A budapestiek többet közlekednek munkába, mint az ingázók

Publikálás dátuma
2018.12.19 13:30
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Számos budapesti dolgozónak több idejébe kerül a munkába járás, mint azoknak a munkavállalóknak, akik két település között ingáznak minden nap. A karácsonykor megerősödő forgalom ráadásul még ront is ezeken az értékeken – derül ki a Profession.hu országos reprezentatív kutatásából, amelyet az MTI-nek küldött.
A fővárosiak több mint fele legalább 45 percet tölt utazással, máshol csak a dolgozók 37 százalékának kell hosszabb időt erre szánnia – derült ki a kutatásból. A résztvevők 75 százaléka Budapesten vagy városokban él, nekik a helyi munkalehetőségeknek köszönhetően az esetek többségében nem kell ingázniuk más településekre. A megkérdezetteknek 25 százaléka nem a lakóhelyén dolgozik, a nagy részük nem Budapestre és nem is megyei jogú városokba, hanem egyéb városokba jár munkába. Minél nagyobb lélekszámú településen él valaki, annál kevésbé ingázik – például a budapestiek csupán 6 százaléka nem a fővárosban dolgozik, míg a falusiak, községbeliek 47 százaléka jár át máshova dolgozni.
A felmérésben résztvevők 31 százaléka használ csak autót, többségük, közel 70 százalék, más közlekedési formát választ. A budapestiek 67 százalékban tömegközlekedéssel járnak dolgozni. A válaszadók közel felének kevesebb mint 30 percet vesz el az idejéből a napi munkába járás. Egyharmaduk számára ez az idő akár 45-120 perc is lehet, míg 5 százalékuk kénytelen 3 óránál is többet utazni nap mint nap, függetlenül attól, hogy ingázónak számít vagy sem. 
A Budapesten élők számára több időt vehet igénybe a munkába járás, mint a kisebb városokban, községekben élőknek, nemcsak a nagyobb távolságok, hanem a haladást akadályozó forgalom miatt is.
A Budapestiek 56 százaléka minden nap 45-120 percet tölt utazással, közel annyit, mint az ingázók. A kisebb településeken élők 50-60 százaléka ezzel szemben maximum 30 perc alatt megjárja a munkahelye és az otthona közötti távolságot – közölték.
Frissítve: 2018.12.19 13:30

Oda a luxusvilla és a luxusautó - így változik Vajna Tímea élete

Publikálás dátuma
2019.03.19 09:02
Vajna Tímea (középen) férje temetésén
Fotó: Facebook
Céges terepjáróját elvették, most pedig a férjével bérelt budai palotából is ki kell költöznie Andy Vajna özvegyének – állítja a Bors.
Több mint nyolc éven át tartó fényűzés után véget érhet Vajna Timi meseszerű élete. A fiatal özvegy egyik barátnője szerint a néhai filmügyi kormánybiztos neje nemcsak lelkileg, anyagilag is megszenvedte Andy Vajna elvesztését - írja a Bors. A bulvárlapnak az özvegy egyik barátnője nyilatkozott: a nő szerint Tímea Andy nélkül nem találja a helyét, ráadásul egy perc nyugta sincs, mert a problémák sorra szakadnak a nyakába. Amíg az özvegy Amerikában volt, addig az Audi terepjáróját visszavették tőle, mert az egy cég tulajdona. Most Andy egykori autójába kellett átülnie. De ami ennél is nagyobb probléma számára, hogy július elsején lejár a közös otthonuk bérleti szerződése, úgyhogy hamarosan el kell hagynia a házat.
 Félretett pénze, úgy tudom, nincsen – mondta a barátnő. – Sürgősen lejjebb kell adnia az eddigi igényeiből, mert a jelenlegi helyzet szerint egyszerűen nincs más választása. A lap állítja, megpróbálták felvenni a kapcsolatot Vajna Tímeával, de nem tudták elérni. 
A lap hozzáteszi, Vajna Tímea autói többet értek, mint egy átlagos lakás, így az a negyvenmilliós R8-as Audi, amamelyet Tímea cége, a Beauty Enterprises Hungary Kft. lízingelt. De szép otthont lehetne építeni a 70-80 milliót érő Lamborghini Huracán Spyder típusú sportautóból is. Alig néhány hónap járatás után azonban az olasz autócsodát is lecserélte egy Q7-es Audira, amelynek kormánya mögül többször is szelfizett. 
Vajna – akkor még Palácsik – Tímea 2010-ben került először az érdeklődés kereszttüzébe, miután akkori párja, Damu Roland többször is fizikailag bántalmazta. Az egykori sorozatszínész emiatt három évet ült a tököli büntetés-végrehajtási intézetben. Andy Vajna ekkor, Tímea életének legnehezebb korszakában bukkant fel a lány mellett.   A korábban Gattyán György online cégénél hirdetési menedzserként, majd a Sanoma kiadónál ügyintézőként dolgozó Tímeát később sokan azzal vádolták, hogy érdekházasságot kötött, és kizárólag az anyagi jólét reményében ment hozzá a producerhez, aki élete végéig a tenyerén hordozta.

Teniszpályás, szökőkutas luxusbörtön üzemel Kecskeméten

Publikálás dátuma
2019.03.19 07:32
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Megtévedt rendőrök, vállalkozók és politikusrokonok kapnak helyet a parkettásnak nevezett börtönben, amit el is hagyhatnak, ha kedvük tartja. A rabok munkájával a Ferroplast jár jól – a cég egyik tulajdonosa egy börtönigazgató felesége.
Egyágyas, saját kulccsal zárható szobák, rács nélküli ablakok, saját tévé, parkosított udvar, szökőkút, teniszpálya– ez nem Svédország egyik börtönének leírása, hanem egy régóta működő kecskeméti büntetés-végrehajtási intézményé, - írja a létesítményt részletesen bemutató 24.hu.

Puhára estek

A  „parkettás”, azaz a Bács-Kiskun megyei Büntetés-végrehajtási Intézet II. objektuma létezéséről kevesen tudnak, pedig az 1990-es évek óta üzemel. Ide kerültek az igazságszolgáltatás, a hatóságok és a fegyveres testületek megtévedt tagjai, az úgynevezett védett személyek. A kényelmi szolgáltatások miatt azonban a hely népszerű lett a gazdasági bűncselekmények miatt elítélt vállalkozók, tehetős üzletemberek között, és bennfentesek szerint nagyobb a politikusok rokonságába, közvetlen ismeretségi körébe tartozó elítéltek aránya is a többi magyar fegyintézethez képest. A kecskeméti afféle VIP-börtönné alakult az idők során, bár ezt hivatalosan senki sem ismeri el.
A bentlakóknak nem kell megküzdeniük a magyar büntetés-végrehajtási rendszer általános problémájával, a túlzsúfoltsággal: nincsenek szűk börtönzárkák, az 59 körletből 56 kényelmes egyszemélyes szobának is beillene. A fennmaradó három szobát kétágyasra alakították ki. 
A pozitívumok sorát bővíti az is, hogy ha a fogvatartott úgy dönt, el is hagyhatja az intézet területét. A többség őrfelügyelet nélkül mehet minden nap külsős munkahelyre.
A nagyjából 60 fős intézményből jelenleg 15-en Táborfalvára járnak dolgozni. A fogvatartottakat a büntetés-végrehajtással kötött megállapodás alapján céges busszal utaztatják az üzemhez, ahol szinte a civil alkalmazottakhoz hasonló mozgásszabadságot élvezhetnek a két műszakban folyó munka idején.
A nagyjából 60 fős intézményből jelenleg 15-en Táborfalvára járnak dolgozni. A fogvatartottakat a büntetés-végrehajtással kötött megállapodás alapján céges busszal utaztatják az üzemhez, ahol szinte a civil alkalmazottakhoz hasonló mozgásszabadságot élvezhetnek a két műszakban folyó munka idején. Az elítéltek az utcára is szabadon kimehetnek:
A lap munkatársai ottjártukkor többeket láttak a nyitott kapu melletti dohányozóhelyen, miközben fegyőr egyáltalán nem volt a láthatáron.
A Kecskeméttől félórányi autóútra fekvő Táborfalván a Ferroplast Kft. egy műanyag-feldolgozó és -fröccsöntő üzemet működtet. Táborfalva igazi mintaprojekt lett a büntetés-végrehajtás rendszerében: a Belügyminisztérium 2017-es Fogvatartottak reintegrációja című, uniós támogatásból szervezett konferenciáján az egyik előadó a cég ügyvezetője volt, aki igazi win-win vállalkozásként mutatta be az elítéltek alkalmazását. Az előadás szerint a munkaerőhiánnyal küzdő kecskeméti térségben igen komoly eredménynek tekinthető, hogy a cég a megállapodásnak köszönhetően hosszútávon stabilizálni tudta saját munkaerő-utánpótlását. A fogvatartottakkal ráadásul képzett és olcsó munkaerőhöz jutottak. Nem véletlen, hogy az összesen 40 fős vállalkozás 20 elítélt alkalmazását vállalta. 

Családban marad?

A 25 éve alapított Ferroplast Kft. forgalma az elmúlt években meredeken emelkedett, egyre közelebb került a milliárdos szinthez, és közben komoly nyereséget biztosított a tulajdonosoknak is. Az adózott eredmény 2015-2016-ban megközelítette az évi 100 milliót, de 2017-ben is 54 millió forint volt. A kecskeméti fogvatartottakkal dolgozó Ferroplast Kft. egyik tulajdonosa, Füzesiné Gajdácsi Magdolna az egyik szomszédos Bács-Kiskun megyei börtön igazgatójának felesége. Füzesi Viktorezredes az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetet vezeti. Furcsa csavar, hogy a kecskeméti bv-intézet parancsnokának felesége viszont éppen az állampusztai börtönben működő gazdasági vállalkozásban kapott vezetői állást. Zachar Tibor felesége információink szerint az Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. tésztagyárának lett az üzemvezetője. A 2017-ben átadott tésztaüzem műszakonként közel egy tonna tarhonyát, csőtésztát, spagettit képes gyártani. Ez az üzem látja el az összes bv-intézetet száraztésztával.
A portál megkereste a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP), nem tartják-e összeférhetetlennek, hogy egy magasrangú bv-s vezető felesége és annak családja profitál a fogvatartottak munkájából. A válasz szerint ez nem összeférhetetlen:
„Az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka a jogszabályi előírásoknak megfelelően erről a tényről korábban tájékoztatta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát. Ennek a vizsgálata azt támasztotta alá, hogy nincsen összefonódás a beosztás és a vállalkozás vezetése között.”