"Katalizátor üggyé vált" a rabszolgatörvény – vont mérleget Reiner Roland, az Integrity Lab alapítója az egy hete kirobbant tiltakozássorozatról. Ugyanerről, de másképp beszélt érdeklődésünkre Juhász Attila, a Political Capital főmunkatársa, amikor úgy fogalmazott:
– Az, aki annyira elégedetlen a kormánnyal, hogy hajlandó tüntetésen is részt venni, valószínűleg nem egyetlen törvény miatt teszi ezt. A demonstrálók transzparensei, jelszavai, a meghirdetett rendezvények sem csak erre hivatkoztak. Ugyanakkor a rabszolgatörvény sokaknak lehetett az utolsó csepp a pohárban: közvetlenül érinti az emberek mindennapi problémáit, emiatt olyanokat is az utcára vitt, főként a vidéki városokban, akik egyébként nem szoktak demonstrálni. A kormány érvelése a túlórákkal kapcsolatban pedig csak olaj volt a tűzre egy olyan országban, ahol sok munkahelyen közismerten ma sem fizetik ki a túlórákat.
A tüntetéssorozat indulását persze egészen másként magyarázzák a kormányközeli Nézőpont Intézetnél. Tóth Erik elemző érdeklődésünkre úgy fogalmazott: „A kezdeti időszakban a túlóra-törvény parlamenti vitáján tapasztalt felelőtlen, de mobilizálásra alkalmas ellenzéki politikusok tevékenysége miatt mentek a Kossuth térre az emberek.”
A mostani tüntetési hullám azért is más, mint az eddigiek, mert a tiltakozók "keményebbnek" tűnnek: a brutális hidegben is kitartóan demonstráltak, több órás sétákra is vállalkoztak – ráadásul a többségében békés résztvevők között voltak, akik dobálták a rendőröket, táblákat döntöttek ki, kukákat borogattak.
– Ahogy keményednek az Orbán-rezsim autokratikus hatalomgyakorlási módszerei, úgy fognak radikalizálódni egyes ellenzéki csoportok. Lehet, hogy ezt szeretné a kormány is, hogy igazolhassa a maga verzióját – jelezte Juhász Attila. – Ma Magyarországon a kormánypárti politikusok, kormányközeli emberek bármilyen törvénytelenséget elkövethetnek, ez értelemszerűen dühöt vált ki sokakból. Ez végül komoly társadalmi feszültségekhez vezet majd, jóval nagyobbakhoz, mint a jelenlegi.
Fontos hangsúlyozni azt is: nemcsak a civilek viselkedtek az elmúlt évekhez képest másképp, hanem az ellenzéki politikusok is. A parlamenti akció után újabb váratlant húztak: bementek az MTVA épületébe azt követelve, hogy beolvashassák ötpontos követelésüket, és végül két ellenzéki képviselőt biztonsági őrök dobtak ki az épületből. Noha ezzel az megmozdulással magán tarthatta a reflektorfényt az ellenzék, Juhász Attila úgy vélte, itt már elkövettek egy hibát. – Tévedés volt úgy kijönni az épületből, hogy megint az ellenzéki kerekasztalról és főpolgármester-választásról lett szó az ötpontos követelés helyett.
A szakértők egyébként – a Nézőpont Intézet elemzője kivételével – abban egyetértettek: az ellenzéknek jót tett az utóbbi pár nap, és nem folytathatják úgy a politizálást, ahogy eddig tették. A nézőpontos Tóth Erik szerint „a helyes magatartás az ünnepi időszak tiszteletben tartása lenne, az ellenzéki szereplők felelőssége pedig a tüntetések békés jellegének fenntartása volna.”
Reiner Roland úgy vélte, három dolgot tanulhat az ellenzék: – Egyrészt meg kell érteni, hogy mindennapjainkat közvetlenül érintő ügyek jobban érdeklik az embereket, mint a szimbolikus, jogállami kérdések. Másrészt azt: az ország nem csak Budapestből áll. Harmadrészt pedig, hogy minél kevesebbet foglalkozzon az ellenzéki politika saját magával.
Juhász Attila, a Political Capital főmunkatársa úgy fogalmazott: a kormányellenes tiltakozások felerősödésében szerepe van annak, hogy az ellenzéki politikusok nem beszéltek az összefogásról, hanem összefogtak, konkrét célok érdekében. Ez lehetőséget teremthet az ellenzéki pártok számára, hogy a kormányellenes érzelmű szavazók körében hitelesebbé váljanak, de csak akkor, ha az újfajta politizálást hosszú távon is fenn tudják tartani.
