kell majd számítani és nem emeltek kifogást. És csendben kérdezem, mi értelme lenne egy forgalomlassító demonstrációnak Karakószörcsök és Apácatorna között, ahol ilyenkor csak Józsi bácsi biciklizik ki a pincéjébe? Nem ott kell lezárni valamit, ahol tétje van?
A forgalomlassítás helyszíne
Fotó: Népszava
A kaposvári Somssich utca ebből a szempontból tényleg megfelelő, egy szimpla hétköznap délután is három keresztutcányira torlódik fel a kocsisor a belvárosi körforgalom miatt, a környező utcák nagy része egyirányú, azaz komoly galibát okozhat a tüntetés, pláne, ha tényleg több kocsi csatlakozik majd. - Mi ez? – érdeklődött a közeli megállóba érkező buszról leszállva egy idős, kalapos asszony, mire hasonló korú barátnője azonnal válaszolt: - Hülye emberek tüntetnek. - Maga meg akkor éljen meg a nyugdíjából és legyen boldog a jövő évi emeléssel! Mennyi lesz, kétezer forint? – tört ki az egyik demonstrálóból. - Az a baj, hogy sokan nem veszik észre, miért csináljuk, elhisznek mindent, amit a tévében, rádióban hallanak – jegyezte meg Árok Kornél.
– Aztán amikor azzal szembesül, hogy nincs hétvégéje, nincs családi élete, s a munkaadója egyre többet dolgoztatja, már hiába próbál tiltakozni.

Ráadásul nem a nagy gyárvárosok sokezres üzemeiben lesz probléma a túlóratörvény, hanem a kisebb településeken, ahol csak egy cég működik, de több száz embernek ad munkát. Ott nem lehet majd önérzeteskedni, mert nincs más munkahely, s ha nem teszik a rendszer, marad az utca. 
Szerző