„Katalizátor üggyé vált a rabszolgatörvény” - avagy hogy lépett túl az ellenzék a szájkaratén

Publikálás dátuma
2018.12.20 07:30

Fotó: Draskovics Ádám
Az ellenzéki politikusok nem beszéltek az összefogásról, hanem összefogtak – egy elemző szerint ez is hat a tüntetéssorozat erejére.
"Katalizátor üggyé vált" a rabszolgatörvény – vont mérleget Reiner Roland, az Integrity Lab alapítója az egy hete kirobbant tiltakozássorozatról. Ugyanerről, de másképp beszélt érdeklődésünkre Juhász Attila, a Political Capital főmunkatársa, amikor úgy fogalmazott:
– Az, aki annyira elégedetlen a kormánnyal, hogy hajlandó tüntetésen is részt venni, valószínűleg nem egyetlen törvény miatt teszi ezt. A demonstrálók transzparensei, jelszavai, a meghirdetett rendezvények sem csak erre hivatkoztak. Ugyanakkor a rabszolgatörvény sokaknak lehetett az utolsó csepp a pohárban: közvetlenül érinti az emberek mindennapi problémáit, emiatt olyanokat is az utcára vitt, főként a vidéki városokban, akik egyébként nem szoktak demonstrálni. A kormány érvelése a túlórákkal kapcsolatban pedig csak olaj volt a tűzre egy olyan országban, ahol sok munkahelyen közismerten ma sem fizetik ki a túlórákat.
A tüntetéssorozat indulását persze egészen másként magyarázzák a kormányközeli Nézőpont Intézetnél. Tóth Erik elemző érdeklődésünkre úgy fogalmazott: „A kezdeti időszakban a túlóra-törvény parlamenti vitáján tapasztalt felelőtlen, de mobilizálásra alkalmas ellenzéki politikusok tevékenysége miatt mentek a Kossuth térre az emberek.”
A mostani tüntetési hullám azért is más, mint az eddigiek, mert a tiltakozók "keményebbnek" tűnnek: a brutális hidegben is kitartóan demonstráltak, több órás sétákra is vállalkoztak – ráadásul a többségében békés résztvevők között voltak, akik dobálták a rendőröket, táblákat döntöttek ki, kukákat borogattak. – Ahogy keményednek az Orbán-rezsim autokratikus hatalomgyakorlási módszerei, úgy fognak radikalizálódni egyes ellenzéki csoportok. Lehet, hogy ezt szeretné a kormány is, hogy igazolhassa a maga verzióját – jelezte Juhász Attila. – Ma Magyarországon a kormánypárti politikusok, kormányközeli emberek bármilyen törvénytelenséget elkövethetnek, ez értelemszerűen dühöt vált ki sokakból. Ez végül komoly társadalmi feszültségekhez vezet majd, jóval nagyobbakhoz, mint a jelenlegi. Fontos hangsúlyozni azt is: nemcsak a civilek viselkedtek az elmúlt évekhez képest másképp, hanem az ellenzéki politikusok is. A parlamenti akció után újabb váratlant húztak: bementek az  MTVA épületébe azt követelve, hogy beolvashassák ötpontos követelésüket, és végül két ellenzéki képviselőt biztonsági őrök dobtak ki az épületből. Noha ezzel az megmozdulással magán tarthatta a reflektorfényt az ellenzék, Juhász Attila úgy vélte, itt már elkövettek egy hibát. – Tévedés volt úgy kijönni az épületből, hogy megint az ellenzéki kerekasztalról és főpolgármester-választásról lett szó az ötpontos követelés helyett. A szakértők egyébként – a Nézőpont Intézet elemzője kivételével – abban egyetértettek: az ellenzéknek jót tett az utóbbi pár nap, és nem folytathatják úgy a politizálást, ahogy eddig tették. A nézőpontos Tóth Erik szerint „a helyes magatartás az ünnepi időszak tiszteletben tartása lenne, az ellenzéki szereplők felelőssége pedig a tüntetések békés jellegének fenntartása volna.” Reiner Roland úgy vélte, három dolgot tanulhat az ellenzék: – Egyrészt meg kell érteni, hogy mindennapjainkat közvetlenül érintő ügyek jobban érdeklik az embereket, mint a szimbolikus, jogállami kérdések. Másrészt azt: az ország nem csak Budapestből áll. Harmadrészt pedig, hogy minél kevesebbet foglalkozzon az ellenzéki politika saját magával. Juhász Attila, a Political Capital főmunkatársa úgy fogalmazott: a kormányellenes tiltakozások felerősödésében szerepe van annak, hogy az ellenzéki politikusok nem beszéltek az összefogásról, hanem összefogtak, konkrét célok érdekében. Ez lehetőséget teremthet az ellenzéki pártok számára, hogy a kormányellenes érzelmű szavazók körében hitelesebbé váljanak, de csak akkor, ha az újfajta politizálást hosszú távon is fenn tudják tartani.

Mindenhol tüntetnek

A rabszolgatörvény néven hírhedté vált törvény botrányos megszavazása után nemcsak Budapesten kezdődtek a tüntetések. A vidék is megmozdult: Sopronban, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Vácon, Kecskeméten, Orosházán, Miskolcon, Debrecenben és Nyíregyházán is tüntettek. Sőt Európa-szerte tüntettek: Bécsben bejelentett demonstrációt szerveztek Orbán Viktor érkezése alkalmából, de Helsinkiben, Dublinban, Hágában, Stuttgartban, Edinburgh-ban, Zürichben, Bernben, Münchenben, Párizsban és Reykjavíkban is tiltakozást hirdettek. A fővárosban legközelebb péntek éjszaka lesz demonstráció "Ne írd alá János!" címmel. Ezzel a szervezők – civilek és ellenzéki pártok , Áder János köztársasági elnökre próbálnak nyomást gyakorolni.

Frissítve: 2018.12.20 08:47

Újra kell vizsgálni minden devizahiteles tartozását! - LMP

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:19
Devizahitelesek demonstrációja
Fotó: Molnár Ádám
A párt szerint erre az Európai Bíróság két döntése nyomán van szükség, amelyek megmutatták, a magyar kormány a bankok érdekeit képviselve próbálta megoldani a devizahitel-problémát.
Az LMP szerint az Európai Bíróság két döntése alapján újra kellene vizsgálni minden devizahiteles tartozását, és a kormánynak végre igazságot kellene tennie a devizahiteleknél történt visszaélések ügyében -  mondta keddi budapesti sajtótájékoztatóján Csárdi Antal.

A párt frakcióvezető-helyettese emlékeztetett, az Európai Bíróság március 14-én ismételten egy olyan döntést hozott, ami egyértelműen mutatja, hogy a magyar kormány hibásan, az európai uniós joggal ellentétesen kísérelte megoldani a devizahitel-problémát.
Az ügyben született 2015-ös törvények a bankok érdekeit képviselték és egy nagyon szűk rétegnek biztosítottak lehetőséget "elfogadható módon kiszállni" a hitelproblémából
- tette hozzá.
Csárdi Antal kijelentette: a mostani és a múlt év szeptemberi bírósági döntések alapján a magyar kormánynak és a törvényhozásnak feladata és kötelezettsége van ebben a kérdésben. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul hozzon igazságos döntést az ügyben, és számoltassanak újra minden devizahitelt, amit "tisztességtelen módon kényszerítettek a hitelfelvevőkre a bankok".
A kormány és a törvényhozás első feladata, hogy amíg nem születik az ügyben döntés, függesszék fel a "devizahiteles kilakoltatásokat" -
mondta az ellenzéki országgyűlési képviselő.

Még nem döntött a családvédelmi akciótervről az LMP

Csárdi Antal a keddi sajtóeseményen kérdésre válaszolva elárulta, a családvédelmi akcióterv parlamenti vitája után dönt arról a frakciójuk, hogyan szavaznak majd az ügyben. "Az alapcélokat én személyesen nagyon támogatom, de észre kell venni, hogy a családvédelmi akcióterv ezer sebből vérzik" - fogalmazott.

Három kormányközeli hírportált is beperelt Krekó Péter

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:08
Krekó Péter
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A Political Capital ügyvezető igazgatójáról valótlan híreket tett közzé a Figyelő, majd azok nyomán az Origo és a 888.hu.
Jó hírneve megsértése miatt bírósághoz fordult Krekó Péter szociálpszichológus, politikai elemző. A három kormányközeli médium hamis állításai különösen előnytelen színben tüntették fel a kutatót, akinek emiatt gyalázkodó, erőszakra buzdító kommenteket és üzeneteket kellett elviselnie. Krekót a perben a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.
Idén január 4-én „leleplezőnek" szánt írással rukkolt ki a Figyelő, majd még aznap tényként tálalta mindezt az Origo és a 888 is. Több becsmérlő, hamis állításuk közül azok voltak a legsúlyosabbak, amelyek Krekó Pétert külföldi titkosszolgálati érdekek kiszolgálójának állították be, és mint nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyt jelenítették meg, megkérdőjelezték ezzel szakmai tisztességét. A cikkek nem csupán az olvasók hátrányos befolyásolására voltak alkalmasak, hanem érzékelhető személyes hátrányt - munkahelyi és magánéleti károkat - okoztak Krekónak. Az írások alatti internetes kommentekben pedig számos becsületsértő és gyűlöletkeltő vélemény jelent meg róla.
Az állításokkal szemben Krekó Péter sohasem vet rész titkosszolgálati akciókban, így a brit titkosszolgálat nem létező „pszichológiai" hadviselési akciójában sem, írja a Helsinki.
Tevékenysége sohasem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot. Épp az ország érdekeit szolgálta, amikor például a szélsőjobb nemzetközi kapcsolatairól vagy az orosz politikai befolyásról és dezinformációs offenzíváról vezetett kutatást vagy készített tanulmányt.
Krekó írásaiban és interjúiban azt kritizálta, hogy a kormány ahelyett, hogy fellépne a rosszindulatú orosz befolyásszerzési kísérletek ellen, inkább tágra nyitja az ajtót előtte. A politikai elemző elleni összehangolt lejáratási kísérletnek az a célja, hogy hiteltelenné tegye a többéves kutatási eredményein alapuló kritikus megállapításait. Ismert, hogy tavaly jelent meg Krekó könyve az Athenaeumnál Tömegparanoia - Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája címmel.
A perben Krekó Pétert képviselő Magyar Helsinki Bizottság maga is gyakran kerül a kormánypropaganda célkeresztjébe. A civil jogvédő szervezet számos helyreigazítási pert nyert már kormányközeli lapok ellen és több esetben biztosított jogi képviseletet olyanoknak, akiket a kormány és propagandája akart lejáratni.