„Katalizátor üggyé vált a rabszolgatörvény” - avagy hogy lépett túl az ellenzék a szájkaratén

Publikálás dátuma
2018.12.20 07:30

Fotó: / Draskovics Ádám
Az ellenzéki politikusok nem beszéltek az összefogásról, hanem összefogtak – egy elemző szerint ez is hat a tüntetéssorozat erejére.
"Katalizátor üggyé vált" a rabszolgatörvény – vont mérleget Reiner Roland, az Integrity Lab alapítója az egy hete kirobbant tiltakozássorozatról. Ugyanerről, de másképp beszélt érdeklődésünkre Juhász Attila, a Political Capital főmunkatársa, amikor úgy fogalmazott:
– Az, aki annyira elégedetlen a kormánnyal, hogy hajlandó tüntetésen is részt venni, valószínűleg nem egyetlen törvény miatt teszi ezt. A demonstrálók transzparensei, jelszavai, a meghirdetett rendezvények sem csak erre hivatkoztak. Ugyanakkor a rabszolgatörvény sokaknak lehetett az utolsó csepp a pohárban: közvetlenül érinti az emberek mindennapi problémáit, emiatt olyanokat is az utcára vitt, főként a vidéki városokban, akik egyébként nem szoktak demonstrálni. A kormány érvelése a túlórákkal kapcsolatban pedig csak olaj volt a tűzre egy olyan országban, ahol sok munkahelyen közismerten ma sem fizetik ki a túlórákat.
A tüntetéssorozat indulását persze egészen másként magyarázzák a kormányközeli Nézőpont Intézetnél. Tóth Erik elemző érdeklődésünkre úgy fogalmazott: „A kezdeti időszakban a túlóra-törvény parlamenti vitáján tapasztalt felelőtlen, de mobilizálásra alkalmas ellenzéki politikusok tevékenysége miatt mentek a Kossuth térre az emberek.”
A mostani tüntetési hullám azért is más, mint az eddigiek, mert a tiltakozók "keményebbnek" tűnnek: a brutális hidegben is kitartóan demonstráltak, több órás sétákra is vállalkoztak – ráadásul a többségében békés résztvevők között voltak, akik dobálták a rendőröket, táblákat döntöttek ki, kukákat borogattak. – Ahogy keményednek az Orbán-rezsim autokratikus hatalomgyakorlási módszerei, úgy fognak radikalizálódni egyes ellenzéki csoportok. Lehet, hogy ezt szeretné a kormány is, hogy igazolhassa a maga verzióját – jelezte Juhász Attila. – Ma Magyarországon a kormánypárti politikusok, kormányközeli emberek bármilyen törvénytelenséget elkövethetnek, ez értelemszerűen dühöt vált ki sokakból. Ez végül komoly társadalmi feszültségekhez vezet majd, jóval nagyobbakhoz, mint a jelenlegi. Fontos hangsúlyozni azt is: nemcsak a civilek viselkedtek az elmúlt évekhez képest másképp, hanem az ellenzéki politikusok is. A parlamenti akció után újabb váratlant húztak: bementek az  MTVA épületébe azt követelve, hogy beolvashassák ötpontos követelésüket, és végül két ellenzéki képviselőt biztonsági őrök dobtak ki az épületből. Noha ezzel az megmozdulással magán tarthatta a reflektorfényt az ellenzék, Juhász Attila úgy vélte, itt már elkövettek egy hibát. – Tévedés volt úgy kijönni az épületből, hogy megint az ellenzéki kerekasztalról és főpolgármester-választásról lett szó az ötpontos követelés helyett. A szakértők egyébként – a Nézőpont Intézet elemzője kivételével – abban egyetértettek: az ellenzéknek jót tett az utóbbi pár nap, és nem folytathatják úgy a politizálást, ahogy eddig tették. A nézőpontos Tóth Erik szerint „a helyes magatartás az ünnepi időszak tiszteletben tartása lenne, az ellenzéki szereplők felelőssége pedig a tüntetések békés jellegének fenntartása volna.” Reiner Roland úgy vélte, három dolgot tanulhat az ellenzék: – Egyrészt meg kell érteni, hogy mindennapjainkat közvetlenül érintő ügyek jobban érdeklik az embereket, mint a szimbolikus, jogállami kérdések. Másrészt azt: az ország nem csak Budapestből áll. Harmadrészt pedig, hogy minél kevesebbet foglalkozzon az ellenzéki politika saját magával. Juhász Attila, a Political Capital főmunkatársa úgy fogalmazott: a kormányellenes tiltakozások felerősödésében szerepe van annak, hogy az ellenzéki politikusok nem beszéltek az összefogásról, hanem összefogtak, konkrét célok érdekében. Ez lehetőséget teremthet az ellenzéki pártok számára, hogy a kormányellenes érzelmű szavazók körében hitelesebbé váljanak, de csak akkor, ha az újfajta politizálást hosszú távon is fenn tudják tartani.

Mindenhol tüntetnek

A rabszolgatörvény néven hírhedté vált törvény botrányos megszavazása után nemcsak Budapesten kezdődtek a tüntetések. A vidék is megmozdult: Sopronban, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Vácon, Kecskeméten, Orosházán, Miskolcon, Debrecenben és Nyíregyházán is tüntettek. Sőt Európa-szerte tüntettek: Bécsben bejelentett demonstrációt szerveztek Orbán Viktor érkezése alkalmából, de Helsinkiben, Dublinban, Hágában, Stuttgartban, Edinburgh-ban, Zürichben, Bernben, Münchenben, Párizsban és Reykjavíkban is tiltakozást hirdettek. A fővárosban legközelebb péntek éjszaka lesz demonstráció "Ne írd alá János!" címmel. Ezzel a szervezők – civilek és ellenzéki pártok , Áder János köztársasági elnökre próbálnak nyomást gyakorolni.

2018.12.20 07:30
Frissítve: 2018.12.20 08:47

Karácsony szerelmes, Horváth erős – dübörög az előválasztás

Publikálás dátuma
2019.01.20 17:18

Fotó: / Draskovics Ádám
A pankráció elmaradt a főpolgármester-jelöltnek aspiráló Horváth Csaba és Karácsony Gergely vitájában.
„Valóban elkezdtem olvasni Csaba programját, de aztán abbahagytam, mert egyes részeiről úgy tűnt, mintha 2010-ben íródtak volna” – ez volt az egyetlen karcosabb mondata az előválasztási kampány nyitóvitájának, ahol Karácsony Gergely és Horváth Csaba ütköztette vízióját. Ráadásul mindketten kapásból jelezték: bármelyikük is kerekedjen felül a főpolgármester-jelöltségért folytatott küzdelemben, az önkormányzati választási kampányban és a városvezetésben (győzelem esetén) számít a másik segítségére. Horváth Csaba az erő felmutatásával kezdett, ugyanis szerinte a NER másból nem ért, legyen szó internetadóról vagy a 3-as metró felújításáról. És ha a kormány nem hajlandó tárgyalni egy ellenzéki főpolgármesterrel Budapest egészségügyéről, oktatásáról, akkor a főváros ellenáll. Például, magyarázta Horváth Csaba, egyszerűen nem adja át a központi költségvetésnek az összes adóbevételt. Az MSZP-s politikus szerint ugyanis az nem járja, hogy Budapest napi 20 milliárd forinttal gazdagítja az államkincstárat, a kabinet pedig gyakorlatilag semmit nem ad vissza. A cél, deklarálta Horváth Csaba, hogy a helyben „termelt” adóbevételek 10 százaléka (értsd: napi 2 milliárd forint) a városnál maradjon. Ám a kormánnyal szemben felmutatott erő nem jelent „pártosodást”: Horváth Csaba azt ígérte, hogy amennyiben ő vezetheti a várost az őszi megmérettetés után, akkor nem ellenzéki főpolgármestere lesz Budapestnek, hanem olyan, aki a lakosságot képviseli mindenkivel szemben – úgyhogy ő nem fog jogszabályok mögé bújni (mint Tarlós István, aki folyton veszteg marad jogköri hiányosságokra hivatkozva), és mindig felemeli a szavát, legyen szó CEU-ról vagy rabszolgatörvényről. Karácsony Gergely nem „politikai izommal”, hanem szerelemmel nyit. Arról mesél, hogy „esett bele” Budapestbe (egyébként a 2-es villamoson, amikor először zötyögött végig a Duna partján, miután kis falujából felköltözött, hogy itt járjon egyetemre.) Hiszi, hogy a főváros nem Orbán Viktor terepasztala, hanem a kismamáké, akik a babakocsit cipelik, a nyugdíjas néniké, akik nyáron a lakásaikban izzadnak, a fiatal menedzserekké, akik kávéházakból irányítják milliárdos cégeiket „A felmérésekből úgy tűnik, hogy én vagyok az, aki képes legyőzni Tarlós Istvánt”, hangzik el az első „önajánló mondat”. Persze alkalmasságát szerinte a kutatásoknál jobban bizonyítja, hogy Zugló megmutatta, miként lehet ellenszélben építkezni – és a kerületből nem lett Esztergom, megújultak a közterületei, sikeres szociális programot épített ki. De, figyelmeztet Karácsony, csak akkor lehet ellenszélben választást nyerni, ha egységbe kovácsolható a teljes ellenzék: mert egyaránt szükség van az MSZP baloldaliságára, az LMP zöldgondolatára és Jobbik nemzeti politikájára. És itt csatlakozott rá Horváth Csaba erőpolitikájára – ugyanis abban Karácsony is egyetért, hogyha ha összeáll a társadalmi akarat a főpolgármester-jelölt mögött, akkor a kormány nem folytathatja tovább az utóbbi kilenc év nyomorító politikáját. Szerinte épp ezért fontos az előválasztás, ami már a választás előtt bevonja az itt élőket a jövő alakításába. (Ha mindenki, hajlandó összefogni, akkor az összes kerületet és a főpolgármesterit posztot is behúzhatja az ellenzék – szolgál optimista jóslattal Horváth.) Úgyhogy, rukkolt elő Karácsony új szlogennel: „egy mindenkiért, mindenki Budapestért”. 

Közösségi közlekedés és levegő

  • Horváth Csaba: Nyáron hűvös, télen meleg, kényelmes és pontos, ez a lényege. Az tarthatatlan, hogy ma Budapest legnagyobb légszennyezője a közlekedési vállalat. Éppen ezért a zsúfolt, élhetetlen csomópontokat a föld alá kell rejteni, a helyükön parkokat kell kialakítani, illetve tehermentesíteni kell a rakpartokat, hogy sétányként használhassák őket a városlakók. És hogy a levegő minősége javulhasson, évi tizenötezer fát kell telepíteni.
  • Karácsony Gergely: Budapest közösségi közlekedése nem kellően integrált, tehát meg kell erősíteni a BKK-t – így a regionális közlekedés szervezésében is részt vehet. A budai fonódó villamosok mintájára szükség lenne Pesten is egy ilyen hálóra, illetve legfőbb ideje lenne nekikezdeni a metróvonalak meghosszabbításának, ugyanis mert most Budapest számos pontját nem lehet elérni tömegközlekedéssel. Továbbá csökkenteni kellene a jegyek, bérletek árát.

Dugódíj:

  • Bevezetését egyetlen jelölt sem támogatta, ha a szükséges fejlesztések (például több tízezer P+R parkolóhely megépítése, illetve a csatlakozó járatok biztosítása) adottak, akkor hadd jöjjön a behajtási díj – amennyiben a budapestiek rábólintanak egy népszavazáson.

Liget Projekt:

  • Karácsony Gergely: A Liget Projekt azért jött létre, mert Orbán Viktor kinézte magának a várat, így a múzeumoknak helyet kellett keresni – és épp a világ első közparkját szemelte ki erre a célra a kabinet, Miközben pár kilométerre arrébb ott van Közép-Kelet Európa talán legnagyobb rozsdaövezete (a régi zuglói rendező pályaudvar). A jó hír az, hogy a Liget-projekt megállítható, ugyanis a szabályok szerint a Városligeti Építési szabályzatot a fővárosi közgyűlés alkotja meg, így ha főpolgármester leszek, akkor módosítom: a Városligetben nem építünk semmit.
  • Horváth Csaba: Agyament elképzelés úgy építeni valamit, hogy közben egy nagyon komoly értéket pusztítunk el. Ha Trump és a New York-i polgármester kitalálná, hogy a Central Parkba egy 100 négyzetméteres hotdog-árusító éttermet épít, vasvillával kergetnék ki mindkettőjüket. De Budapesten bármit meg lehet csinálni, mert Tarlós István alkalmatlan és méltatlan főpolgármesternek, mert kiszolgálja a kormányt.
2019.01.20 17:18

Hatos lottó – Mutatjuk a nyerőszámokat

Publikálás dátuma
2019.01.20 16:49

Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 3. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 13 (tizenhárom) 18 (tizennyolc) 26 (huszonhat) 28 (huszonnyolc) 33 (harminchárom) 38 (harmincnyolc) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 201 265; a 4 találatos szelvényekre 5160; a 3 találatos szelvényekre 1385 forintot fizetnek.
Szerző
2019.01.20 16:49